Bár a Volvo az XC 90 fejlesztésénél és kommunikációjában is nagy hangsúlyt fektetett az ütközési kompatibilitásra, az ADAC a teszt után azt közölte, hogy „A Volvo XC 90 biztonsági koncepciója, amely a gyártó véleménye szerint kimondottan az ütközésben részes kisebb autó védelmét célozza, csalódást keltett.” – áll a legnagyobb német autóklub sajtóközleményében.
Az ütközési kompatibilitás ideális esetében minden autó felemészti a maga ütközési energiáját. Az ADAC tesztelői nem ezt állapították meg az XC 90-ről – folytatódik a közlemény. A vizsgálat két gyenge pontra mutatott rá: a Golfban az ütközés erejétől eltörött egy kereszttartó, ezért az autó nem tudta az eredetileg tervezett módon elosztani az ütközési energiát.
A másik probléma, hogy az XC 90 rámászik a Golf orr-részére. A Golf utasai nem kerültek életveszélybe, de a 23 centiméterrel befelé elmozdult műszerfal miatt nagyon nagy a sérülésveszély a Golf lábterében.
A Kia Sorento esetében a merev és keskeny létraalváz okozza a bajt, amely nem alkalmas arra, hogy a szabadidőautónak ütköző személyautó megtámaszkodjék rajta és lehetőleg nagy felületen vegye fel az ütközés erejét. A létraváz elhajlik, a Golfnak nincs hol megtámaszkodnia és belefúródik a Kia orrának puhább részeibe. Ez a Sorento vezetőjének sérülésveszélyét növeli.
A Golf utasaira alacsonyabb erők hatottak, mint a Volvóval történt ütközési teszt során. A műszerfal is jóval csekélyebb mértékben mozdult el, az utasokhoz 8 centiméterrel került közelebb.
A teszt eredményeit látva a német ADAC autóklub fejlesztéseket követel a szabadidőautók gyártóitól, amivel megteremthető az orr-rész egyenletes stabilitása az ütközési folyamat során. Az ADAC elvárásai szerint a gyűrődő zónákat egy első puhább, és egy hátsó keményebb részre kell osztani.
Az első az ütközésben részes, gyakran kisebb és könnyebb személyautó utasait, a másik a terepjáróban ülőket védheti. Az ADAC lépéseket és változtatásokat követel annak érdekében is, hogy a magas terepjárók ne hajthassanak rá a mélyebb orr-részű személyautóra.