Ezek általában épített, motorcserélt, házilag fejlesztett szerkezetek, de néha a gyáriaknál is elgurul a gyógyszer, és előállnak olyan bitang erős kivitellel, amire nem is számítanánk.
MAZDA 6 MPS – 260 lóerős, 2,3 literes turbómotor, maximális nyomatéka 380 newtonméter. Külsőre pedig csak a szokásos hatos Mazda, amiből minden utcában akad. Feleennyi lóerővel. Ha minden klappol, 6,6 másodperc alatt érjük el a 100 km/órás sebességet, a végsebességet pedig 240-ben limitálta a gyár.
Opel Vectra Caravan OPC – 6,7 másodperc alatt eléri a 100 km/órás sebességet álló helyzetből, a Vectra OPC végre 260-at megy, nincs benne korlátozás, így ha nem is veri agyon, de azért elég pimaszul gurul el a legtöbb limitált német prémiumgép mellett.
Subaru Forester 2.5XT – 2,5 literes töltőlevegő-hűtővel szerelt bokszermotor, csupán 210 lóerő és 320 Nm nyomaték, de mindez elég a hat másodperc körüli százas sprinthez, ami egy ilyen vérbeli terepjárónak látszó tárgytól meglepő mutatvány. Főleg, hogy valószínűleg erdei utakon is tudja.
Mitsubishi Lancer VR4 – A Galant cápaorrát sosem feledjük, főleg ezért emlékszünk a japán típusra, nem pedig eget rengető teljesítménye okán. Pedig volt bitang erős kivitel, az itthon igen ritka VR-4 2,5 literes, duplaturbós V6-os motorral, 280 lóerővel. Ráadásul készült belőle kombi kivitel is, amivel még meglepőbb látvány, ahogy 5,4 másodperc alatt eléri a százas tempót.
Volkswagen Phaeton W12 – Motorja 12 hengeres, ami a kor motorépítési csúcsát jelentette. 420 lóerős teljesítmény egy olyan autóban, amit az utca népe legfeljebb egy furcsa Passatnak könyvel el. Különleges, erős, de tetemes tömege miatt nem a lámpás gyorsulások királya, viszont egy megfelelően kibelezett kipufogórendszerrel felkelti a várost.
Volvo V70R – 300 lóerős teljesítményével tisztességes 120 lóerős literteljesítményt produkál a 400 newtonméteres nyomatékú blokk. Ez a teljesítmény 5,9 másodperc alatt katapultálja a négykerék-hajtású kombit 100 km/órára, és könnyedén eléri a 250 km/órás elektronikusan leszabályozott sebességhatárt.
Mercedes R63 AMG – Születésekor sem értette senki ezt a Mercedes vadhajtást. R-osztály 6,3 literes V8-as motorral, 510 lóerővel? Maradt raktáron az AMG-nél és már nem volt hova beszerelni? Sejtésünk sincs az okokat illetően. (Valószínűnek tartjuk, hogy a Mercedes-Benz vezetői nem józan eszüket vagy piaci elemzőképességüket veszítették el 2006-ban az AMG R-osztály bevezetésekor.) Kevesen is vásárolták a kemény sportfutóművel, brutális fogyasztással rendelkező német egyterűt, de ezen a listán jár neki az előkelő hely.
Lancia Thema 8.32 – Vannak autók, amelyeknél a számok háttérbe kerülnek, bármennyire is fontosak. Ilyen a Lancia Thema 8.32 is, mert ha felnyílik a motorháztető, onnan csak csodálat van, erős kávé mellett mesélt történetek a Ferrari által fejlesztett Lancia motorról, nyolc hengerről, szenvedélyről, „azért, mert olasz”. 6,8 másodperc százig, 240 km/óra a vége, egy tökéletesen semmitmondó, ritka Lancia bőrében. Na de a hang! A hang az Ferrari!
Audi RS2 Avant – Ma már egyből kiszúrhatóak az erős Audik, kapnak külső csicsát bőséggel, de az első RS2 kevés feltűnő kiegészítőt kapott. Inkább lóerőt a 2,2 literes Audi-Porsche fejlesztésű turbómotornak köszönhetően, amit egészen 315 lóerőig húztak. A 0–100 km-es gyorsulást 4,8 másodperc alatt teljesítette és a végsebessége elérte az elektronikusan szabályzott 263 km/órát, annak ellenére, hogy a tömege meghaladta az 1600 kg-ot. 1995-ben a brit Autocar magazin szerkesztői közúton próbálták ki a 0-30 mérföld/óra (48 km/óra) gyorsulást a McLaren F1 és Jacques Villeneuve Formula–1-es autója ellen, és az RS2 mindkét autó ellen győzött.
Opel Lotus Omega – A kategória legendája, talán a tökéletes Sleeper. A Lotus által kezelésbe vett Opel Omega. Soros, hathengeres, 3,6 literes, duplaturbós benzinmotorral. Legnagyobb teljesítménye 382 lóerő, amivel 5,3 másodperc alatt sprintel álló helyzetből 100 km/órára és 17,2 másodperc alatt kétszázra.
