Kívülről a könnyűfém felnik hiánya különbözteti meg egymástól az LS és a tucatnyi széria extrát kínáló, ES felszereltségű Jazzeket. Nagyon rossz ötletnek tartjuk, hogy a fényezett lökhárítókat és az ajtókat semmi nem védi az ütésektől. A karosszéria emiatt igen sérülékeny és a fekete gumicsíkokon meg sem látszó karcolások, húzások csak roppant drágán javíthatók. Extraként kaphatók ütésvédő csíkok az ajtókra. Áruk viszont horribilis. A néhány méter műanyag pántért több mint 60 000 forintot kell letenni az asztalra.
Belső térkínálata alapján a Jazz tágasabb több alsó középkategóriás autónál. A hasonló külső méretű kisautóknál sokkal több benne a hely. Főleg a hátsó utasok élvezhetik a térhasznosítás Honda-féle csodáját. A lábhely és a fejtér is lepipálja néhány 25-30 centivel hosszabb autóét. Meglepően jó a belső szélesség is.
Térkínálata mellett kényelmével is más dimenzióban mozog a Jazz, mint a kisautók átlaga. Ebből is látszik, hogy a Jazz 383 centis hossza ellenére sem a Ford Fiesta vagy a Peugeot 206 kategóriájába tartozik. Elöl olyan kényelmesek az ülések, mint egy kulturált középkategóriás limuzinban. Méretük és párnázásuk is magasan veri az átlagot. Gyorsan bemelegszik a motor, a fűtés hatásos. Autópályán 150 felett rázendít a motor, de a zajszint ekkor sem vészes. A szélzaj csekély. A rugózási kényelem elismerésre méltó.
Egy kar meghúzásával a hátsó sorból is előretolhatók az első ülések, ami megkönnyíti a hátsók lehajtását. Ugyanezzel limuzinosra növelhetjük a hátul utazók lábterét. A hátsó pad lebegni látszik, elöl csak egy filigrán rúd támasztja alá. Mivel az ülés alatti tér üres, a támla előredöntésekor az ülőlap lesüllyed, így tökéletesen sík lesz a megnagyobbított csomagtartó. Az ülőlap egy mozdulattal felhajtható a támlához, ha valamilyen magas, hasáb alakú tárgyat szállítunk.
Ötletes és átgondolt rakodóhelyekben nincs hiány. A kardánboxban egy apró szemetesvödör hamutartóként is szolgál. Pohártartóból több is van, a műszerfal alatt polc fut végig. A két első ülés közötti tárolóhelyek tágassága dicséretes. A kesztyűtartó sem szűk.
Alaphelyzetben 380 literes a csomagtartó. Ez literre igen tágas, de a Jazz csomagtere csak magas és nem elég mély, ami korlátozza kihasználását. Lehajtott ülésekkel 1323 literre növelhető a térfogat. Ez közel 100 literrel nagyobb még a Skoda Fabia Combinál is.
Kiváló minőségűek a műanyagok. A Jazz a példa arra, hogy kemény műanyagokkal is pompás minőségérzetet lehet megvalósítani, ha a tényleges minőség is remek. A műszerfal elemeinek felülete szép, a műszerek jól leolvashatók. Túlzásnak éreztük a fordulatszámmérővel megegyező méretű benzinórát. Vízhőmérő nincs, csak egy kéken világító hőmérő jelzi a hideg motort. Az összeszerelési minőség kifogástalan.
Magas és kényelmes az üléshelyzet. A vezetőülés jól beállítható, hosszirányú állíthatósága 190 centis testmagasságig elég. Az ülőlap dőlésének variálásával az ülésmagasság is változik, ezért sokféle testalkattal megtalálható a legkedvezőbb üléspozíció.
Hengerenként kétszelepes és két gyertyás motor hajtja a Jazzt. Az 1,4 literes négyhengeres bársonyosan simám forog. Nem csak járása finom, hangja sem zavaró. Magas fordulaton nem elkínzott, hanem érces hangot ad ki magából. Nagyon kiegyensúlyozott a nyomatékleadás, a motor 2000-nél is jól húz. A fordulatszám növelésével a teljesítmény is érezhetően nő, a Jazz 5000 fölött szinte sportosan megy. A rövidre áttételezett váltóval országúton és autópályán is megmarad a városi dinamizmus.
Pontosan kapcsolható és rövid utakon mozog a váltókar. A váltások erőszükséglete elhanyagolható. A rövid áttételezés illik az agilis motorhoz. Induláskor könnyen kipörögnek az első kerekek. A fékek jól lassítják az autót, a fékerő adagolhatósága jó.
Az élénk motor adta örömből sokat elvesz a közvetett kormányzás. A kezelhetőségen érezhetően ront a rosszul megválasztott kormányáttételezés. Városban tekeregve túl sokat kell tekerni a kormányon. Elöl háromszöglengőkarok és McPherson rugóstagok, hátul egyszerű csatolt lengőkarok vezetik a kerekeket. Az útfekvés élvezetes, kanyarokkal tűzdelt országúti szakaszokon jó vezetni a Jazzt. Gázelvételre a Jazz nem farol ki, hangolása jóindulatú. Az egyterűs karosszéria ellenére az első szélvédőoszlopok nem zavarják a kilátást.
Városban vehemenciától függően 7 és 8,3 liter közötti fogyasztással érdemes számolni, ami igen kedvező. Lakott területen kívül 5 és 6,5 liter között mozgott a benzinigény 100 kilométerre.
Hárommillió forintért az LS változat nem jobb, de nem is rosszabb ajánlat, mint a jobban felszerelt ES. A tavaly nyáron vezetett ES-ből az első oldallégzsákok, a klímaberendezés, a hátsó motoros ablakok, a tükörfűtés, a könnyűfém kerekek, a CD-lejátszós autórádió és a blokkolásgátló kihagyásával született meg az egyszerűsített felszereltségű modell. Megmaradt a központi zár, a két első légzsák, a motoros tükörállítás, a motoros ablakemelő elöl és az elektromos szervokormány.
A leépített extrák összértéke szerintünk nagyobb, mint a két modell közötti nem egészen 700 000 forintos árkülönbség. Főleg a blokkolásgátló eltűnését sajnáljuk, ami már több olcsóbb kisautóban is alapfelszerelés. Megfontolandó, hogy aki több évre veszi az autót, 2008-2010 körül valószínűleg nehezen tudja majd eladni klímaberendezés nélkül. A Hondák értéktartása jó, a három évig/100 000 kilométerig érvényes garancia még mindig több az európai gyártókénál.
Várhatóan az alacsonyabb árú Jazz-t sem vásárolják majd tömegméretekben. A biztonsági és kényelmi felszerelések rovására lejjebb engedett alapárral, több embernek nyílik lehetősége arra, hogy egy kisméretű autóban is a nagyok értékeit élvezhesse.
