Vezettük: Mazda3 új motorokkal
Rögtön azzal kezdem, amivel a Mazda is kezdte a franciaországi sajtótájékoztatón: a Mazda3 második helyen végzett az Év Autója szavazáson. A hőn áhított első hely elúszott, de a második hely sem olyan rossz, főként azért, mert a legújabb ötös Golf pont ugyanannyi pontot szerzett.

Azt lehet mondani, hogy a Mazda3 rátért a sikerhez vezető útra. Tavaly ősszel mutatkozott be 1,6-os és 2,0 literes benzinmotorral, ám a további népszerűsítés érdekében most bővül a motorpark: 1,4-es benzin- és 1,6-os dízelmotorral. Mindkettőről már korábban is lehetett tudni, de a testközeli megismerkedésre csak most nyílt lehetőség.

Egy tudatosan sportosnak beállított autónál a 169 km/órás végsebesség és főleg a 14,3 másodperces 100-as sprintidő nevetségesnek tűnik. Ennyit tud az 1,4-es Mazda3, ami az elöl lévő motor méretétől függetlenül mindig jól néz ki. Az autóból sugárzik a sportosság, első pillantásra minden idők legemlékezetesebb vezetési pillanatai jutnak eszünkbe.

Na, ezek az álmok foszlanak szét, amikor megnézzük az adatokat: 84 lóerő és 122 Nm maximális nyomaték. Megnyugtatásképpen felidézem a minap tesztelt Golf V 1.4 rémképeit: 75 lóerő, 167 km/óra végsebesség, 14,7-es százra gyorsulás és a gyorsan közeledő kamion szemben. Aztán még valami eszembe jut a Mazda3 1.4 védelmében: hajszállal 4 millió alatti ár, miközben az 1,6-os 600 ezer forinttal drágább.

Az első métereken nem is érezni, hogy a leggyengébb Mazda3-asban ülünk. Csak a manuális légkondicionáló kezelőiről és a fedélzeti számítógép hiányáról ismerni fel az autót, mivel csak a legkisebb benzinmotor kapható ilyen felszereltséggel. Gyorsítás közben viszont nem találunk bajt, a városi ide-oda járáskor nem tűnik kórosnak a lóerő-hiány. A húzatást kelletlenül tűri a motor: ilyenkor hangszínt vált, és már-már üvölt, de cserébe erőből valamivel több jön.

Országúton keressük csak kétségbeesve a hiányzó lóerőket: minden egyes előzés egy újabb kihívás. Gyakran kell visszaváltani hármasig, ami nem akkora nehézség, a pontosan, precízen járó váltókarral inkább élvezet, mint fáradság. Autópályán aztán ismételtem kibékülünk a motorral, mivel a 150 km/órás sebességet prímán tudja tartani, mindaddig, míg egy nagyobbacska emelkedődhöz nem érünk.

Nem lehet azt mondani, hogy a 84 lóerős erőgép nagy feladat elé állítaná a futóművet. Korábban csak elhittük, most már tudjuk is, hogy a zoom-zoom mit is jelent. Ez a marketing ige azt akarja tömören kifejezni, hogy Mazdát vezetni jó.

Ez az 1,4-es Mazda3-asra is igaz, mivel a futómű sportos, pontos és irtó jó autózást tesz lehetővé. A váltó is meseszerűen könnyedén jár, a kormány lézerpontos, így minden adott a jókedvhez. Előzni viszont csak megfontoltan lehet, mivel a jó autó hajlamos elfeledtetni, hogy csak 84 lóerővel gazdálkodunk.

Ez a másodikként kipróbált dízelnél nem volt probléma. Az 1560 köbcentis dízelmotorból 109 lóerőt és 240 Nm-es nyomatékot facsartak ki. Az előbbi szám is, de főként a 1750-es fordulaton ébredő nyomaték az, ami a megfelelően sportos autózás titka.

Nem kell halálba pörgetni a motort, erő jön dögivel már picit megtaposott gázpedálnál is. Ez azért jó, mert így egyszerre tud megfelelni a motor azoknak, akik a spórolás kedvéért választották a dízelt, és azoknak, akik a száguldozás miatt döntöttek a gázolajos Mazda3 mellett. A túlságos kihúzatás nem ajánlott, sőt, tilos. Négyezres fordulat fölött ugyanis már elhal az erő, érdemes váltani. Ez minden dízelnél így van, de a Mazdánál legalább a gyors és pontos váltó segít, hogy a lendületet végig a markunkban tarthassuk.

Csendes a motor, kerregése csak hidegen és csak álló helyzetben jön be az autóba. Sportosság szempontjából sportosnak mondható az autó, amit a 11,5 másodperces 100-as sprint és a 182 km/órás végsebesség támaszt alá. Nyugodtan összemérhető a dízel eredménye az 1,6-os benzinesével, mivel amaz ugyanezt a feladatot 11,0 másodperces gyorsítással és 182 km/órás végsebességgel végzi el.

Pontos fogyasztásmérést a próbaút alatt nem végeztünk, de az intenzív gázpedálkezelés közben a fedélzeti komputer 6,5 literes átlagfogyasztást vetített. Teszttapasztalataink azt mutatják, hogy az 1,6-os benzines inkább 9,0 liter körül szeret fogyasztani.

Kevés pénzből gazdálkodva érdemes az 1,4-es Mazda3-ast választani, mert csak 600 ezer forinttal drágábban kérhetjük a 105 lóerős 1,6-ost. A gyengébbik is rendelkezik viszont a Mazda3 legfontosabb tulajdonságával, a zoom-zoom érzéssel. Ez a sportos finomsággal gördülő futóművön és a pontos, ultra közvetlen kormányzásoz mérhető le a legpontosabban. És további olyan előnyök is járnak az autóval, mint az átlagnál jóval nagyobb utastér, és a kívül-belül fiatalosan vidám design.

Nem olcsóságával, hanem a benzineseknél sokkal kedvezőbb rugalmasságával és páratlanul kedvező fogyasztásával csábítgat a Mazda3 1,6-os dízele. Ez a motor a Ford – PSA Peugeot Citroën közös tervei alapján született meg, és a Ford-Mazda kötődés folyományaként kerülhetett be az autóba. Egyelőre csak az Euro III-as környezetvédelmi normát tudja teljesíteni a motor, de júniustól részecskeszűrővel látják el, ami már az Euro IV-es normához is jó.

Nem olcsó autó a Mazda3, akár drágának is mondhatnánk. Az 1,4-es ugyanis 3 999 900 forintba kerül, amit a jó minőség és a közel teljes felszereltség támaszt alá. Négy légzsák, manuális légkondicionáló, ABS és első elektromos ablakemelő jár a legvékonyabb CE felszereltséggel.

Ennél még drágább élvezett a 109 lóerős dízel birtoklása. Ez az autó már csak TE, azaz nagyon gazdag (automata légkondi, ABS, légzsák: elöl, oldalt, függöny, összes elektromos ablak, bőrkormány) felszereltséggel választható. Az év második felétől lesz ugyanekkora lökettérfogattal 90 lóerős dízelmotor is, ami valószínűleg alacsonyabb vételárat hoz magával.