Külsejével masszívságot sugall a Vectra. Karosszériája magasan fémezett, az üveg- és a fémfelületek aránya az utóbbi javára mozdult el a modellváltással.
Az ajtókat kinyitva a műszerfal-világítás is bekapcsol a belső fények mellett. A barátságos sárgában fürdő műszerfal hangulatos látvány sötétben. Az új Vectrába juthatott volna egy kicsit elegánsabb slusszkulcs. Jó megoldás, hogy a gyújtás elvételével nem hallgat el azonnal rádió, kevésbé jó, hogy a slusszkulcs kihúzásakor sem.
Maradéktalanul jó az üléshelyzet. Az ülőlap eleje és hátulja külön emelhető-süllyeszthető, az ülés sportosan mélyre engedhető. Mai autókban egyre ritkább, hogy a vezetőülésből belátni az autó motorháztetejét.
Ízlés dolga, de nekünk nem tetszett a bumfordi indexkar és ablaktörlő kapcsoló. Nem túl sikkes a kormányoszlop drabális szélességű burkolata sem. Az indexkar megérintésével hármat villan az irányjelző, pont annyit, amennyi a sávváltásokhoz szükséges. Az index nem akad be úgy, mint azt megszoktuk, jobban meghúzva a kapcsolókart a nagyobb ellenállásból érezni, hogy folyamatosan fog villogni az irányjelző.
A négyszögletes szellőzőrácsokkal jól terelhető a levegő, kár, hogy nem lehet az ember feje fölé irányítani velük a légáramot. A ventilátor nagyméretű forgókapcsolóját megnyomva állítható be a levegő elosztása a szélvédő, a test és a láb között. A Vectrákban kivétel nélkül széria az automatikus légkondicionáló, a hőmérséklet oldalanként beállítható. A középkonzolon hat vakkapcsoló jelzi, hogy a Vectra kapható Elegance, GTS és GTS Elegance felszereltséggel is.
Szép szőnyegek, finom tapintású kárpitok és jó minőségű műanyagok adják meg az alaphangot az utastérben. A króm kilincs elegáns, tapintása kellemesen hűvös. Tetszetősek az ajtókon és a műszerfalon keresztbefutó metálszürke betétek. A tesztelt változatban nem kapott megvilágítást a sminktükör a napellenzőben. Az Opel még az egyliteres Corsában sem fukarkodik azzal a kényelemmel, amit az egy érintésre teljes úton végigszaladó ablakemelők jelentenek. Természetesen a Vectrában mind a négy motoros ablakemelő tudja ezt. Nem feledkeztek meg a csillapítottan visszatérő kapaszkodófogantyúkról sem. Az összes tetőoszlop szövetburkolatú.
Átgondoltságával is elismerést vív ki az utastér. Igen sok helyre pakolhatunk. A középkonzol aljában arasznyi széles rekeszt találunk, alján gumilappal. A vezető bal térdénél egy fedeles rekesz egészíti ki a feltűnően tágas kesztyűtartót. Rakodóhelyet rejt a kartámasz is. Említésre méltó a szemüvegtartó a belső tükör környékén és a 12 voltos csatlakozó hátul. A hátsó ülésből bújik elő a pohártartó az ott helyet foglalóknak.
Utazásukat nem csak a tárolóhelyet adó széles kartámasz teszi kényelmessé. A hátsó lábtér tágas, a belső szélesség jó. A komfortos ülésen három középtermetű ember jól elfér. A fejtér nem jobb az átlagosnál, 190 centisen már a tetőkárpit simítja ki az ember frizuráját. Elöl két méter feletti zsiráfok is jól beállíthatják az ülést. Az első utas térdhelyét erősen korlátozza a műszerfal.
Tágas és jól pakolható a csomagtartó. Űrtartalma kereken 500 liter, ami jónak számít ebben a kategóriában. Sajnáltuk, hogy a csomagtartó felső, fedél mögötti része burkolatlan, ami nem illik a minőségi padlókárpithoz. Előrehajtott hátsó üléssel szerény nyíláson keresztül lehet rakodni, amit a tényleg kitűnő karosszériamerevség követel meg. Ritka jó ötlet, hogy a csomagtér mindkét első ajtóról nyitható.
Kétségkívül a futómű a hab a Vectra tortán. Mátrai szerpentineken semlegesen és élénken viselkedett az autó. Jóindulata példás, csak durva vezetési hibákkal provokálva indult meg kicsit a fara. A két végpont között 3,2-t fordul a tengelyirányban is állítható kormány, pontosságával nincs baj. Hibátlan az egyenesfutás. A tesztautóval óra szerint 207-tel is haladtunk, tökéletes nyugalomban.
Jók a tükrök. Nagy méretüknek köszönhetően jól látni belőlük a mögöttes forgalmat. A belső tükör beeső fényre automatikusan elsötétedik, ami előkelő és nagyon hasznos. A tesztautó lámpáival elégedettek voltunk, xenon fényszórók nélkül is kellően erős volt az út megvilágítása.
Kényelmesek az ülések, formájuk és az ülőlap hossza is dicsérhető. A fejtámla nem húzható ki elég magasra. Az átlagos járáskultúrájú motor kihúzatva sem csap nagy zajt. 0,28 az alaktényező, a jó légellenállás miatt csekély a szélzaj. A futómű ügyesen kezeli az úthibákat, a futóműzajt sikeresen tompították az Opel mérnökei. Hasznos a hosszirányban állítható első kartámasz.
Nagyon kíváncsiak voltunk, mire elég az ezerhatos motor az üresen 1,4 tonnásra hízott Vectrában. A tesztautóval szerzett tapasztalataink alapján a Vectra jól használható ezerhatos motorral, nem érezni benne állandó teljesítményhiányt. A méretéhez képest tisztességesen húzó motorral városban és autópályán megfelelően motorizált a középkategóriás limuzin.
Autópályán a két felső fokozatban 160 és 200 között is elfogadhatóan gyorsult az autó. Országúton már kedvezőtlen az összkép, kis terheléssel is nehéz előzni. Nagyvárosi forgalomban ismét nem hiányoztak az öblösebb motorok, átlagos igényeknek megfelel a gyorsulás.
A csekély erőszükségletet leszámítva a váltó nem tartozik az új Vectra erősségei közé. Hosszú utakon vándorol a kar a fokozatok között, a kapcsolhatóság nem túl pontos.
Nincs mit kritizálni a fékeken. Adagolhatóságuk jó, emellett hatékonyságukat sem érheti kifogás. Mind a négy kereket tárcsafék lassítja, elöl belső hűtéssel.
Csak városban járva 10,5 litert fogyasztott a tesztautó. Autópályán 135-re beállított tempomattal és elővárosi utakból összeálló szakaszon csupán 7,4 litert tankoltunk 100 kilométeren.
5 125 000 forintos alapárával az ezerhatos Vectra Club nem maradt a középkategóriás belépőmodellekkel megcélzott ötmilliós határ alatt. Ez inkább lélektanilag fontos, nincs gyakorlati jelentősége. Nálunk a Comfort kivitel járt, amelynek listaára 5 341 300 Ft. Minden Vectrában benne van az aktív fejtámla elöl, a blokkolásgátló, a hat légzsák. Széria a 9 hangszórós, kormányról kezelhető, CD-lejátszós autórádió, az elektromos ablakemelő elöl, a motoros tükörállítás és az alapáron nagyon ritka automata klímaberendezés. Alaptartozék a kipörgésgátló is, ami havas úton lehet érdemi extra az ezerhatos motorral.
A Comfort mellett döntők hátsó pohártartókkal, sebességtartó automatikával, 215/55 R16 méretű gumikkal és első ködlámpákkal kapnak többet. Sem a Club, sem a Comfort változat felszereltsége nem hagy kívánnivalót maga után, a két modell közti árkülönbség 216 300 forint. Véleményünk szerint nem a néhány kiegészítő extra, hanem a szélesebb kerekekkel járó jobb lassulás és úttartás szól a Comfort mellett.
