Mikor a japán cégek Európában gyárakat építettek, nem értették, miért kell egy külső céggel tanúsíttatni a gyártást és a terméket, hogy az megfelel a minőségbiztosítási követelménynek. Hozzászoktak, hogy hazájukban a TQM (Total Quaility Managment=Teljeskörű Minőségirányítás) szerint dolgoznak. A TQM négy alapelve: vevőközpontúság, a folyamatok folyamatos fejlesztése, a dolgozók teljes körű bevonása, a cég részvétele a társadalmi méretű tanulásban.
Ennek megfelelően az előállított termékek mind-mind nagyon jó minőségűek. Nem meglepő tehát, hogy a Toyoták a németországi autóklubok felmérése szerint a legjobbak között vannak, azaz a szerelőknek csak nagyon ritkán kell a kötelező szervizeken kívül az autókhoz hozzányúlniuk. A magas műszaki színvonal illetve minőség lehet tehát az Avensis egyik ütőkártyája, amely igen komoly fejtörést okoz az európai gyártóknak.
Külső megjelenésében a lágy, de sportos vonalak határozzák meg az Avensist. A karosszéria illesztései precízek, az autó fényezése igen szép. Csak az igazán hozzáértők látják meg, hogy ez a modell eltér a korábbi típusoktól. Az eddig fekete színű ütközőcsíkok az első illetve a hátsó lökhárítóban, valamint az oldalvédő gumicsíkok is mind-mind a karosszériával megegyező színűek lettek. Fényezettek a külső tükrök házai is. Ettől a kis átalakítástól az Avensis megjelenése harmonikusabb és elegánsabb lett.
Azoknak, akik féltik autójukat az esetleges koccanásoktól, vagy attól, hogy az ajtót nekinyitják valaminek, egy kis kiegészítővel kedveskedik a Toyota. Az autó színével megegyező matricákat lehet a kényes helyekre ragasztani. Komoly szerepük van az autó karakterének kialakításában a simaüvegű duplaoptikás fényszóróknak és a kristályos jellegű hátsó lámpáknak is.
Nagy fényerejűek az első lámpák, a tompított fényszóró az egyik legjobb, amit valaha kipróbáltunk, eddig a Mercedes E-osztály hagyományos (nem xenon) lámpája volt az etalon. Korábban csak a magasabb felszereltségű 1,6-os Avensishez járt ködfényszóró, ám az új modellben az automata klímával együtt ezt is alapáron kapja a vásárló. Első látásra az autón leginkább a 15 colos könnyűfém felnik tűnnek fel a szemlélőnek. Bár korábban az Avensis összes típusára csak felárért lehetett megvenni ezt a kiegészítőt, most az 1.6-os modellhez ez is alapáron jár. Bár alig észrevehetőek, mégis szerepük van az Avensis megjelenésében a kisebb krómozott felületeknek. Ilyen a hűtőmaszk alsó részén végigfutó csík illetve a csomagtartó nyitógombja is.
Minden bizonnyal nagyon sok munkaórát fordítottak a Toyota mérnökei az ajtók tervezésére illetve kivitelezésére, mert nagyon szépen, tompa puffanással záródnak. Becsukáskor azonban, ha nem vezetjük kezünkkel végig az ajtót, nem mindig záródik rendesen. Szintén dicséretet érdemelnek az elektromos ablakok, amelyek szinte hangtalanul nyitódnak illetve zárodnak.
Az első ülések jó kialakításuk, megfelelő tömésűek és igen jó oldaltartást biztosítanak. Bár a gyártó szerint felszerelték az autót állítható magasságú vezetőüléssel, mindössze az ülőlap dőlésszögét lehet állítani. Ez a magasabb vezetőknek jó üléspozíciót ad, mert ha „letekerjük” az ülőlapot, akkor a magasabb első rész megtámasztja a vezető combját. Elöl a legmagasabbak is kényelmesen ülhetnek, hosszirányban tág határok között állítható az ülés.
Tágra nyílnak a hátsó ajtók így oda is könnyű bejutni. Mind a fejtér, mind a lábtér elég helyet biztosít egy hosszabb utazáshoz. A hátsó ülést nem alakították túlzottan kagylósra, ezért hátul a középen ülőnek sem kell kényelmetlenül ülnie. Az autó belsejét a sötét színek uralják, amelyek remekül harmonizálnak a fémszínű betétekkel, illetve az ajtónyitó karok és a váltókar króm betéteivel.
A műszerfal anyaga puha ugyan, de régimódinak tűnik. Ebben a modellben a kormány és a váltókar bőrborítást kapott, mindkettő jó kialakítású, tapintásuk is kellemes. Annak ellenére, hogy tengelyirányban nem állítható az Avensis kormánya, kellemes üléspozíció vehető fel. A sebességfüggő rásegítésnek is köszönhetően jól irányítható az Avensis, könnyű vele parkolni és a városi forgalomban szlalomozni.
A váltókar pontosan kapcsolható, de második fokozatba váltani a többinél kissé nehézkesebb. A pedálok kis erővel használhatók, a fék jól adagolható és igen hatásos. A hátul ülők utazását könyöktámasz és pohártartó teszi kényelmesebbé.
A kesztyűtartó és a térképzsebek mellett több kisebb tárolóhely segít, hogy az apróbb holmikat elhelyezhessük. A szemüvegnek van helye a belső tükör felett, a váltókar mögött pohártartót találunk. Ebben a modellben a CD-ről megszólaló zene már nem négy, hanem hat hangszórón keresztül jut az utasfülkébe, ennek köszönhetően teresebben szól, hangja kellemes. Elöl nincs könyöklő, a kemény fedelű rekesz CD-tartóként szolgál.
A karosszéria jól átlátható, a külső tükrök is csak kevés holtteret hagynak. A csomagtartó 500 literes, ami nem a legnagyobb a kategóriában, de a legjobbak közé tartozik. Teljes egészében szövettel borították a csomagtér belsejét, még az ajtó belső részére is jutott belőle. A hátsó ülés osztva ledönthető, de ez a nyílás igen szűk.
Csendesnek mondható az utasfülke, csak 140 felett kezd zajossá válni, de ekkor is csak a szélzaj erősödik fel. Természetesen az alacsonyabb fokozatban pörgetett motornak megjön a hangja, ám ez nem kellemetlen, mert szépen szól a VVT-i erőforrás. A futómű felől szinte semmilyen zaj nem érkezik a vezető felé.
Kétféleképpen vezethető az autó. Lágyan, alacsony fordulatszámon tartva a motort csendességével és csekély fogyasztásával hívja fel magára a figyelmet az autó. Vezethetjük sportosan is, ekkor versenystílusú hang és egész jó dinamika jellemzi az autót. Ne várjon azonban senki sportautós tulajdonságokat. A futómű is inkább a kényelem felé hajlik, ennek beállítása is puhább. Egy feszesebb kerékfelfüggesztésű autóból átülve szokni kell a karosszéria bólintásait, illetve a bedőlést kanyarban. Ellenben rengeteg úthibát kiszűr a futómű, amiből van elég a magyar utakon. Ha valaki nagyon gyorsan akar bevenni egy kanyart, számíthat rá,
hogy kisebb farolásokra hajlamos az autó. Aki sportosan vezet, az élvezni fogja ezt, aki nem, soha nem szerez tudomást erről.
Biztonsági felszereltség terén sem vall szégyent az Avensis. Ebben a modellben alapáron jár a négy légzsák, az ABS, az EBD (fékerőelosztó), az öt állítható fejtámla a hozzájuk tartozó hárompontos övekkel, amelyek övfeszítősek illetve erőhatárolósak.
Annak ellenére, hogy a jelenlegi budapesti állapotok miatt a sokszor csak araszoltunk az autóval, összességében igen jól fogyasztott az autó, 8,4 litert 100 kilométeren. Természetesen sokat javítottak az átlagon az országúton lefutott kilométerek.
4 990 000 forintot kérnek a magasabb alapfelszereltségű Avensisért. Összességében egy olyan autó ismertünk meg a Toyota Avensisben, amely nem hivalkodó, nem akar egy dologban csúcsot dönteni, hanem mindenben jó színvonalat nyújt.
