Személyszállításra ott van a Transporter Kombi, jóval olcsóbb áron. Pazarlás volna a Multivant ilyesmire befogni, és ráadásul nem is erre találták ki. Ránézésre sem erre való a Multivan, mivel igazi kényelmet ígér minden utasának.
Tekintélyt parancsoló külsővel rendelkezik a Multivan. 11 centiméter híján ötméteres hosszal és 7 centi híján kétméteres magassággal bír. Elölről egy „felfuvalkodott” Passatra emlékeztet, hátulról inkább egy nagy dobozra, kis lámpákkal. Inkább elegáns, mint munkás, de azért mindig lesz valaki, aki az utóbbi jelzővel fog bosszantani minket.
Pedig elég csak bekukkantani az utastérbe, és már leesik, hogy egy igencsak jól felszerelt személyautóval van dolgunk. A Volkswagen személyautók összes ismertetőjegyét felleljük belül nagyított változatban, és ez gyorsan szertefoszlatja „buszos” érzésünket.
Persze törékeny nők százból egyszer sem csukják be elsőre rendesen egyik ajtót sem, mivel a méretes dolgoknak ugye súlyuk is van. A Multivannál azért sikerült a látszólag normális súlyú dolgokhoz is iszonyatos súlyt rendelni – elég ha csak az ülésekre gondolunk.
A műszerfal és a középkonzol akármelyik személyautóban megállná a helyét, persze egy kicsivel kisebb formában. A hatsebességes kézi váltó karját a középkonzolon helyezték el, így alig szükséges a kormányról levennünk a kezünket váltáskor. A váltó jól megvezetett, könnyen kapcsolható. Kisebb negatívum, hogy a váltó a fenti fokozatokban eltakar néhány fűtésállító gombot, de ez nem a váltó hibája.
A CD-s rádió a számtalan hangszóróval rendkívül kellemesen bezenéli a hatalmas belső teret. Hiányzott viszont a kormányról való vezérlés, mivel csak nyújtott kézzel értük el a gombokat, ami meglehetősen fárasztó volt egy komolyabb keresgélés során.
A külső tükrök jól átláthatóvá teszik a monstrumot, természetesen motorosan mozgathatóak és fűthetőek, némi felárért pedig a behajtásával sem kell összekoszolnunk magunkat. A középkonzolnak rendkívül hasznos részei is vannak. Ilyen a két pohártartó, valamint az alatta elhelyezett palacktartó. A kesztyűtartó pici, amit egy kis méretű tárolódobozzal próbáltak kompenzálni – kevés sikerrel – a műszerfal tetején.
Az ajtón viszont két óriási térképzseb is elfért, amiből az alsó kisebb üvegek elhelyezését is lehetővé teszi. A plafonon középen találjuk a nehezen nyíló szemüvegtartót és a díszkivilágításra alkalmas belső lámpakapcsolót.
Nem szokványos, hogy az első ülések mindkét oldalán találunk könyöklőt, így aki nem akar az ablakban könyökölni, ezt is igénybe veheti, ráadásul a magassága is állítható. A vezetőülésből kényelmesen kormányozhatjuk a „buszt”, felülről szemlélhetjük a forgalmi eseményeket. Az ülés beállításánál figyelnünk kell, hogy a menetiránnyal szembefordított második sor ülés támlája útban lehet, ha hosszú a lábunk.
Hátulra a két oldalsó tolóajtón, valamint a felfelé nyíló hátsó ajtón keresztül juthatunk be, ez utóbbin csak a hátsó üléssor mögé. A második sorban két különálló ülést, a harmadikban egy háromszemélyes padot találunk. A padlót sínek osztják fel, amin tetszőlegesen tologathatóak az ülések és a pad egyaránt. Menetiránnyal szemben is utazhatnak az erre kedvet érzők, mivel a második sor ülései a megfelelő kar meghúzásával 180 fokban forgathatóak.
Az ülések tologatása, forgatása enyhén szólva bonyolultra sikeredett. Nagyobb baj viszont, hogy a hátsó sor nem mozgatható a csomagtér felől, így ilyen céllal belülről kell közelítenünk. Mind a különálló ülésen, mind a padon ülve jut mindenkinek egy-egy dobozka, amibe kedve szerint pakolhatja dolgait, majd hallgathatja zörgésüket menet közben.
Az ülések eltávolításával csak jó karban lévő verőlegények próbálkozzanak, mivel egyenként 42 kilót nyomnak. Ennek fényében a hátsó sor megemeléséhez valószínűleg az összes utas erejére szükség lenne.
Legérdekesebb részletként az a sínen csúsztatható dobozka szolgál, amely a négy pohártartón, hamutartón és tárolórekeszen kívül egy kör alakú asztalkát rejt magában. Így hátul a külön szabályozható fűtésnek és a világításnak köszönhetően bármelyik napszakban és évszakban egy kártyaparti mellett mulathatják át a kilométereket az utasok.
174 lóerőt teljesít az új öthengeres, 2,5 literes turbódízel motor, amellyel személyautós kényelemben érezhetjük magunkat. Persze ekkora teljesítménnyel sem kell arcdeformáló gyorsulásra számítani, mivel a két tonna feletti önsúly 12,2 másodpercre tolja ki a 100 km/órás sebesség elérésének idejét. Így sem kell szégyenkeznünk az utakon, ráadásul a nagy darab külső jótékony hatással van – persze ezzel egyszer sem éltünk vissza.
Más szempontokból viszont abszolút személyautós viselkedést tapasztaltunk a Multivanben. A 188 km/órás végsebesség közelében haladva is jól kormányozható a Multivan és erőteljes fékezéskor sem reagál idegesen. Utóbbit jó pár személyautó elsajátíthatná.
Meglepő sebességgel abszolválhatjuk a kanyarokat, miután hozzászoktunk az enyhe oldalirányú dőléshez. Magassága ellenére ezt abszolút nem éreztük veszélyesnek, egy Suzuki Ignisben, vagy egy Opel Agilaban ehhez képest halálfélelemben ültünk.
Ráadásul nem megfelelő viselkedés esetén működésbe lép a menetstabilizáló elektronika, igaz, ekkor a hátul ülők már rég az ablaküveget nyalogatják, mivel túl nagy csúszást enged a berendezés.
Jó minőségű úton haladva – ami Budapesten gyakorlatilag lehetetlen – a motorzaj a leghangosabb zajforrás. Hazai mércével mérve átlagos úton haladva megbosszulja magát a rendkívül sok, tárolásra szánt műanyag elem, amelyek minősége is hagy némi kívánnivalót. Rossz úton zörögni, nyiszogni, csörögni kezd az utastér.
Tempós személyautós módon közlekedve a városban 12 liter fogyott 100 kilométerenként az üzemanyagból. Országúton és autópályán haladva ennek közel a fele is elegendő kell, hogy legyen a gyári adatok alapján, amit a kedvező, 1600-as és 2400-as fordulatszám is alátámasztani látszik a 90, illetve 130 km/órás sebességnél.
Comfortline felszereltséggel 11 267 000 forintot kell fizetnünk, ami nem kevés. Cserébe egy a kategóriájában elegáns, jól felszerelt mikrobuszt kapunk.
A körülményes ülésállításon kívül egyedül az útviszonyok által okozott zörejek zavarják csak a hátul utazókat. A Caravelle utódja nagycsaládosoknak, vagy üzleti célokra egyaránt jó partner lehet. Reprezentálni viszont ne próbáljunk a tesztelt kivitelben 13 milliós kisbusszal. A Touareggel és a Phaetonnal ellentétben a Multivan erre teljesen alkalmatlan.
| VW T5 Multivan Comfortline 2.5 PD TDI | ||
| Lökettérfogat (ccm) | 2460 | |
| Furat x löket (mm) | n.a. | |
| Hengerek / szelepek száma | S5/10 | |
| Max. teljesítmény (kW[LE]/ford) | 128(174)/3500 | |
| Max. nyomaték (Nm/ford) | 400/2000 | |
| Gyorsulás (s, 0-100 km/h) | 12,2 | |
| Végsebesség (km/h) | 188 | |
| Fogyasztás (l/100 km) város | 10,5 | |
| Fogyasztás (l/100 km) lakott területen kívül | 6,7 | |
| Fogyasztás (l/100 km) vegyes | 8 | |
| CO2 kibocsátás (g/km) | 216 | |
| Gumiméret | 215/65 R16 | |
| Hosszúság/szélesség/magasság (mm) | 4890/1904/1944 | |
| Tengelytáv (mm) | 3000 | |
| Csomagtér (liter) | 657 | |
| Menetkész tömeg / terhelhetőség (kg) | 2385/615 | |
| Üzemanyagtank kapacitás (liter) | 80 | |
| Listaár (forint) | 11 267 000 | |
