A biztonsági öv becsatolására figyelmeztető berendezése nemcsak az első üléseken utazókat figyeli, hanem a hátsó traktusban helyet foglalókat is szemmel tartja. Ez három pluszpontot hozott a modellnek.
A félátfedéses, 64 km/órával végzett frontális tesztnél a Mazda kormánya a becsapódás után sem felfelé, sem a vezető felé nem mozdult el, mindössze csekély, 5 mm-es oldalirányú elmozdulást regisztráltak a műszerek. Szintén stabilan a helyükön maradtak a pedálok is, csupán a fékpedál kúszott odébb 37 milliméterrel.
Ennek ellenére 75 százalékos (12 pontos) eredménnyel végzett a frontális ütközéssel. Oldalról érkező ütközésnél már sokkal jobban szerepelt a Mazda 3-as, itt százszázalékos, 18 pontot érő minősítést kapott.
Annak indoklásaként, hogy az összesített 33 pontért miért nem kapta meg a kocsi az ötcsillagos minősítést, a frontális ütközésnél elért eredményt hozták fel. Ott is elsősorban a műszerfal által okozott sérülések járultak hozzá a jeles eredmény elúszásához. Ütközéskor a legnagyobb veszély az utas bal térdére, combcsontjára és medencéjére leselkedik a kesztyűtartó és a gyújtáskapcsoló személyében.
Gyermekvédelmét három csillaggal jutalmazták, itt az Isofix csatlakozóhelyek nem eléggé szembetűnő elhelyezését és az opcióként választható kikapcsolható utasoldali légzsákot is értékelték a 32 pont odaítélésénél.
Gyalogosvédelemre két csillagot kapott, ami 42 százalékos, 15 pontos eredményért jár. Nem tudták értékelni a lökhárítót, aminek kiképzése szinte semmi védelmet nem jelent a gyalogosok lábainak, de a gépháztető közepe már jobb megítélés alá esett. Így ha Mazda 3-assal törnek az életünkre, igyekezzünk, hogy a fejünk ott koppanjon, mert a motorháztető szélei felé már jóval keményebb anyagok várnak.
