Az önérzetes
A betartó
– Maradjunk még az előzésnél. Kanyargós, hegyi út, mész valaki mögött, aki vérforralóan lassú. Kanyarban megelőzni reménytelen, viszont ahogy jön egy egyenes szakasz és el tudnál mellette menni, akkor elkezdi neki tolni, mint a féleszű. Aztán, ha újabb kanyar jön, megint jön a 30-as tempó. Miért???
A fröcskölő
– Szakadó esőben vagy bokáig érő latyakban miért érzi a legtöbb gyökér feltétlenül szükségesnek, hogyha megelőz, akkor 30 centivel elém kell visszasorolni, beterítve a szélvédőt esővel, latyakkal, ganéjjal. Autópályán, többsávos úton sokkal elegánsabb lenne, ha ezt mondjuk 50 méter után tennék meg.
A parkolózseni
– A lakásunk melletti utcában két kocsibehajtó között pont 3 autó fér el. Feltéve, ha a környéken lakók közül parkol oda valaki, a közeli jógaterembe igyekvő, hónuk alatt kis szőnyeggel tipegő hercegnők viszont előszeretettel állnak be úgy, hogy elöl vagy hátul félautónyi hely marad kihasználhatatlanul. Ez a gyökérség nemcsak itt zavar, hanem mindenhol, ahol amúgy, ésszel parkolva többen is elférnének. Nyilván egy sor közepén alakulhat úgy, hogy ránézésre azt hisszük, az aktuális vezető volt barom, de a sor elején nincs mentség.
Az önsorsrontó
– Ismerős, amikor két sávból egyszer csak egy lesz és be kell sorolni a másikba? Normális esetben, mint a cipzár, ahol fizikailag elfogy egy sáv, ott egyesével szépen be lehet sorolni a másik, megmaradó sávba. Elméletben. Gyakorlatban pedig vannak a leszegett fejjel, kormányt markolva, 3 centis követési távolságot tartó marhák, akik nem engednek be senkit az elfogyó sávból. Vannak majmok az elfogyó sávban is, ők már kilométerekkel korábban átkönyörgik magukat, mindenkit megszívatva a hülyeségükkel.
Gyalogosgyilkos
– Bár egyre javul a helyzet, nem ritka az a sofőr, aki nem érti, miért vannak fehér csíkok az aszfalton. Babakocsis anyuka, botos bácsi, tökmindegy, várhat, míg ő tovasuhan.
Ablakmosó
– Frissen mosott autóval idegesítő leginkább, amikor valaki a pirosnál vagy araszolás közben rosszul beállított szórófejjel mos szélvédőt, és beterít vele másokat is. A motorosok még kevésbé szeretik, ha hirtelen lespriccelik őket.
A lázmérőző
– Aki útviszonyoktól és sebességtől függetlenül mindössze arasznyival mögöttünk halad. Veszélyes, türhő magatartás ez is, remek módszer ellene, ha az ember elveszi a gázt és szép lassan elkezdi elveszteni a lendületét. Úgy 30 km/óra körül már biztos megunja, és inkább előz, és megy a dolgára.
A pizzafutár
– Ki ne kívánta volna egy bajkonuri teherűrhajó startját megszégyenítő zajt csapó robogósnak, motorosnak, futárnak, hogy az ördög szánkázzon a hátán? Na ugye! Miért kell elmebeteg hangot kiadni helyváltoztatás közben? Frissen elaltatott csecsemő mellett randalírozó motorosnak még ennél is csúnyábbakat szoktak kívánni. Tudom.
Bringás
– Kerékpárral is rengeteg gyökérséget lehet elkövetni. Legirritálóbb a piroson áthajtás, gyalogosok közé tekerve, vagy a párhuzamosan fotó kerékpárút helyett a főúton autókat feltartva bringázás.