A belső térben a felszereltség és az ízléses középkonzol ezüstös színe jelzi a sportmodellt. GSi tartozék a kényelmes, jól tartó sportülés. Az üléspozíció sportos autóhoz túl magas, de nem zavaró. A kezelőszervek jól használhatók, a műszerfal áttekinthető, a kapcsolókat nem kell keresgélni az ergonómikus autóban.
A karosszéria a kisautók átlagánál érezhetően tágasabb, elöl-hátul jó a fejtér és a lábtér. A csak háromajtós karosszériával kapható GSi C-oszlopa vastag, nagyon sokat takar tolatásnál. Az átláthatóságot rontja, a biztonságosságot javítja a három hátsó fejtámla. A tükrök jók, az állítógombokat nemrég egy Saab 95 Aerót vezetve láttuk viszont.
Sportos autókba nagyon kell a világos számlapú műszeregyüttes. A Corsa GSi fehér cifferblattos órái sötétben igen ízlésesek, a világítás szép.
A kormány csak magasságában állítható, mi örültünk volna a tengelyirányú állíthatóságnak. Persze e nélkül is hamar összenő az ember a Corsa GSi-vel, a kormányzás könnyű és kielégítően közvetlen.
Kanyarban kiegyensúlyozottan sodródik az autó, mentes a terhelésváltási reakcióktól. A nagyon bátrak váltott irányú kanyarokban kicsit megindíthatják a hátulját. Az útfekvés nagyszerű, fordulókban igen gyors a Corsa. Ha van elég kanyar, óriásit lehet autózni a GSi-vel.
A kipörgésgátlót nem lehet kikapcsolni, működése viszont nem ítéli halálra a sportos indulást. Sok autóval ellentétben nem gyeplőként rántja vissza a gyorsuló GSi-t a bekapcsoló szerkezet, a hangolás jól sikerült.
A Corsa GSi-ben az is nagyon jó, hogy viszonylag kis tempónál is van száguldásélmény benne. Nem kell vele kétszázzal menni ahhoz, hogy úgy érezzük, miénk a világ. Sportosan vezetve a motor lehetne hangosabb, de megértjük, hogy hétköznapokon a kevesebb több.
A Corsával gyakorlatilag bármely út maradandó emlékké tehető, amely elég hosszú a motorolaj fölmelegedéséhez. A kis autóba szerelt nagy motorral alacsony fordulaton autózva, hamar felkapcsolva is jól viselkedik a GSi. A középkategóriás Vectrában és az Astrában is használt négyhengeres igen rugalmas, kis fordulaton is nagyot tol az autón. A gyorsulás egyenletesen jó. Kettesben 90-ig húzatható. 136-nál kell négyesbe, 168-nál ötödikbe kapcsolni. A végsebesség elérése nem feladat, a gyorsulás bizsergető.
Erőből és nem fordulatszámból húz a motor, mindig érezni, hogy van mögötte tüdő. Ötödikben negyvenről könnyedén elindul. Kettőt-hármat visszakapcsolva igazi tigris a Corsa GSi.
A váltó kirítt a sportmodellből. Pontatlan és hosszú utakon kapcsolható, egyáltalán nem illik a GSi-hez. Egy jót mondhatunk a váltóról: az áttételezés harmonizál a motorral. Nem tetszett a fék adagolhatósága sem. Csak a pedált mélyre nyomva reagál a fék. A fékrendszer hatékonyságával nincs baj, viszont a mélyen ébredő fékhatás miatti bizonytalanság rossz érzés egy ennyire gyors autóban.
A kidolgozási minőség átlagos, a felhasznált anyagok megfelelőek. Valószínűleg csak a tesztautó sajátossága, hogy a vezetőülés nyekergett. Ez sportosan vezetve minden váltás után hallható volt.
A Corsa GSi alapára 4 046 000 forint. Egy kisautóért sok, az élményhez és a konkurensek áraihoz viszonyítva nem az. A felszereltség bőkezű. Alapárért jár a klímaberendezés, a blokkolásgátló, a sebességtartó automatika, a CD-váltós autórádió és a 15 colos könnyűfém felni. Légzsákból a korábban tesztelt 1.4 Elegance-hoz négy jár, a GSi-be csak kettő.
A Corsa GSi elkendőzi tudását. Kívülről a GSi és az 1.8 felirat, a kipufogóvég, a szerény spoilerezés, a fekete hátsó lámpa és a felni utal a sportmodellre. Aki ilyen kocsit vesz, fontolja meg, nem érdemes-e acél felnivel, GSi és 1.8 felirat nélkül járni az autóval. A harciasság azonban így is elég szelíd ahhoz, hogy értékes skalpokat gyűjtsünk a Corsával.
A Corsa GSi-vel mindennap megismételhető történet: lámpánál kinézünk egy erős autót, mondjuk egy BMW 330d-t. Barátságos, kissé debilbe hajló mosollyal könnyedén kommunikálhatjuk a januárban is csokibarna fiatalokkal, hogy piros-sárgára indulunk. „Lenyomom, körbeautózom, szétalázom” – gondolják ők. Aztán mégsem. A kicsi és könnyű autót nem bírják megelőzni. A sávok között cikázva az órát már rég nem nézi egyikünk sem. Bennük nő a nyomás, bennem a jókedv. A BMW-s pedig ég. Nagyon kínos a haverok előtt, hogy egy Opel Corsát nem tud lenyomni.
A kapituláció akkor következik be, amikor a következő pirosnál a Corsa megáll, ő pedig lépésben átmegy. Csőcsere volt a szoliban? Nem, ezt a pírt nem a kvarcolás okozza.
Megérkezve még izgalomtól remegő kézzel körmölök a tesztnaplóba. Később egy szót sem tudok visszaolvasni belőle. Nagy élmény volt a Corsa GSi.
