– Jó estét! Közúti ellenőrzés, forgalmi, személyi, jogosítvány. Magáé az autó?
– Nem, ez egy tesztautó.
– Szóval maga ezt teszteli. És megéri az árát? Egyáltalán mennyibe kerül?
– 11 és fél millió, kézi váltóval.
– Á, az nagyon sok. Alkoholt fogyasztott? Fújja meg a szondát!
Az igazoltató szervek belefeledkeznek az autóba, ezalatt én rendületlenül izzítom a szondát. Kezd lilulni a fejem, a rendőrök nem mondják, hogy elég a fújásból, én meg komolyan veszem a dolgot. A hevítés már a fehér izzásnál tart, mire szólnak, hogy köszönjük, jó lesz.
Visszakapom a papírokat, beülök. Megnyomom a „Grand Air” gombot, lemegy mind a négy ablak, kinyílik a tolótető. A hűvös őszi menetszél lehűt, vérnyomásom visszatér a normális szintre. Becsukom az ablakokat és a tetőt, kár, hogy visszafelé ehhez nem elég egyszer megnyomni a gombot, hanem nyomva kell tartani.
Nem véletlenül állítottak meg, az Avantime messziről kirí a bádogcsordából. A Vel Satis egy limuzin és egy egyterű kevercse, az Avantime-ban egyterűt és kupét keresztezett a Renault. A Renault legalább olyan jártas kategóriák közötti szériaautók piacra dobásában, mint az amerikai autógyárak crossovert crossoverre halmozó tanulmányautós részlegei.
Tesztautónk tehát egy kupé-egyterű, franciául coupéspace, a coupé és a monospace (egyterű) összevonásából. Egy kupé és egy egyterű összegyúrásával egészen biztos, hogy az eredmény csak egy rendkívül sajátságos autó lehet.
A karosszériaelemek alumíniumból vannak, ami a tetőkereten és a hátsó oszlopon jól látható. Bár az alaktényező egészen jó (0,34), a szélzaj nagy sebességnél jelentős
Bohémsága ellenére az Avantime-ban sok praktikus megoldás is van. Közvetlenül az ablaktörlőlapát alól fakad a víz 4-5 sugárban, így mosásnál hamar eljut a lapátok alá a víz, nem karcolják szárazon az üveget. Tetszett a hosszirányban állítható kartámasz elöl és a négy csomagrögzítő gyűrű a csomagtérben.
Bár a kényelem jó, messze nem olyan pompás, mint a rokon lélek Vel Satis-ban. Gödrökben érezhetően döccen az autó, de rugózása megfelelően kezeli az úthibákat. Motorhangja szép, feltűnően diszkrét, ötezres fordulat fölött sem válik zavaróvá. A szélzajok erőssége kis sebességnél átlagos, 160 felett a különleges karosszéria légellenállása erős szélzajt kelt. A tolótető örömeiből elvesz valamennyit az örvénylő szél hangja, amely nyitott napfénytetővel már hatvanas tempótól zavaró.
Egy kupé négy ajtóval nem kupé, ezért az Avantime is kétajtós. Öles oldalajtóin rengeteget dolgozott a Renault, mire egyáltalán alkalmassá váltak hétköznapi használatra, de így is kifogásolhatók. A kellően széles nyitási szög érdekében a kétcsuklós ajtó nyitáskor eltávolodik a kocsitesttől, majd oldalra nyílik.
A súlyos ajtó előbb eltávolodik a karosszériától, majd szűk bejáratot szabaddá téve kinyílik
Ezáltal az ajtók tágabbra nyithatók, mint hagyományosan. Az Avantime-ba az igényes megoldás ellenére sem kényelmes a beszállás. A szűk nyílásnál nagyobb gond, hogy a tetemes súlyú ajtók határolása gyenge. Az egyenként 55 kilós ajtók a nem tökéletesen sík úton álló autóban már nem tartják meg magukat és rácsukódnak az ember lábára.
Négy személynek igen jó a térkínálat. Hátul a tágas lábtér inkább egyterűre, mint kupéra emlékeztet. Jó a fejtér, a hátsó napfénytető rolóját elhúzva magas emberek feje is elfér az üveg alatt. Apró hiba, hogy az itt utazók lába nem fér el az első ülések alatt.
Elöl gyenge oldaltartású, de maradéktalanul kényelmes fotelokban utazhatunk. Hátul is hosszú utakra szól az ülések kialakítása. A zajszint csekély, a szélzaj 160 fölött felerősödik. Az előző Espace műszerfala nem passzol a hipermodern külsőhöz. Egy luxusautóba nem illenek az olcsó digitális műszerek.
Sikkes a belső tér. A váltó mögötti fiók zárható, a volán mögötti odúba helyezett fordulatszámmérő bizonyos testmagassággal a kormány teljes takarásában marad
Hosszú utakon felbecsülhetetlenül nagy érték a kupéktól megdöbbentően tágas csomagtartó. Térfogata 530 liter, egy kupéban ez párját ritkítja. A hátsó üléstámla osztottan lehajtható.
Szívóoldali változó szelepvezérléssel igen jól húz a 2946 köbcentis motor. Kis fordulaton jelentkező nagy nyomatékával jól viszi az üresen 1741 kilós autót. 180-ig élénken gyorsul, nulláról százra elég 8,6 másodperc.
200 fölött is megbízható az egyenesfutás. Kanyarban nem sok jóra számítottunk a magas építés, a közepes karosszériamerevség és a majdnem két tonnás üres súly ismeretében. Szerencsére kellemesen csalódtunk. Az úttartás kifogástalan. A széria menetstabilizáló elektronika nem avatkozik be túl korán, a menettulajdonságok biztonságosak. Gyorsabb kanyarokban alulkormányozott az autó.
A féktől viszont nem voltunk elragadtatva. Adagolhatósága megfelelő, de hatékonysága csak gyenge közepes.
Kézi váltóval 8,6 másodperc alatt gyorsul nulláról százra az autó, végsebessége 220 km/óra
Mivel az Avantime igen kis sorozatban készül, ugyanazt a gázpedált kapja az automata és a kézi váltós modell. Ennek megfelelően a kézi váltós gázpedáljában megmaradt a kick-down kapcsoló. A határozott akadóponton átlépve hiába vártuk volna a visszaváltást, a tesztautó sebességváltója manuális.
Kis erővel, enyhén akadozva kapcsolhatók a fokozatok. A hosszú váltókarral hatsebességes kulisszában bolyonghatunk. A váltó nem szerette a gyors kapcsolásokat, ilyenkor csúnya, súrlódó hanggal jelezte nemtetszését.
Az Avantime a Renault és az előzős Espace-okat gyártó Matra közös terméke. A két cég közösen viseli a konvenciókkal szakító autóval járó pénzügyi kockázatot. Öt év alatt 60-80 000 autó gyártása szerepel a tervekben, tehát a Renault sem számít túl nagy forgalomra.
Kellemes az egyterűsen magas üléshelyzet
Listaáron 11 500 000 forintba kerül a semmi máshoz nem hasonlítható kupé-egyterű. Felszereltsége királyi, a jó minőségű bőrkárpitozástól a részben motoros állítású vezetőülésen és az automata klímaberendezésen át a xenon fényszóróig mindent tartalmaz. Az Avantime tulajdonosoknak szívügye a kupé-egyterű, őket a várható nagy értékvesztés sem zavarja majd. A fogyasztás egy ekkora autótól és motortól kedvező, városban 12,6 litert mértünk, országúton-autópályán 9 liter elég lehet.
Az Avantime erőssége a páratlan koncepció, egy átlagos vásárló szemével nézve elmarad a hasonló áron kínált limuzinoktól. De hiába konfrontálódunk néha a kocsi hátulütőivel, amikor az utastér fürdik az ajándék őszi napfényben, aligha cserélnénk más autóra az Avantime-ot.
