Az autóra pillantva a nagy igyekezet nem látszik. Mintha az Opel dacolna a divattal, vagy új divatirányzatot kívánna érvényesíteni. A sárvédőíveken kívül egyetlen gömbölyű vonalat sem rajzoltak és az utastérre is a teljes szögletesség jellemző. A szép szóval funkcionálisnak nevezhető középkonzol a bőséges felszereltség ellenére túl egyszerűnek látszik. Más gyártók formatervezői azon munkálkodnak, hogy a lágyan megrajzolt vonalakat ne törjék meg, a Vectrán viszont a műszerpult és az ajtókárpit tökéletes derékszögben találkozik.
Ezek a formai megoldások az autót csak eszközként használóknak talán sosem tűnnek fel, mivel funkció tekintetében a Vectra tökéletesen rendben van. Az elektromos ablakok például egyetlen gombnyomásra mennek le és fel az összes ajtónál. Kár, hogy a vezetőnek két gombja van az ablakok működtetésére, és egy harmadik gombbal tudja csak állítani, hogy éppen az első vagy a hátsó ablakokat akarja vezérelni.
Jó dolog viszont, hogy a központi zárnak külön gombja van, bár itt is szépséghiba, hogy az ajtók nyitásakor a zár nem nyit, ehhez ismét a gombot kell nyomkodni. Szinte egyetlen más autóban sem látott megoldás viszont, hogy a csomagtérajtó és a központi zár gombja az első utas karfáján is megtalálható.
A Vectra megismerésében külön fejezet a középkonzol feltérképezése. A kialakítás a Nissan Primerában látotthoz hasonló, csak a fontosabb funkciógombokat ültették a középkonzolra, a ritkábban használt beállításokat menüben végezhetjük el. A Nissannal szemben a hifi- és a szellőzőrendszer külön fővezérlővel kezelhető. Hétköznapi autózáskor zavaró, hogy egy olyan rutinművelet, mint a levegő irányának átállítása a lábról a középső légbefúvókra, csak több kattintással kivitelezhető.
Sokszor emlegetett újítás még a Vectrán az érintésre működő index és ablaktörlő kar. A hagyományos karokkal szemben az új Vectra bajuszkapcsolói tartósan nem mozdulnak el helyükről, hanem pöccintés után visszatérnek nyugalmi helyzetükbe. Ez a gyakorlatban elsőre idegen, de mégis villámgyorsan megszokható és megszerethető funkció. Az indexkaron kicsit húzva a lámpa hármat villan, hosszabb nyomásra viszont folyamatos indexelésbe kezd, mely a kar ellentétes irányú húzásával vagy a kormány visszatekerésével szüntethető meg.
Ma már szinte kötelező, hogy egy új autó nagyobb legyen, mint elődje. Az új Vectra is jóval tágasabb, mint a B széria, ami főként az utastér szélességén érezhető. Bár lehet, hogy a nagy szélesség a fentebb említett szögletes design miatt szúr szemet ennyire. Ez gyakorlatilag mindegy, a lényeg, hogy négy felnőtt még nagy távolságokat is kényelmesen tehet meg a Vectrában.
Hosszú úton jó hasznát veszi a vezető és első utasa az elöl és hátul is állítható magasságú vezetőülésnek és a deréktámasznak. A hátul ülőknek ilyen extrák nem járnak, nekik a nagy hellyel, a két első ülés közti levegő befúvóval, a szivargyújtóval, két pohártartóval és kényelmes könyöklővel „kell beérniük”.
Vaskosabb Magyarország térkép vagy sok pénzzel kitömött pénztárca a térképzsebbe nem fér, de betehetjük a kesztyűtartóba, ahol le is tudjuk hűteni. Még kisebb vezetőknek is jó helyen lehet a két első ülés közti karfa, mivel előre-hátra tologatható.
Ha a hátsó ülésen pakolászunk és mondjuk egy síléc miatt előre kell dönteni a jobb első ülés támláját, bizonyára nagyra értékeljük, hogy ehhez nem kell előre menni, mivel az üléstámla felső részén lévő karral is megoldhatjuk ezt.
Nem csak az utastér nagyságán, hanem a csomagtartón is érezhető a Vectra terebélyesedése. Bár a csomagtartó nem lett nagyobb, most is 500 literes, tiszteletet érdemel a tökéletes síkokkal határolt forma. Az elegáns négyajtós karosszériaforma átka a szűk csomagtérnyílás, ahol a nagyobbacska bőröndök csak nehézségek árán tuszkolhatók keresztül.
Ahogy az egész autó tervezésekor, úgy a rugózási komfort hangolásakor is a funkcionalitás játszotta a főszerepet. A Vectra úthiba elnyelő képessége jó, nagyobb gödrökön is észrevétlenül suhanhatunk át, még a gonoszul elrejtett fekvőrendőrök sem okoznak nagyobb döccenést. Cserébe a Vectrát vezetni cseppet sem izgalmas. A futómű a gyorsabb kanyarokban sem mutat rosszindulatú reakciókat, de ha véletlenül mégis gyorsabban megyünk a kelleténél, a három kereket is fékezni képes ESP Plus visszatéríti az útra az autót, ha ennek a fizika korlátai még nem szabnak határt.
Ha maradunk az elődnél emlegetett cégautó imázsnál, inkább csak a cégvezetők autója lesz 2,2 literes dízelmotorral és automata váltóval ellátott Vectra. Az automata hangolása, a dízelmotor 125 lóerős teljesítménye valamint 280 Nm-es nyomatéka a komótos autózást támogatja. A Vectra legtöbb konkurense már közös nyomócsöves vagy adagoló fúvókás dízelmotorral halad, az Opelnél azonban erre még 2003-ig várni kell. A Vectrába szerelt közvetlen befecskendezéses dízel főként teljesítményben és járási kultúrában mutat hiányosságokat.
Nem hajszolva az autót a menetdinamika elfogadható, az ötfokozatú váltó döcögés nélkül kapcsolgat fel. Kifogásolható viszont a magas fogyasztás, mivel szerintünk a száz kilométerenként tankolt 9,5 liter az automata váltó ellenére is sok, bár a gyári adatok sem ígérnek jobbat gyakori városi használat mellett.
Ha gyorsabban szeretnénk hajtani, a váltó kapcsolási idejét túl hosszúnak találjuk, főként visszaváltáskor gondolkodik sokáig az automatika. Jobban járunk és gyorsabban haladhatunk, ha a váltásokat kézzel irányítjuk.
Már az 5,1 millió forint körül megvásárolható 1,6-os Vectra Club felszereltsége is kiváló, hiszen alapáron kapjuk a blokkolásgátlót, a hat légzsákot és a légkondicionálót, így a kettővel feljebb lévő Vectra Elegance is remekül extrázott. Az alapváltozaton felül széria az ESP Plus, a fedélzeti számítógép, a tempomat, a ködlámpa, a bőrhuzatú kormány, váltókar és kézifékkar, a hátul is elektromosan mozgatható ablak, valamint a sminktükör világítása. A GTS modelleket nem számítva a 2,2-es dízel Elegance a legdrágább Vectra, ára 7 275 000 forint.
Az Opel Vectra sem nem szép, se nem csúf, egyszerűen csak jó és jól használható. Kirobbanó menetdinamikára a 2,2-es dízelmotorral sem képes, az Elegance kivitel felára jelentős.
