A térkínálat a középkategória élvonalában van, főleg, ami a hátsó lábteret és a belső szélességet illeti. Hátul a hasonló méretű limuzinokban megszokott fejtérre érdemes számítani, így magas utasoknak nem ideális a hátsó sor.
A tesztelt Primera kidolgozása nem tükrözte azt a minőséget és tartósságot, amit a Nissanokhoz általában társítanak. A műszerfal és az ajtókárpit találkozásánál mind a két oldalon igen nagy rés volt, amelyek mérete oldalanként különbözött. A csomagtérfedelet olcsó anyag burkolja, ráadásul a kalaptartó alatti rész nyers fém színű a bordó karosszériával ellentétben.
Ebben a kategóriában már elég zavaró, ha az utasülés mocorog az útegyenetlenségeken, amikor éppen nem ül benne senki. Kidolgozási hiányosság továbbá, hogy a belső világítás kapcsolóinak kerete a tetőkárpittal együtt elöl és hátul is megereszkedett, a kapcsolók ezért mélyen ülnek. Japán autós jellegzetesség, hogy csak a vezető oldali ablak mozog teljes hosszban egyetlen gombnyomásra, az utasoknak nem jut ebből a kényelemből.
Az érezhető takarékoskodás ellenére több minőségi megoldással is találkoztunk a Primerában. A tetőkárpit finom anyagból van, a belső visszapillantó tükör pedig automatikusan elsötétedik a beeső fényre. Ez elegáns és főleg nagyon hasznos éjszaka vezetve. Az első utasülésben súlyérzékelő van, ezért amikor valaki nem köti be magát, olyan idegesítően sípol, hogy a megátalkodott övutálók is becsatolják magukat.
A műszerfal és a belső tér végre szakítást jelent a japán autók egyen belsejével. A műszerfal rafinált formái lendületesen fordulnak rá az ajtókra, az egész belső kialakítás látványos és ízléses. Az órák elhelyezése a műszerfal közepén kevéssé szerencsés. Az órák maguk szépek és jól leolvashatók. A benzinóra kezdetben erős késéssel követi a tank apadását, 180 országúti kilométer után még telit mutatott.
A belső térben látható az a különlegesség, ami egyedülállóvá teszi az újdonságot a nagyszériás autók között. Ez nem más, mint a tolatókamera és annak egy 5,8 col átmérőjű, színes képernyőn látható képe. A berendezés nagyon nagy segítség a rosszul áttekinthető limuzinban. Tapasztalataink szerint a gyerekek imádják a Primerát, mivel a kamera felfedezését követően lehet majomkodni, a többiek pedig megcsodálhatják a produkciót a „tévében”.
A képernyő a kamera nélküli alapmodellekben sem marad funkciók nélkül. A klímaberendezés és az autóhifi vezérlése szintén a képernyő segítségével végezhető el, jól tagolt és könnyen kiismerhető menürendszerben.
Az ülések nagyok, formájuk kényelmes, tartásuk jó. Hasznos figyelmesség az állítható deréktámasz az első ülésekben. A Primerában a japán átlaggal ellentétben nem csak magasságában, hanem tengelyirányban is állítani lehet a kormányt, így igen jó üléshelyzet alakítható ki.
Nagyon ritka, ha a külső tükrök izgalmas formája nem megy a használhatóság rovására. Szerencsére a Primera sokszögletű visszapillantóiban jól látni a forgalmat.
A motor nem hangos, az áramvonalas limuzinban a szélzaj is csekély. A futómű felől sem érkeztek zavaró zajok. A rugózási kényelem átlagos, amin a Tekna kivitelű tesztautó széria könnyűfém felnije sem sokat javít. A 17 colos kerék és az alacsony profilú (/50-es) gumi kombinációja nem könnyíti meg az éles peremű úthibák kezelését. Ennek ellenére érdemes a Tekna felszereltséget választani, mert a tízküllős felnik nagyon szépek, a széles gumik pedig javítják a kanyarstabilitást.
A Primera útfekvése megbízható, élénk kormánymozdulatokra egészen enyhén, de élvezhetően megindul az autó fara. Gyors kanyarokban végig biztonságban éreztük magunkat. A kezelhetőség jó, a kormányzás pontossága megfelelő.
A sebességváltó inkább az európai, mint a japán átlaghoz áll közel, ami nem dicséret. A kapcsolhatóság átlagos, a fokozatok között kicsit akadt a közepes hosszúságú utakon járó kar. A motor rezgései a váltókaron is érezhetők.
Az 1,8 literes motor 116 lóerős, maximális nyomatéka 163 Nm. Ez a teljesítmény elegendő az autó mozgatásához. Egy személlyel az első három fokozatban viszonylag jó a gyorsulás, a rugalmasság is megfelelő. Teljes terheléssel és hegyes-völgyes vidéken könnyen elfogy az erő, ilyenkor a kedvező országúti fogyasztással vigasztalódhatunk. Közepes terheléssel, hosszabb országúti túrán 8,1 literes fogyasztást mértünk, ami szép eredmény egy 1.8-as középkategóriás benzinestől. Városban nem ilyen kedvező a kép, 11,5 litert fogyasztott a tesztautó, az átlagnál lendületesebben vezetve.
A Primera Tekna felszereltsége nagyon jó. Széria az automata légkondicionáló, a motoros ablakemelő mind a négy ablaknál, a CD-s autórádió hat hangszóróval, de még a nagyon ritka ülésfűtés és a 17 colos alufelni is benne van a szériafelszereltségben. Érdekes tétele a listának az állítható első ülés, amit nem tudtunk mire vélni.
A Primera belépőmodelljében összesen két légzsák van. Szerencsére az 1.8-as Tekna vásárlóinak nem kell ezzel a biztonság iránti érthetetlen igénytelenséggel szembesülni. A 6 750 000 forintos autóban mindaz benne van, ami biztonsági felszereltségben egy modern középkategóriás autótól elvárható. Alapáras a hat légzsák, a blokkolásgátló, az elektronikus fékerő-elosztó, a fékasszisztens és a fényszórómosó.
A Primera valószínűleg ugyanolyan tartós és jól használható autó marad, amilyen az összes eddigi is volt. Egyvalamiben azonban az új típus toronymagasan veri elődeit: igazi egyéniség, külseje szerethető, belső formaterve lendületes. Az öt éves/100 000 kilométeres garanciát adó új Primerának határozott egyénisége van, amiben számos konkurensét is felülmúlja. Egy eredeti és különleges autónak még a helyenként túlzásba vitt spórolást is elnézi az ember.
