Teszt: Kia Magentis 2,5 V6 – Luxus konfekcióáron

---

---

Mire Magyarországra eljutott az első Kia Magentis, gyártása már javában folyt, így hamarosan a ráncfelvarrott változat is megérkezett. Formailag nem sokat változott az autó, továbbra is a klasszikus megjelenési mintát követi. Elsőre a legtöbben amerikai modellnek gondolják, ami nem meglepő, hiszen az autó leginkább az amerikai ízlést szolgálja ki.

A kor trendjének megfelelően az átalakuló első lámpaegység egy része kör alakú lett, ezzel frissességet kölcsönözve a megjelenésének. Ugyanígy átalakultak a ködlámpák is, amelyek korábban szintén négyszögletűek voltak. A legmarkánsabb változás mégis az autó hűtőmaszkját érintette: az autó most egy vadállatra emlékeztet – legalábbis a Kia szerint. Ez a méretes krómrész, kiegészülve az ablakkeret, a kilincsek, és díszlécek hasonló kialakításával, eleganciát kölcsönöz a Magentisnek.

Méretével az autó leginkább a Vectra, Mondeo, Laguna szintű autóknak kíván ellenfele lenni. Ennek alapja, hogy a Magentis 2700 milliméteres tengelytávval készül, ami már jelzi, hogy az autó kényelmes lehet belül.

Nem is csalódunk. Ha beülünk, még a magasabbak is kényelmesen elhelyezkedhetnek az első üléseken. Bár a kormány állása csak függőlegesen módosítható, az ülés beállításával elfogadható vezetőpozíció vehető fel, de a kormány nagy mérete zavaró. Elég magas a fejtér, és az ülések is megfelelően hátratolhatóak.

Vállszélességben sincs térhiány, két nagyobb termet is kényelmesen elfér egymás mellett. Az ülőlap egy kissé rövid, ellenben mind az elejének, mind a hátuljának magassága külön szabályozható. Az oldaltartás kissé amerikaias, azaz inkább a kényelmes utazást preferálja, kanyarban könnyen kicsusszanhatunk. Mivel a bal lábunkra úgysincs szükség, ezért jó, hogy megfelelő méretű lábtámaszt alakítottak ki.

Akik hátul kapnak helyet, azoknak sem kell panaszkodniuk, mind a lábuk, mind a fejük kényelmes elfér. Ha hárman ülnek hátra, akkor a kardánalagút magassága lehet egy kicsit zavaró.

Elöl-hátul kartámasz teszi kényelmesebbé az autózást, amelyekben méretes rekeszeket találunk. Annak ellenére, hogy kívülről nézve nagyobbnak hinnénk a csomagtartót, az csak 375 literes. Bővíthető a raktér a hátsó ülések lehajtásával, ám a karosszéria hátsó kialakítása miatt elég szűk a háttámlánál lévő nyílás.

Nem hagy kívánnivalót az utastér összeszerelésének minősége, nincsenek lógó-zörgő borítások. A műszerfal és az oldalsó műanyagok kellően puhák, ám a fadíszítés lehangoló utánzat. Még szerencse, hogy az autót bőrborítású ülésekkel szerelték, így kevésbé hangsúlyos a betét. Egy szempontból azonban jó, hogy fa színű kiegészítők kerültek az autó utasterébe, mégpedig azért, mert így oldják a teljes szürke beltér monotóniáját.

Egyszerű, japános kialakítású óraegységgel szerelik a Magentist, a kijelző közepén az automata váltó aktuális fokozatáról is tájékoztatást kapunk. A kapcsolók egyszerűek, a kormány mögött lévő karok pedig egyértelművé teszik a japán iskola behatását. Semmi nincs túlbonyolítva: a műszerek, kapcsolók legfőbb jellemzője a funkcionalitás.

Csendes a Magentis utastere : sem a motortér, sem a futómű felől nem érkezik túl nagy zaj. A szélzaj azonban már 130 km/óránál aktívan jelen van, ami rontja az összképet.

Nem igényel megszokást a Magentis vezetése, egyszerűen, könnyen irányítható autó. Jól átlátható a karosszéria, tolatáskor sem kell túlzott holttérrel számolni. Túl nagy a szervokormány rásegítésének mértéke, a kormányzás alig ad visszajelzést.

A Magentis egyik legnagyobb műszaki erénye a futómű konstrukciója. Elöl kettős keresztlengőkaros, hátul többlengőkaros futóművet alkalmaznak. Sajnos a futómű teljesítménye nem az európai versenytársaknál megszokott. Eltünteti az úthibákat, kényelmes utazást biztosít, ám hiányzik belőle mindenfajta dinamizmus. Kanyarban bedől a karosszéria és kissé könnyűvé válik az autó fara.

A 2,5 literes V6-os motor amerikai jellegű. Nincs kiaknázva a motorban rejlő tartalék, ez hosszabb élettartamot biztosíthat a motornak. Sima és csendes járású a 169 lóerős motor. Ereje teljét pörgetéssel adja le, de ekkor is inkább szép motorhangjával hívja fel magára a figyelmet, mint hangosságával. Nem megy rosszul az autó, főleg lendületből történő gyorsításkor, de egy 2,5-ös V6-os motortól többet várnák.

Jól végzi feladatát az automata váltó, viszonylag gyorsan és kis csúsztatással kapcsol. Lehetőség van rá, hogy kézzel is kapcsolgassunk, meg kell szokni a váltó stílusát és akkor könnyen használhatjuk. A váltó legnagyobb hibája, hogy csupán négy előremeneti fokozattal rendelkezik. Ez tovább rontja a menetteljesítményt.

Az autó teljesítményéhez megfelelően méretezett a fék. Az autó fogyasztása változékony, de sosem alacsony: 11-16 liter között alakulhat, függően a vezető stílusától.

Alapfelszereltségében átlagon felüli a Magentis, ebben és az árban rejlik legfőbb vonzereje. Nem olcsó az autó, hanem a kifizetett összegért nyújt több extrát, mint a kategóriatársak. Szériában jár a négy légzsák, a menetstabilizáló elektronika, az automata légkondi, a bőr kárpitozás, a könnyűfém felni. Mindezt pedig az Európában átlagos kettővel szemben három év általános garanciával kínálják. Azoknak lehet jó választás a Magentis, akik a kifizetett összegért több kényelmi felszerelést szeretnének, nem érdekli őket az autó értékvesztése, nem a nevet kívánják megvásárolni és beérik az európai konkurenseknél sokkal gyengébb futóművel.

---

---