Teli legyen szíves! Kiürült tankkal és 6-7 ezer forinttal a zsebünkben ezt a kijelentést legfeljebb egy kétütemű Trabantban kockáztattuk volna meg. De az autógáz új felállást teremtett, amire gyári átalakítású autókkal reagálnak a gyártók, közöttük az Opel. Gyári gázüzemű autót többek között a Fiat (Multipla), a Volvo (pl. V70), a Volkswagen (Golf kombi) és a Renault (pl. Clio, Mégane, Laguna) is kínál.
A kétféle üzemanyaggal dolgozó rendszer kezelését egy gipsz kacsának sem volna gond elsajátítani. A két első ülés között található kapcsolót megnyomva válthatunk a benzin vagy gázüzem között. Hidegindításkor a motor automatikusan benzinnel kel életre, majd ha leállítása előtt gázüzemben hagytuk a kapcsolót, a vezérlés hamarosan átvált a jóval olcsóbb gázra.
Átkapcsolás előtt nem kell egy középső állásban megvárni, míg a benzin kifogy a rendszerből, aztán gázüzemre kapcsolni, ezt a Vectra rendszere egyedül elintézi. Ugyanaz az óra mutatja a gáztartályban és a benzintankban lévő üzemanyag mennyiségét, hajtóanyag-váltáskor a műszernek hosszú percek kellenek ahhoz, hogy átálljon és az aktuális üzemanyagból meglévő készletet mutassa.
Mivel a Vectra gázbetöltő-nyílása eltér a hazai kutakon elterjedt töltőpisztolyokétól, a gázkutakon megtalálható közbetét kell a cső csatlakoztatásához. Ahol mi tankoltunk, ott mindig volt, de a biztonság kedvéért nem árt egy sajátot is beszerezni.
Hétköznapi közlekedésnél nem érezni a gázüzemben mintegy 8 százalékkal haloványabb teljesítményt, az 1,8 literes Vectra átlagos menetteljesítményekre képes akár benzinnel, akár gázzal megyünk. Fürgeségnek nyomát sem lelni benne, de szorulunk csak a fékre és a kormányra, ha egy helyzetet gázadással is meg lehet oldani.
A tesztautó rosszul vette a gázt, a motor eleve nem reagált elég gyorsan a gázadásra, ráadásul meg-megtorpant a gyorsulás beindulása előtt. Szerencsére egyik hajtóanyaggal sem egy feneketlen bendőjű motort kell jóllakatni, a 9,3 literes átlagfogyasztás nem sok egy ezernyolcas, nem dízel autótól.
Több Vectráról is írtunk már tesztet, ezért csak címszavakban jegyezzük meg újra, milyen autó a középkategóriás Opel. Kívülről a fényezetlen kilincsek és tükrök tűnnek fel a tesztautón, ez a simán Vectra nevű alapmodellek sajátja. Jó az üléshelyzet, a hátsó lábtér és a fejtér tágas, a kategória átlagát hozza. A korszerű felépítésű, mind a négy keréknél független felfüggesztés inkább kényelmesre és maximálisan biztonságosra hangolt, a Vectra jól fogadja a gyors kanyarokat, de nem sportos. A zajszint egyenletes sebességnél nem magas.
Felszereltségét tekintve már a legegyszerűbb Vectrához is minden fontos felszerelés jár, van motoros ablak elöl, manuális légkondicionáló és CD-s rádió. A kárpitok barátságosak, a fapados Vectrában sem csúnyák.
A cikk írásakor 140 forint körül volt az autógáz literenkénti ára a különböző kúthálózatoknál. A különbség a 95-ös benzinhez képest több, mint 90 forint a teszt feltöltésekor érvényes árakon. A gázolaj 70 forinttal kerül többe.
A cikk írója több éve boldog tulajdonosa egy Audi 80 quattro-nak, amely benzin-gáz vegyes üzemű. Saját tapasztalataim alapján azt merem állítani, hogy a gázüzem minimális adminisztrációs többletterhet ró csak az emberre.
Még ma is sok emberrel találkozni, akik ódzkodnak a dízelektől. Hangos, érzékeny, drágán javítható és büdös is, mondják. Nem akarjuk győzködni őket, hogy a modern dízelek erősek, nem kormolnak, hidegen nem lesznek hengerfejesek kövér gázadásnál és csendesek is, őket nem lehet jobb belátásra bírni.
Spórolni viszont ők is szeretnének, ezért figyelmükbe ajánljuk a gázautózást. A gázzal üzemelő autó pont olyan csendes, mint benzinnel etetve, környezetszennyezése jóval csekélyebb a benzinesekénél, felára általában kisebb a dízelekénél.
Úgy tartják, hogy három tank gáz után egy tank benzint kell elautózni. Tisztán gázüzemben nem használható az autó, hiába volna még olcsóbb, mivel a gáz nem keni, sőt szárítja a motort. A motor kenéséhez kötelező rendszeresen benzinnel is autózni.
Magyarországon az Opel nem forgalmazza az autót, ezért csak mint érdekesség írunk róla. Mivel nincs hazai ára, még azt sem tudjuk megmondani, hogy mekkora az árkülönbség a benzinnel működő Vectra 1.8i és a „gázos” autó között.
Egy dologban okozott csalódást a benzin-gázos Vectra. Annak ellenére, hogy a Dualfuelt gyártásakor alakítja át az Opel kettős üzeműre, fusizásra emlékeztetett a pótkerék elhelyezése. A tartalék kerék vályúját elfoglalja a gáztartály, oda nem fér a gumi, ez tiszta sor. De egy gyári megoldás esetében többet várnánk annál, hogy a pótkereket szimplán lecsavarozzák a csomagtér egyik sarkába.
A masszív rögzítéssel ránézésre ütközés esetén sem lesz baj, de a kerék így elég sok helyet elvesz és sokat ront a csomagtartó használhatóságán. Szerencsénk van, hogy a Vectra limuzin csomagtere eleve tágas. Így ha bőröndökkel nem is, kisebb pakkokkal kihasználható a megmaradt hely.
A legtöbb parkolóházba tilos behajtani gázüzemű autóval, amivel együtt lehet élni, ennél sokkal fontosabbak a gázautózás forintosítható előnyei. Viszonylagos olcsósága miatt az autógáz olyan hatással van az emberre, mintha letüdőzte volna a kéjgázt: még a benzinkútról is mosolyogva hajtunk el.
Műszaki adatok – Opel Vectra 1.8 Dualfuel | ||
Lökettérfogat (ccm) | 1796 | |
Furat x löket (mm) | 80,5×88,2 | |
Hengerek / szelepek száma | S4/16 | |
Max. teljesítmény (kW[LE]/ford) | 90(122)/6000 | |
Max. nyomaték (Nm/ford) | 167/3800 | |
Gyorsulás (s, 0-100 km/h) | 11,2 | |
Végsebesség (km/h) | 205 | |
Fogyasztás (l/100 km) város (benzin) | 10,7 | |
Fogyasztás (l/100 km) lakott területen kívül | 5,8 | |
Fogyasztás (l/100 km) vegyes | 7,6 | |
CO2 kibocsátás (g/km) | 182 | |
Gumiméret | 195/65 R15 | |
Hosszúság/szélesség/magasság (mm) | 4596/1798/1460 | |
Tengelytáv (mm) | 2700 | |
Csomagtér (liter) | n.a. | |
Menetkész tömeg / terhelhetőség (kg) | 1395/475 | |
Üzemanyagtank kapacitás (liter) | 61 | |
Listaár (forint) | nincs |