2000 júniusában mutatkozott be az új C-osztályos Mercedes-Benz, mely szinte azonnal a német eladási lista harmadik helyére ugrott fel. Az autóval megpróbáltak az előző C-osztályos Mercedes vásárlókörénél valamivel fiatalabb réteget is célba venni, így a dinamikusabb képzetet ébresztő 3-as BMW-hez hasonlóan sportos futóművet és lézerpontos kormányzást kívántak ültetni a csillagos autóba is. Ezért a korábbi C-n használt golyópályás kormányművet fogaslécesre cserélték és a futómű hangolását is jóval feszesebbre vették. Alig kilenc hónappal a limuzin bemutatkozása után két taggal bővült a család: a fiatalosabb Sportcoupéval – melyet korábban már teszteltünk – és a kombival.
Bár a Mercedes modellpalettáján a C-osztály csak középkategóriás modell, presztízse így is kimagasló. Az autó megjelenésére jellemző, hogy szűk utcában az elsőbbséggel bíró terepjáró vezetője gondolkodás nélkül tért ki az autó elől. Az első ülésen utazók jól láthatják a motorháztető elején virító csillagot, mely végig a hatalmában tartja a vezetőt.
Bár a praktikus kombi karosszéria Európa legtöbb országában töretlenül népszerű, Magyarországon továbbra is a hagyományos lépcsőshátú limuzin az etalon. Többen a dízelmotor létjogosultságát is megkérdőjelezik egy luxusautóban. Ez valószínűleg azért lehet, mert nincsenek tisztában a modern dízelmotorok által nyújtott bődületes nyomatékkal, ami valósággal hátba taszajtja az utasokat gázadáskor. Ilyen lórúgás szerű gyorsulást csak a jóval nagyobb benzinmotorok tudnak produkálni.
A tesztautóban a frenetikus gyorsulásról 2,7 literes öthengeres dízelmotor és automata sebességváltó gondoskodott. Az ötfokozatú automata sebességváltó felára igen magas, 726 500 forint, de mégis érdemes megfontolni a választást. Egyrészt azért, mert nagyon finoman kapcsol és hamar hozzászokik a vezető stílusához és ezután e szerint pörgeti ki a fokozatokat. Másrészt azért is, mivel az automata váltós C 270 CDI nyomatéka 400 Nm, míg a kézi váltósé 370 Nm. A teljesítmény mindkét modellnél azonos, 170 lóerő 4200-as fordulaton.
Az automata sebességváltón csak P-R-N-D beállítások láthatók, a korábban megszokott 1-2-3 hiányzik. Ezeket a fokozatok a D állásban választhatjuk ki a kar jobbra-balra pöccintésével. A D mellett 1-től 4-ig változtathatjuk a fokozatokat. Ilyenkor a szám azt jelzi, hogy a kiválasztott fokozat fölé nem kapcsol az automata. Ebben az állásban sokkal agilisabban reagál a gázpedál érintésére a motor, valósággal beleharap az aszfaltba. Hiába állítunk be egy fokozatot, az elektronika óvja a motort és ha belefeledkezünk a gyorsulás mámorába, feljebb kapcsol. Ha kell, egészen 4-ig.
Hirtelen padlógázra, automata üzemmódban gyorsan visszakapcsol a váltó. Ha mégsem vagyunk elégedettek az elektronika sebességével, végezhetjük manuálisan is a visszaváltást, a kar folyamatos balra húzásával. Ilyenkor mindig egy fokozatot vált vissza az automatika.
Még a legsportosabb elvárásoknak is megfelel, ha nem babráljuk a kart és folyamatosan D-ben hagyjuk a váltót. Olyan erővel indul meg az autó, hogy minden startnál ijedten nézünk a visszapillantó tükörbe, nem téptünk-e ki egy darabot az útból. Ha nem vesszük le a lábunkat a gázról, hanem fél állásban tartjuk, folyamatosan kapcsol fölfele az automata, miközben az autó úgy gyorsul, mintha zsinóron húznák. Turbólyuknak nyoma sincs, mintha a nyomatékgörbe egy soha véget nem érő, folyamatosan emelkedő hegyoldal volna. Százra automata váltóval 9,1 másodperc alatt gyorsul a C 270 CDI, végsebessége 225 km/óra. Mindkét adatban jobb a kéziváltós: 0,2 másodperccel hamarabb éri el a százas tempót, a száguldás pedig 230 km/óránál ér véget.
A minden igényt kielégítő, brutális erejű motor és a fogyasztást növelő automata váltó ellenére elfogadható az autó fogyasztása. Átlagosan 10-11 liter gázolajat igényel 100 kilométerenként, fele-fele arányban városban és városon kívül használva. Nem kellett azonban különösebb odafigyelés, hogy 8,5 literre leszorítsuk a fogyasztást. Közben többször is ellenőriztük, hogy megvan-e a 170 ló az autó orrában.
Bár az új C-Mercedes futóműve jóval sportosabb, mint a korábbi modelleké, még mindig messze áll a célként kitűzött BMW futóműtől, bár az átlagos Mercedes vásárlók lehet, hogy ezt is túl keményként értékelik majd. A kormányzás nem tökéletes, kanyar után kézzel kell visszasegíteni egyenesbe. Az apró hibák ellenére nagyon jó a C kombi vezethetősége, mind autópályán, mind kanyargós útszakaszon élvezet terelgetni a 170 lóerős autót.
A bekapcsolt ESP nem tompítja el vadul a hátsókerék-hajtás előnyeit. Eltúlzott sebességű kanyarokban érzéssel veszi el a gázt és fékezi le az autót, de előtte finoman hagyja elindulni az autó hátulját. Kikapcsolt menetstabilizáló elektronikával viszont csínján kell bánni az autóval. Nedves úton előfordulhat, hogy az autó hátulja hamarabb érkezik meg a kanyarba, mint az eleje.
A belső térben használt anyagok minősége és a kidolgozás kifogástalan. A középkonzol és a műszerek elegánsak, de egyben sportosak is. 10 évvel ezelőtt még elképzelhetetlen volt ilyen óraegyüttes egy Mercedesben. A vezető előtt csak három analóg műszer és egy digitális kijelző található. A sebességmérőt a fordulatszámmérő és az üzemanyagtank mutató fogja közre. Mi hiányoltok a hűtővíz hőmérőjét, vagy legalább egy kék lámpát, ami a hideg motorra figyelmezteti a tulajdonost. A menüben ugyan beállítható, hogy digitálisan kijelezze a vízhőfokot, de ilyenkor mást nem tud megjeleníteni a kijelző.
A kormányon két bajuszkapcsoló található, de mindkettő a kormány bal oldalán. Az indexkaron van az ablaktörlő kapcsolója is, mely a kar végének forgatásával üzemelhető be. A hátsó ablaktörlő a középkonzolról kapcsolható, amely egy kicsit szokatlan. Az indexkar felett található a sebességtartó automatika kapcsolója.
Több mint 1 millió forintba kerül a Command navigációs rendszer, amely a rádió kezelőszerveit is magában foglalja. A rendszer kezelése kissé bonyolult. Sok egyforma gomb található egy sorban, melyek feléről csak sejteni lehet a használatát. Egyelőre Magyarországon nem sok értelme van a drága navigációs rendszernek, mivel CD-n vagy DVD-n továbbra sem vásárolható meg hazánk digitális térképe.
A kombi C-Mercedesben öt felnőtt utas pazar kényelemben utazhat. Mindenkinek bőven jut láb- és fejtér, hárompontos biztonsági öv és fejtámla. A hátsó ajtókba is rendelhető oldallégzsák 140 500 forintért. Szintén feláras a bőrkárpitozás és a memóriás, elektromosan állítható két első ülés és kormánykerék. A memória használatával nem csak az ülés és a tükrök, hanem a kormány helyzete is rögzíthető.
A csomagtartó mérete elfogadható, 470 liter. Burkolása szép, különösen érdekes a kalaptartó működése. Ha kihíztuk a rolót, csak egy gombot kell megnyomni, amitől magától csévélődik vissza. A méretek mindenhol megfelelők, egyedül a tank kapacitása kicsi. 62 liter gázolajjal nem lehet túl messzire eljutni.
A Mercedes-Benz C 270 CDI T alapára a konkurensekhez viszonyítva nem kiugró, viszont az extrák ára igen borsos. A 2,7 literes dízelmotor kimagaslóan jó, a futómű kényelme kifogástalan, a kidolgozási minőség is átlagon felüli. Egyedül a kézzel varrott bőrkormányból kilógó 1 centis cérna volt kissé bosszantó.
