Teszt: Renault Clio 1.5 dCi 80 Privilege - Jobb, mint a csiptuning! Renault Clio 1.5 dCi 80 Privilege
A teszt apropóját az egy ideje Magyarországon is megrendelhető 60 kW, azaz 82 lóerő teljesítményű dízelmotor adta. A hengerűrtartalom megegyezik a korábban tesztelt 65 lóerős Clióéval. A teljesítmény 26 százalékkal, a 185 Nm-es nyomaték 15,6 százalékkal haladja meg az alapkivitelét. A nagyobb literteljesítmény (56 lóerő/liter) a töltőlevegő-hűtőnek is köszönhető.

A Delphi autóipari beszállítóval kifejlesztett közös nyomócsöves rendszerben 1400 bar a maximális befecskendezési nyomás. A motor súlya csupán 130 kilogramm. A gyorsan reagáló, csekély súlyú feltöltőket a KKK (Kühnle, Kopp & Kausch) gyártja.

A vezérlőelektronika módosítását követően 82 lóerős dízelmotor kiválóan teljesít a francia kisautóban. Alacsony fordulaton is megfelelő a nyomatékleadás, 1500 körül jól használható a 26 hónap alatt kifejlesztett motor. Kicsivel magasabb fordulaton már majdnem sportosan indul meg gázadásra az autó. A virgonc dízelt nem fojtja meg túlzottan hosszú áttételezéssel a Renault, városban és országúton a felsőbb fokozatokban is vehemensen gyorsul a Clio. Hidegindítás után gyorsan elcsendesedett a motor, amely melegen is igényelt egészen rövid izzítást.

A pontatlan sebességváltó kis erővel kapcsolható, a kapcsolási utak hossza átlagos. A rövid áttételek miatt autópályán ötödikben is könnyen eléri a négyezres fordulatot a motor.

A 82 lóerős Cliót Privilège kivitelben teszteltük. Az Initiale csúcsváltozathoz legközelebb álló kivitel egyik fő előnye, hogy a kevésbé gazdagon felszerelt Clióknál kényelmesebbek az ülései. Az első ülések igen jól tartanak, komfortos kialakításukat hosszabb úton értékeltük igazán. Ülőfelületük magas termetű utasoknak is megfelelően nagy.

Hátul megfelelő az üléspad kényelme, a lábhely a kisautók átlagát hozza. Fejtérben nem sokat nyújt a Clio, a lejtő tetővonal kevés helyet hagy az utasoknak, az átlagnál magasabbak nem férnek el.

Az utastér anyagai ebben a méretkategóriában jónak számítanak. A kidolgozási minőség átlagos, az üléskárpitok anyaga finom.

A Clio használhatóságát olyan apró figyelmességek javítják, amilyen például esőben a váltó hátramenetbe tételével bekapcsolódó hátsó ablaktörlő.

255 literes a csomagtartó, aminél a vetélytársak egy része kisebb, másik része nagyobb poggyászteret kínál. Az utasok rendelkezésére álló tér igen jól kihasználható, sokkal jobban, mint a literre nagyobb, de magas és keskeny csomagterű Citroën C3-ban, amely a Clióval egyszerre járt nálunk.

A jól formázott első ülésből kellemes helyzetben vezethető a Clio, az ideálisnak gondolt testtartás mégsem érhető el, mert a kormány túl messze van, tengelyirányban nem állítható és rossz szögben áll. Minden kapcsoló jól elérhető, a műszerfal áttekinthetősége is kedvező.

A rugózási kényelem az önsúlyhoz viszonyítva kiváló. A Clio nagyon jól kezeli a városi utak hibáit, keresztirányú ütésekre is finoman reagál.

Autópályán valamivel 180 kilométer/órás tempó alatt állt meg a sebességmérő mutatója, ami reális, gyári adatok szerint 175 km/óra a 82 lovas dízel Clio végsebessége. Ez nagy távolságok megtételére is elegendő. Autópályán 140-ig elfogadható a zajszint, ennél gyorsabb tempónál zavaróan erős a szél- és a motorzaj.

Egy ennyire csekély fogyasztású motornál nem gond a rövidebb áttételezés. A 82 lóerős Clio nem volt olyan szenzációsan takarékos, mint a szelídebb 65 lovas, amit annak tudtunk be, hogy nagyobb teljesítménye gyakoribb padlógázra ingerli az embert. A fogyasztás a menetteljesítményekhez viszonyítva igen jó.

Városban 6,4 litert fogyasztott a tesztautó, országúton 4,8 és 5,5 liter körüli értékeket mértünk. A kitűnő menetteljesítményekről lemondva országúton 4 literrel vagy annál egy hajszállal kevesebb gázolajjal is el lehet járni. 30 000 kilométerenként kell átvizsgálásra vinni az autót, ami megfelel a korszerű autóktól elvárhatónak.

A 4,2 literes gyári átlagfogyasztású dízel Clio a legcsekélyebb környezetszennyezésű autók közé tartozik, kilométerenkénti szén-dioxid kibocsájtása csupán 113 g.

Ütközéstől ütközésig 3,4 tizedet fordul a sebességfüggő kormány. A kormányzás tehát nem igazán közvetlen, pontossága elfogadható. A kormányerők jók, a rossz helyzetben álló volán fogása is kellemes. A fékek lassítóképességével elégedettek voltunk.

A felszereltség szokatlanul gazdag egy kisautóban. Az alapárban benne van a négy légzsák, a blokkolásgátló, a fékasszisztens, az öt három pontos öv és az öt fejtámla, a menet közben automatikusan záródó központi zár, az Isofix gyermekülés-rögzítés. 200 000 forintos felárért érdemes megrendelni a tesztautóban nagyra értékelt xenon fényszórót. A tükrök és az első ablakok motorosak, széria a manuális klímaberendezés. Hasznos tartozék a számos adatról tájékoztató fedélzeti számítógép. Az alapáron adott rádió hat hangszórós.

3 385 000 forintért kapható az ötajtós Privilege az erősebbik dízellel. Azonos kivitelben (Expression illetve Alizé) 75 000 forint az árkülönbség a 65 lovas és a 82 lóerős dízel Cliók között. Ez annyira csekély, hogy kevesebbe kerül a gyárilag erősebb változat, mint a csiptuning, amihez ráadásul még töltőlevegő-hűtő sem jár.

Teszt: Renault Clio 1.5 dCi 80 Privilege – Jobb, mint a csiptuning! 35