Teszt: Opel Astra 1.6 Twinport – Senki sem tökéletes

---

Egy alsó középkategóriás autóhoz ma már könnyelműség 1,6 liternél kisebb benzines motort választani. Az Astra 1200 kiló feletti önsúlyához szükség van az 1,6-os motor 105 lóerejére.

Ráadásul a nagyobb Twinport motor – akármennyire hihetetlen -, kevesebb benzinnel is beéri, mint az 1,4-es. A több köbcentivel kevésbé erőlködik a motor, valószínűleg ez lehet a magyarázat a kedvezőbb fogyasztásra. Persze ezt inkább hosszabb távon, autópályán és országúton tapasztalhatjuk meg, városban az 1,6-os motor 10,5 liternél nem adja alább. Vegyes fogyasztása viszont 8 liter felé közelít.

Ellenben vehemencia terén az 1,6-os motor nem képes csodákra. Amilyen ütemben a biztonsági és kényelmi extrák tárháza nő, ugyanoly ütemben az újabb és újabb Astra generációk lassulnak. Az új Twinport névre keresztelt motor teljesítménye 105 lóerő 6000-es fordulatnál, maximális nyomatéka pedig 150 newtonméter 3900-as fordulatnál.

A Twinport eljárás részterhelésnél egy kis pillangószelep segítségével elzárja az egyik szívócsatornát. Ekkor a hengerben erőteljes áramlás alakul ki, ami növeli a motor hatékonyságát, és így jelentősen csökkenthető a fogyasztás. A másik csatornán az égéshez szükséges levegőt nagy részét visszavezetett kipufogógáz szolgáltatja. A közvetlen benzinbefecskendezéses motorokkal szemben a Twinport benzinesek nem igényelnek kénszegény benzint.

A gyárilag megadott 12,3 másodperces gyorsulási érték sem tűnik már jó számnak, viszont a volán mögött ülve elsőre még ennél is többnek gondoljuk a 0-100-as sprint idejét. Amennyiben nem figyeljük a sebességmérő mutatóját, csak azt érezzük, hogy a motornak kínszenvedés a pörgés. Mintha valaki minden erejével azon dolgozna, hogy a motor fordulatszámát visszaszorítsa.

A lagymatag gyorsulás mellett a 185 km/órás végsebesség sem észveszejtő, mivel az 1,4-es is közel hasonló értéket produkál. Viszont mégis az 1,6-os tűnik optimálisabb választásnak, mivel az 1,4-es motorban „megalszik” a benzin, az 1,8-as viszont csak végsebességben tud kimutatható többletet.

Nem követel viszont kompromisszumot az Astra futóműre, ami maximálisan kompenzálja a motor gyengeségét. Talán a korábbi Astrákhoz képest itt a legszembetűnőbb a fejlődés. A teljesen új fejlesztésű futómű kiválóan tartja úton az Astrát, amiben valószínűleg nagy segítséget jelent, hogy a tesztautón a nagyobbik,16 colos felnik és a hozzájuk tartozó 205/55-ös méretű abroncsok voltak.

Rendkívül feszesen tart a futómű, mégsem kopog vagy ráz rossz talajon. A minimális oldaldőlésnek köszönhetően rendkívül élvezetesen és stabilan vehetjük a kanyarokat. Természetesen alulkormányzott az autó, de gázelvételre csak extrém gyorsan abszolvált kanyarban hajlamos keresztbe állni. Ilyenkor egy apró kormánymozdulattal könnyedén korrigálható a reakció, kellemetlen behintázással egyáltalán nem kell számolnunk.

A futómű közel áll a tökéleteshez, szigetelése viszont nem, mivel az átlagosnál több zaj jut az utastérbe. Ez rossz minőségű úton hallható igazán, viszont idehaza csak nagyítóval találni jó fajta útburkolatot.

Persze egy jó futómű még önmagában kevés az élvezetes autózáshoz, ezért az Atsrához kiváló kormányozhatóságot is adagoltak a gyártás folyamán.

Városban a legapróbb kormánymozdulatokra is azonnal reagál az autó, nagy sebességnél mégsem válik túlzottan érzékennyé. A kormány fogása kellemes, mérete is normális, és ami a legfontosabb: 2 síkban állítható.

Fogásra a váltóval sincs probléma, viszont ennél több pozitív tulajdonsággal kellene rendelkeznie. Egyedül nyugodt, öreguras tempóban autózva nem tűnik fel, hogy a váltó képtelen gyorsan helyezet változtatni, hiába szeretnénk. A váltókar gyors mozgatására kíméletlen reccsenés a válasz.

Ennél rosszabb már csak az lehet, mikor kettesből a harmadik fokozatot próbáljuk gyorsan kapcsolni. Ez gyakorlatilag lehetetlen, mivel ilyenkor még a váltókart is helyeznünk kellene, ami nem könnyű feladat. A váltót egyértelműen a motor lomhaságoz hangolták. 1,6-os Astra tulaj nem siet és nem vált gyorsan.

---

Kimondottan piros autószín ellenesnek tartom magam, ám az Astrának jól áll ez az árnyalat. Elölről kimondottan sportos formájú az Astra és a hátsóra is inkább ez jellemző, köszönhetően a mandula alakú félig fehér-félig piros lámpaburáknak.

Belülről a Vectrahoz hasonló szögletes formavilág köszön vissza, ami a kompaktabb méretek miatt kevésbé néz ki sutának. A középkonzolon elhelyezett sárga komplex- kijelző továbbra sem tetszik igazán, viszont a világosszürke műanyag betétek jóval látványosabbak a sötétszürkénél.

A kezelhetőség egyszerű, mindent a maga helyén találunk. Opelben nem újdonság, de sokaknak az lehet a mikrokapcsolós bajuszkapcsoló. Ez azt jelenti, hogy a bajszok mindig alapállapotban maradnak, és csak pöcögtetni kell őket. Hátrányuk, hogy nehezebb megállapítani az aktuális helyzetet. Ez kezdetben össze-vissza indexeléshez és össze-vissza ablaktörlőzéshez vezet. Később megszokható.

Hátul közepes lábtér és elegendő fejtér várja az utasokat, az elöl utazóknak egyikben sincs hiányuk. Számunkra még mindig érthetetlen viszont az, hogy miért kell alaphelyzetben kispórolni a pohártartót egy korszerű új autóból. Más gyártók már szinte elhalmozzák a belsőt pohártartókkal, az Astrában viszont egyedül a lehajtott kesztyűtartó fedél alkalmas ilyesmire – persze csak álló helyzetben.

Egyébként méretügyileg a térképzsebek és a kesztyűtartó sem vett le minket a lábunkról, mert sok kacatot nem tudtunk szétszórni a kocsiban. A csomagtartó 350 literes mérete sem mondható nagynak, inkább a közepes méretűek kategóriájába tartozik. Helytakarékos pótkerék helyett később defektjavító spray-t adnak, amivel 30 litert nyerhetünk.

Akárhonnan is nézzük, az Astra nagyot ugrott elődjéhez képest. Ez főleg minőségben és a kiváló úttartásban mérhető le. Minőségérzetünk magas szintet üt meg az Astrában utazva, viszont a praktikus részletek néhol hiányoznak az autóból.

Olyan, mintha a német precizitás nem akarna tudomást venni arról, hogy manapság az autó nem csak utazásra szolgál, hanem praktikus használati tárgy szerepét is be kell töltenie. A kormányzás és a futómű kifogástalan, csak a motortól és váltótól szerettünk volna több sportosságot.

---