Csoda történt! Az alaphelyzetben sportosnak éppen nem mondható Mégane II-ből két lökhárító és négy felni sportos autót varázsolt. Elölről egy hatalmas légbeömlő terpeszkedik szinte a lökhárító teljes szélességében, a ködlámpák pedig még agresszívabb módon türemkednek ki oldalirányban.
Hátul mintha egy földig érő szoknyát viselne az autó, két középtájra helyezett kipufogóval. Ez utóbbi a Clio RS-hez hasonlóan helyezkedik el. Sajnos ezúttal nem hallat olyan sportos hangokat magából, mint amilyet a külső és teljesítmény indokolna.
Háromajtós mellett ötajtós változatban is kapható az RS
Nálunk a háromajtós változat járt, de Mégane Renault Sport ötajtósban is létezik. Utóbbi egy parányival kevésbé sportos oldalirányból, de egyéb kivetnivalót nem találni rajta.
Belülről szintén jelentős arculatváltás történt. A belső illeszkedik az autó színéhez, már ami a varrás és a biztonsági öv színét illeti. A vérnarancs színű öv talán még ösztönözhet is egyeseket, hogy elfelejtsék azon rossz szokásukat, hogy nem használják. A rövidke erődemonstráció erejéig bepasszírozott három felnőtt aranyosan mutat narancsos övvel bekötve.
250 ezer forintos felárért kapjuk a szépen kidolgozott bőr üléshuzatot. A kényelmes, elégséges oldaltartással bíró ülésekről természetesen nem hiányozhat a Renault Sport logo.
Nem csak az ülés, hanem az ajtó, a kézifék, a váltó, sőt még a szőnyeg varrása is hasonló színben pompázik. Jól harmonizálnak a belsővel a fémből készült pedálok és a taposó. A pedálerő közepes, de inkább puha, nem kell megszakadnunk dugóban sem.
A komor belsőt a fényezés színével megegyező varrás és a fémpedálok dobják fel
A kormány közvetlenül viszi át akaratunkat a kerekekhez és fogása is kellemes. Szerencsére két síkban állítható, a tempomat a kormánykeréken, a rádió a konzolról vezérelhető. A tempomat, mellet sebességkorlátozó is van az autóban, ami fizikailag nem enged a beállított érték fölé.
Jelentős változás történt a műszerfal környékén, amitől szinte teljesen másként hat, mint a széria Mégane-oké. Ennek legfőbb oka a fekete műszeregység, amit fekete keret vesz körül. Van, aki elsőre beleszeret, van, aki nem, de a sportos hatás egyértelmű. Elsőre talán egy régebbi sportautóra emlékeztet, de mindenképpen érdemes volt változtatni.
A műszerekhez hasonlóan a középkonzolon található hőmérséklet kijelző is hasonló színű keretet kapott, ettől kissé búskomor lehet a hangulat. A szigorú sötétséget 200 ezer forintért törhetjük meg a panorámatető megrendelésével. A hatlemezes CD-tár a műszerfalon jól működik, de miután a hifi megszólal, gyorsan belátjuk, hogy a kifizettet 200 ezer forint felét sem éri meg.
Teljesen új dizájnt kapott a műszerfal
Alapáron kapjuk viszont az automatikus nyitással felturbózott kártyát, ami teljesen megkímél bennünket a kártya használatától. Kényelmes és jól működik. Praktikum szempontjából semmit sem csökkent az RS értéke, továbbra is számtalan rekesz vár feltöltésre.
Alapos terepszemle után végre gombnyomásra indul a motor. Hasonló kétliteres turbómotor a Lagunában is dolgozik, de jóval alacsonyabb, 165 lóerős teljesítménnyel. A Mégane-ban 225 lóerő dobog, turbómotorhoz mérten tökéletes elosztásban.
Turbólyuk mintha nem is volna, mégis megmaradt a jellegzetes lökésszerű megiramodás, ami a turbós autókat annyira élvezetessé teszi. 225 lóerővel jelenleg a harmadik legerősebb motor a Renaultnál, a V6-os Clio és a 3,5 literes Vel Satis/Espace után. Szép teljesítmény a 6,5 másodperces gyorsulás 100 km/órás sebességre, a 236 km/órás végsebesség pedig elegendő.
Az agresszív kipufogónak nagy fordulatnál jön meg igazán a hangjuk
Alacsony fordulattól kezdve jó tempóban gyorsul az autó, úgy 3500-as fordulattól kezdve viszont egy nagyobb lökéshullámban érkezik néhány plusz lóerő. Nem lehet panasz a motor reakciójára sem, mivel felgyorsított tempóban pörög.
300 newtonméteres maximális nyomatéka 3000-es fordulat mellett áll rendelkezésre. Az egyesen kívül rövidek a sebességváltó fokozatai, így csekély fordulatszám-esés mellett dinamikusan szalad a mutató a szabálytalan sebességek felé.
A kar kicsit hosszú, határozatlansága sem illik igazán egy sportautóhoz, a gyors váltásokat nem mindig teljesíti szó nélkül. Itt már hatfokozatú váltót találunk, viszont az utolsó fokozat sem az üzemanyagot hivatott kímélni.
Hihetetlen tempóban apad a 60 literes tank, mivel 15 liter alatti fogyasztást szinte sehogy sem produkál az autó városi használatban. Lassabban menni nincs értelme és szinte lehetetlen is. 130-140-es tempóra szinte észrevétlenül szökik fel a sebességünk és nem ütközik nehézségekbe innen tovább gyorsítani.
Városban 19, sőt 22 liter is mindféle nehézség nélkül elérhető, ami néhány gyors nap után kissé visszafogja a lelkesedést. Vegyes használatban viszont sikerült 13 literes fogyasztást produkálnunk úgy, hogy nem volt hiány adrenalinból sem.
Az RS Clióval ellentétben nem előírás a 98-as oktánszámú benzin, így elegendő ha egy 95-össel megtöltött tartálykocsit kötünk el és rejtünk el biztonságos helyen.
A beépített ESP menetstabilizáló csak 50 km/órás sebességig kapcsolható ki, de ez nem foszt meg az élvezetektől bennünket. A hajtott kerekek kanyarodás közben efelett is elpörögnek, nem bírnak vagy nem is akarnak bírni a rájuk szabadított teljesítménnyel. Szolid indulás utáni padlógáznál, jó turbós autóhoz hűen, menet közben is elkaparnak a méretes első abroncsok.
Dicséret illeti a futóművet abból a szempontból, hogy a 18 colos könnyűfém felnik ellenére sem üti le a vesénket. Ugyanakkor hiába minden módosítás, 225 lóerős teljesítményt azért már nem lehet észrevétlenül útra vinni az első kereken keresztül. A Renault mindent megtett ennek érdekében, így jó minőségű úton nem is tapasztalunk problémát.
A hiba megint ott rejlik, mikor a jellegzetes magyar útviszonyok között egy kanyarban próbálunk gyorsítani. Ilyenkor a kormány erős rángatással, a futómű pedig kopogással adja tudtunkra hogy ez így nem lesz jó. A kormányt mindig erős kézzel kell tartsuk, mivel a 225/40-abroncsok könnyen elmásznak az útbordákon.
Sikerült megtalálni a még használható, de inkább sportos beállítást a futóművet illetően. Enyhe oldaldőlés mellett semlegesen, vagy kissé alulkormányzottan sodródik az autó az út széle felé, mindenféle rosszindulatot mellőzve. Kanyarstabilitásban a Clio RS sportfutóművel valamivel többet nyújt, de itt ezt kompenzálja a jelentős lóerőfölény.
