Autóbuzik szégyellnivaló álmai

Isuzu VehiCROSS (1997-2001). A kevéssé ismert japán márka főként haszonjárműveiről és terepjáróiról ismert (bár volt pár elvetemült személyautója is: Gemini, Piazza). A VehiCROSS egy amerikai piacra szánt (ennek megfelelően csak hathengeres benzinmotorral készült), különleges formájú SUV. Mindössze hatezer példány készült belőle. Valami olyan ez, mint amit a Suzuki akart létrehozni az X90-essel – csak szép. Szerintem. (Rácz Tamás álma)

Italdesign Columbus (1992) Amerika felfedezésének ötszázadik évfordulójára készítette a neves olasz dizájnstúdió ezt a tanulmányt, minden apuka titkos álmát. Titkos álom, mert:

a sofőr egyedül ül elöl, a kormányállásban. Bárhogy veszekszenek hátul a gyerekek, bármily harsányan utasítja őket rendre anyuka, Apa kocsit hajt: egyedül, békességben, zavartalanul. A tanulmányból sosem lett semmi, sajnos. (Horváth Zsolt jelöltje)

Honda Element (2003-2011) A kockaforma, Amerikának szánt japán autók egyike, olyan, mint a Scion Xb, csak szebb és különlegesebb. Kizárólag 2,4 literes, négyhengeres benzines motorral készült, fronthajtással vagy 4×4-gyel, automatával vagy kézi váltóval is meg lehetett rendelni. Öngyilkos ajtós, praktikus, és van olyan ember, aki szerint szép is. (Svékus Gergely kedvence)

Mazda RX-7, második generáció (1988-1991). Kevesen említik ezt a modellt, ha valami vágyott sportautót kell mondani: a formában is van egy kis keleties idegenszerűség, a wankel-motoros technika pedig legalább olyan problémás bír lenni, mint amilyen különleges. (Horváth Zsolt jelöltje)

Ford Sierra (1982-1994), de csak a háromajtós! Szintén nem sok embernek ugrik be a Sierra elsőre, ha arról kérdezik, milyen autóra vágyik a ’80-as évekből – Szörényi Andrisnak viszont a háromajtós, színes hűtőmaszkos első szériás Sierra valamiért felkerült a legtitkosabb bakancslistájára. Az egyetlen autó a tízes listánkból, amit nem értek: azon kívül, hogy a jó végén hajt, mi szépet láthat ebben a csótányban kedves kollégám? (Szörényi András választása)

Renault Avantime (2001-2003) Mindössze 8557 példány készült a Renault egyik legnagyobb üzleti tévedéséből, a háromajtós egyterű-kupéból. A típusnak, ami tulajdonképpen egy értelmétől megfosztott Espace buszlimuzin, Máig komoly rajongótábora van, ami a teljesen beteg formát elnézve tulajdonképpen érthető. A kocsi legnagyobb műszaki érdekessége különlegesen nyíló ajtaja: mivel nincs B-oszlop (még ha ez elsőre nem is tűnk fel), spéci zsanérokat kellett feltalálni a kocsihoz. (Horváth Zsolt jelöltje)

Renault Vel Satis (2002-2009) Szintén az Avantime-érából származik a Renault, hogy úgy mondjam, különleges formájú prémium-ötajtósa. Több mint 60 ezer kelt el belőle világszerte, tágas utastere és persze rátarti, franciás mássága érdekes alternatívává tette az unalmas felső-középkategóriás limuzinok mellett. (Szörényi András látta meg benne a szépet)

Fiat Ecobasic (2000) Az ezredfordulós kisautó-tanulmányban a Fiat számos későbbi modelljének formai ötleteit felfedezhetjük, persze csak ha képesek vagyunk huzamosabb ideig ránézni. A Panda, az Idea tükröz vissza valamicskét belőle és az 1,3 literes dízelt is ebbe a dologba álmodta bele először a Fiat. (Svékus Gergely perverz álma)

Nissan 100 NX (1990-1996) Íme, amikor csak egy egész pici kellett volna ahhoz, hogy egy forma jó legyen! Ami a Mazdának összejött az MX3-mal, a Hondának a CRX Del Sol-lal, az Isuzunak a Piazzával azt sikerült tökéletesen elrontani az elgázoltbéka-szerű arccal a Nissannak. Ennek ellenére van egy kollégánk, akinek időnként megfordul a fejében a gondolat: de jó lenne egy 100NX! (Kovács Miklós az)

Barkas B1000 (1961-1991) A keletnémet furgonban valóban van valami kívánatos, de azért álomautónak feltüntetni egy kicsit erős. Attila mentségére legyen mondva, hogy ültetve, top-chopként képzeli el álmai Barkasát, és persze a motor sem az a háromhengeres kétütemű lenne az átalakítás végén a kocsiban, ami talán több szénhidrogént ereget ki hátul, mint amennyit felhasznál a mozgáshoz. (Földes Attila vágya tárgya)