Amikor a Bugatti Veyron töpörödni kezd a tükörben, a mozdonyvezető még messze van a teljes gáztól
Amikor a Bugatti Veyron töpörödni kezd a tükörben, a mozdonyvezető még messze van a teljes gáztól
Fotó megosztása:
1. JR-Maglev MLX01, 581 km/óra. Jelenleg a legnagyobb japán vasúttársaság, a JR Maglev MLX01 mágnesvonata a csúcstartó, amely 2003-ban érte el az 581 kilométer/órát
1. JR-Maglev MLX01, 581 km/óra. Jelenleg a legnagyobb japán vasúttársaság, a JR Maglev MLX01 mágnesvonata a csúcstartó, amely 2003-ban érte el az 581 kilométer/órát
Fotó megosztása:
2. TGV V150, 574,8 km/óra. 2007-ben - a német Siemens bosszúságára - a francia állami vasúttársaság, az SNCF vonata 574,8 kilométer/órával tépett Párizs és Strasbourg között. A szerelvényt két TGV POS 4402 mozdony hajtotta 19,6 megawatt, azaz 26 656 lóerő összteljesítménnyel. A 106 méteres, 265 tonnás lövedék neve a vitesse 150-re, a másodpercenként 150 méter feletti sebességre (540 km/óra) utal. A kísérlethez négyből egy áramszedő maradt meg a négyből és a sima 92 cm átmérőjű helyett 109,2 centis kerekeken gördült a vonat. Érdemes megnézni a rekordról szóló filmet, hátborzongató a száguldás.
2. TGV V150, 574,8 km/óra. 2007-ben - a német Siemens bosszúságára - a francia állami vasúttársaság, az SNCF vonata 574,8 kilométer/órával tépett Párizs és Strasbourg között. A szerelvényt két TGV POS 4402 mozdony hajtotta 19,6 megawatt, azaz 26 656 lóerő összteljesítménnyel. A 106 méteres, 265 tonnás lövedék neve a vitesse 150-re, a másodpercenként 150 méter feletti sebességre (540 km/óra) utal. A kísérlethez négyből egy áramszedő maradt meg a négyből és a sima 92 cm átmérőjű helyett 109,2 centis kerekeken gördült a vonat. Érdemes megnézni a rekordról szóló filmet, hátborzongató a száguldás.
Fotó megosztása:
3. JR-Maglev ML500, 517 kilométer/óra. Ez sem vicinális! Összehasonlításképp: az 1930-as évek végén a leggyorsabb gőzmozdonyok 200 kilométer/óránál okádták a füstöt, de ezek igazi vonatok voltak, nem kísérleti járművek
3. JR-Maglev ML500, 517 kilométer/óra. Ez sem vicinális! Összehasonlításképp: az 1930-as évek végén a leggyorsabb gőzmozdonyok 200 kilométer/óránál okádták a füstöt, de ezek igazi vonatok voltak, nem kísérleti járművek
Fotó megosztása:
4. TGV Atlantique, 515,3 km/óra 1990-től 15 évig a világ leggyorsabb vonata volt ez a típus. Érdekes, hogy ez a TGV sem billenőszekrényes. Ez a konstrukció az extrém sebességű vonatok dőlését szabályozza, kanyarban az ívbelső oldal felé megdöntve a kocsiszekrényt. A megoldás a vonat stabilitását nem befolyásolja, tisztán kényelmi célú. A feladat, hogy a betétkocsikban suhanó utasokra enyhébb centrifugális erő hasson, így a gyorsabb vonatok se terheljék őket
4. TGV Atlantique, 515,3 km/óra 1990-től 15 évig a világ leggyorsabb vonata volt ez a típus. Érdekes, hogy ez a TGV sem billenőszekrényes. Ez a konstrukció az extrém sebességű vonatok dőlését szabályozza, kanyarban az ívbelső oldal felé megdöntve a kocsiszekrényt. A megoldás a vonat stabilitását nem befolyásolja, tisztán kényelmi célú. A feladat, hogy a betétkocsikban suhanó utasokra enyhébb centrifugális erő hasson, így a gyorsabb vonatok se terheljék őket
Fotó megosztása:
5. Transrapid 08, 501,5 km/óra. A gyártó nagy sikereként a másutt csak tervezett majd elvetett vagy jegelt vonal Kínában meg is valósult. Sanghajban, a reptér és a város között üzemel a világ egyetlen Transrapid-vonala
5. Transrapid 08, 501,5 km/óra. A gyártó nagy sikereként a másutt csak tervezett majd elvetett vagy jegelt vonal Kínában meg is valósult. Sanghajban, a reptér és a város között üzemel a világ egyetlen Transrapid-vonala
Fotó megosztása:
6. CSR CRH 380A, 486,1 kilométer/óra. Ez a kínai állami vasút legmenőbb vonata. Összevetésképp a leggyorsabb menetrend szerinti gyorsvonat Kínában 350-es csúcssebességgel és 310-es átlaggal közlekedik
6. CSR CRH 380A, 486,1 kilométer/óra. Ez a kínai állami vasút legmenőbb vonata. Összevetésképp a leggyorsabb menetrend szerinti gyorsvonat Kínában 350-es csúcssebességgel és 310-es átlaggal közlekedik
Fotó megosztása:
7. Transrapid 07, 450 kilométer/óra. A Transrapid fejlesztése 1969 óta tart, de közlekedési eszközként nem tudott elterjedni. A mágnesvasutak kerékkötője, hogy csak újonnan kiépített, rövid szakaszokon válnak be, mert nem csatlakoztathatók a már 100-200 éve kiépült sínrendszerhez
7. Transrapid 07, 450 kilométer/óra. A Transrapid fejlesztése 1969 óta tart, de közlekedési eszközként nem tudott elterjedni. A mágnesvasutak kerékkötője, hogy csak újonnan kiépített, rövid szakaszokon válnak be, mert nem csatlakoztathatók a már 100-200 éve kiépült sínrendszerhez
Fotó megosztása:
8. Sinkanszen 955 (300X), 443 kilométer/óra. A japán szupervonat fejlesztési célú változata 1996-ban hasított 440 felett. Áramvonalas, kacsacsőrre emlékeztet orráról könnyű felismerni. A jármű másik vonófeje konvencionális, a sima ICE vonatokra hasonlít. A sinkanszen magyar jelentése új fővonal, ezért nem teljesen szerencsés magára a szerelvényre használni. További infók a magyar Wikipédián
8. Sinkanszen 955 (300X), 443 kilométer/óra. A japán szupervonat fejlesztési célú változata 1996-ban hasított 440 felett. Áramvonalas, kacsacsőrre emlékeztet orráról könnyű felismerni. A jármű másik vonófeje konvencionális, a sima ICE vonatokra hasonlít. A sinkanszen magyar jelentése új fővonal, ezért nem teljesen szerencsés magára a szerelvényre használni. További infók a magyar Wikipédián
Fotó megosztása:
9. Aérotrain, 430 kilométer/óra. 1974-ben a légpárnás, sugárhajtású vonat szinte azonos sebességet ért el a mai leggyorsabb utcai autóval. A kísérleti jármű a francia ipar nagyságát igazoló presztízsberuházás volt, akárcsak a Concorde. Ám az olajválság miatt megdrágult az üzemanyag és a ráadásul túl zajos sugárhajtású vonat helyett végül az elektromos TGV valósult meg. A TGV legfőbb előnye a meglévő sínhálózat volt, mert az Aérotrain alapjaiban új, fordított T alakú betonpálya kiépítését igényelte volna. További infók a Wikipédián
9. Aérotrain, 430 kilométer/óra. 1974-ben a légpárnás, sugárhajtású vonat szinte azonos sebességet ért el a mai leggyorsabb utcai autóval. A kísérleti jármű a francia ipar nagyságát igazoló presztízsberuházás volt, akárcsak a Concorde. Ám az olajválság miatt megdrágult az üzemanyag és a ráadásul túl zajos sugárhajtású vonat helyett végül az elektromos TGV valósult meg. A TGV legfőbb előnye a meglévő sínhálózat volt, mert az Aérotrain alapjaiban új, fordított T alakú betonpálya kiépítését igényelte volna. További infók a Wikipédián
Fotó megosztása:
9. Aérotrain, 430 kilométer/óra. 1974-ben a légpárnás, sugárhajtású vonat szinte azonos sebességet ért el a mai leggyorsabb utcai autóval. A kísérleti jármű a francia ipar nagyságát igazoló presztízsberuházás volt, akárcsak a Concorde. Ám az olajválság miatt megdrágult az üzemanyag és a ráadásul túl zajos sugárhajtású vonat helyett végül az elektromos TGV valósult meg. A TGV legfőbb előnye a meglévő sínhálózat volt, mert az Aérotrain alapjaiban új, fordított T alakú betonpálya kiépítését igényelte volna. További infók a Wikipédián
9. Aérotrain, 430 kilométer/óra. 1974-ben a légpárnás, sugárhajtású vonat szinte azonos sebességet ért el a mai leggyorsabb utcai autóval. A kísérleti jármű a francia ipar nagyságát igazoló presztízsberuházás volt, akárcsak a Concorde. Ám az olajválság miatt megdrágult az üzemanyag és a ráadásul túl zajos sugárhajtású vonat helyett végül az elektromos TGV valósult meg. A TGV legfőbb előnye a meglévő sínhálózat volt, mert az Aérotrain alapjaiban új, fordított T alakú betonpálya kiépítését igényelte volna. További infók a Wikipédián
Fotó megosztása:
10. Transrapid 06, 412,6 kilométer/óra. A német Transrapidot állami pénzekből a Siemens és a ThyssenKrupp kezdte fejleszteni és próbálja értékesíteni. A kísérleti jármű 1988-ban futotta meg ezt a tempót. A mágnesvasútnál a jármű és a pálya nem ér egymáshoz, a járművet mágneses mező vonzza előre és súrlódás híján veszett gyors lehet. Mivel nincs kerekük és ezekhez kapcsolódó hajtásrendszerük, a kis számú kopóalkatrész ígéretesen olcsóvá teszi üzemeltetésüket és nagy menetrendi pontossággal kecsegteti a vasúttársaságokat. Ám új pályát igényelnek és a két fix végpont között általában nem elég nagy az utaslétszám gazdaságos üzemeltetésükhöz
10. Transrapid 06, 412,6 kilométer/óra. A német Transrapidot állami pénzekből a Siemens és a ThyssenKrupp kezdte fejleszteni és próbálja értékesíteni. A kísérleti jármű 1988-ban futotta meg ezt a tempót. A mágnesvasútnál a jármű és a pálya nem ér egymáshoz, a járművet mágneses mező vonzza előre és súrlódás híján veszett gyors lehet. Mivel nincs kerekük és ezekhez kapcsolódó hajtásrendszerük, a kis számú kopóalkatrész ígéretesen olcsóvá teszi üzemeltetésüket és nagy menetrendi pontossággal kecsegteti a vasúttársaságokat. Ám új pályát igényelnek és a két fix végpont között általában nem elég nagy az utaslétszám gazdaságos üzemeltetésükhöz
Fotó megosztása: