Teszt: SEAT Altea 2.0 PD TDI adRenaline - Ajzószer

Bizonyos autókat nem érdemes túl fiatalon kipróbálni. Nem érdemes, mert nincs meg bennünk a kellő józanság. Azt hittük, hogy már túl vagyunk a duhaj éveken, majd okosan megyünk az Alteából kihozott adRenaline modellel, de nem.

Amikor kipróbáltuk a csúcsra járatott SEAT Alteát, hamar felszínre került jellemünk gyengesége. Mentségünkre szól, hogy egy ennyire dögös és potens autóra még a Greenpeace ultrák is rákattannának.

Az Altea egészen fiatal autó, de már annyi díjat és kitüntetést bekaszált formatervéért, amennyi a gazdagon dekorált szovjet tábornokoknak sem jutott a zubbonyukra. Az alapforma is belevaló, de az Altea adRenaline modellként hatásos igazán.

Oldalról a l8 colos felnik dobnak a legtöbbet az optikán. A SEAT Sport felniket a BBS gyártja, ami garancia a minőségre. Az adRenaline Alteában Eibach sportrugók is vannak, amelyek nagyon jól passzolnak a széria lengéscsillapítókhoz.

Új a hátsó lámpa, a fehér lámpaegységek sokkal vagányabbak a szériában adottnál. A dupla kipufogó alapelem az igazán sportos autókon, az Alteának is nagyon jól áll a – Cupra modelleket idéző ovális végződésű – két kályhacső. A krómozott tükörház is ízléses tuningelem.

Hab a tortán a fekete fényezés, szerintünk sokkal férfiasabb és jobban is áll az Alteának, mint a cicásba hajló piros. Belül az igazi karbonnal díszített és kellemesen hűvös fém váltógomb mutatja, hogy az Altea nem így jött le a szalagról.

Mint a legtöbb dízel, az Altea motorja is lassan melegszik be, sokáig vissza kell fognunk magunkat a gyorsítással. Mikor a víz már meleg, adunk még 10 percet az olajnak, hogy elérje az üzemi hőfokot.

Aztán vége a magunkra erőszakolt tartózkodásnak, padlógáz. Az egyes a kilövés első néhány másodpercéhez kell, csak arra figyelünk, hogy időben váltsunk.

Amikor kettesben a turbódízel a módosított program szerinti vezérléssel elindul, az maga a teljes durvaság. A 18 colos, 225/40-es gumik úgy fütyülnek, mintha a 175/80 14-es virslikkel próbálkoznánk.

Bekapcsolt ESP-vel aktív a kipörgésgátlás, ilyenkor a sárga visszajelző mutatja, hogy az összes high-tech ketyere bevetésen van a motor ősereje ellen, de nem sok sikerrel.

Kettesben a motor a 380 Nm-rel kíméletlenül megalázza az ASR-t és a kerekeket fékező elektronikus differenciálzárat.

Az erőegyensúly csak hármasba váltással áll helyre, de ha egy kis nedvesség van az úton, akkor hármasban is villog az ESP visszajelzője.

Az Altea PD TDI adRenaline annyira megy, hogy hozzá képest egy átlagos autó kábé olyan dinamikus, mint egy vándordűne.

Hamar megszoktuk, hogy országúton vagy autópályán a váltót elég betenni hatodikba, adni egy kövér gázt és az óra másodpercek alatt 160-on áll.


Átlagos autókból átülve valódi dimenzióváltás egy ennyire bika turbódízel. Előzés előtt nem kell sokat mérlegelni, pillanatok alatt át lehet ugorni néhány autót vagy kamiont, forgalmas országúton felmérhetetlen biztonsági plusz ez a nyomatéktenger.

Másik oldalról a kimeríthetetlen erő megnyugtatja az embert. Van hova nyúlni tartalékokért, az embert nem tudják felhúzni a pofátlanul vezetők, vagy a versengésre vágyók. Ha akarom, megeszem, ezzel a motorral nincs bizonyítási kényszer az emberen, nyugodt fölénnyel tud haladni.

Egy ennyire erős és ennyire vagány autó persze teret enged rosszcsont, hóhányó, pernahajder énünknek. 166 lóerővel és 380 Nm-rel néha tényleg kerestük a kihívást és kajánul vártuk, hogy ki lesz a következő próbálkozó, aki közel merészkedik a tigrishez.

Kihívóban sosincs hiány a rengeteg frusztrált autós között. Ha van kedvünk odatenni magunkat, akkor elég hármasban 60-ról vagy négyesben 90-100-ról ellőni, hogy minden fóliázott streetracer érzékelje, hány kiló és hol a helye.

Ekkora teljesítményt nem lehet akármilyen futóművel uralni. A tuningolt változatban derül ki igazán, mennyire stabil az Altea felfüggesztése és mennyi tartalék van benne egy garnitúra Eibach sportrugóval felvértezve. Az autó vizes országúton is úgy kanyarodott, mintha száraz lett volna az aszfalt. A Pirelli téli gumik nagyon jól fognak.

Kevés olyan autóban ültünk, amely a rettenetes budapesti és a kicsit jobb átlag magyar utakon 18 colos felnivel és peres gumikkal nem ütött minden úthibán. Az Altea rugózási kényelme a sportosítás után is megfelelő maradt.

Pontosan és jól megszabott kormányerőkkel működik az elektromechanikus kormányszervo, amelynek különlegessége, hogy oldalszélben automatikus, észre sem vehető ellenkormányzással segít az egyenes irány tartásában.

Akkor is van minek örülni, ha éppen nem ragasztjuk padlóhoz a gázpedált. A hátsó ülések támlája több fokozatban állítható, kár, hogy az üléspadot még nem lehet hosszában eltolni. A csomagtartó bővítésekor az ülőlap mélyre süllyed, ami sík felületet biztosít.

Jó az üléshelyzet és nagyvonalú a térkínálat elöl, a bőséges hátsó fejteret és lábteret is köszönjük szépen. A tesztautó ülései is alaposan tartottak, de a Sport-Up csomagban járó sportülések még többet tudnak.

Számszerűleg sok a rakodóhely az Alteában, de a sok kicsi helyett kellene egy jó nagy nyitott mélyedés a váltókar környékére a két első ülés közé. A minőségi összképen puha műanyagokkal lehetne javítani.

Sikerült igazolnunk azt a tételt, hogy a csiptuningos autó akkor fogyaszt többet, ha tolják neki. A 140 lóerős dízellel az Altea tényleg kevesebbet fogyasztott, de azzal nem is mentünk ennyire gyorsan.

Összességben 8,9 literre adódott a tesztfogyasztás, ami a menetteljesítményekhez képest jelentéktelen. Egy 160-170 lóerő körüli szívó benzinessel egy hasonlóan nehéz autó még véletlenül sem megy ennyire és simán fogyaszt 13-14 litert.

Turbós benzinmotorral megkapjuk az élményt, de amit a kiszáradó tankba utána kell tölteni, az romokba dönti a családi büdzsét.

Stabil vonása az embereknek, hogy hajlandóak mélyen a zsebükbe nyúlni az élvezetek megszerzéséért. Az Altea PD TDI adRenaline olyan élvezeti cikk, ami nem olcsó ugyan, de legalább nem kell utána jövedéki adót fizetni.

Persze az autósokat lelkesen megsarcoló állam találékony és gyorsan reagál. Lelki szemeink előtt már meg is jelentek a 2006-os adótörvények: „A jövedéki törvény hatálya alá tartozó termékcsoportok: ásványolajtermékek, dohánygyártmány, alkoholtermékek, SEAT Altea TDI (adRenaline tuninggal).”


Műszaki adatok – SEAT Altea 2.0 PD TDI adRenaline
MOTORADATOK
Lökettérfogat (ccm) 1968
Furat x löket (mm) 81×95,5
Hengerek / szelepek száma S4/16
Max. teljesítmény (kW[LE]/ford.) 122 (166)/3500
Max. nyomaték (Nm/ford.) 380/2000
MENETTELJESÍTMÉNYEK
Gyorsulás (s, 0-100 km/h) n.a.
Végsebesség (km/h) n.a.
FOGYASZTÁS
Város (l/100 km) n.a.
Lakott területen kívül (l/100 km) n.a.
Vegyes (l/100 km) n.a.
CO2 kibocsátás (g/km) n.a.
MÉRETEK
Hosszúság/szélesség/magasság (mm) 4280/1768/1568
Tengelytáv (mm) 2578
Csomagtér (liter) 409
Menetkész tömeg/terhelhetőség (kg) 1430-1510/515-595
Üzemanyagtank kapacitás (liter) 55
Gumiméret 225/40 R18
ÁR, KÖLTSÉGEK
Alapár (forint) 5 414 000+1 677 000
Konkurensek (forint) BMW 120d, 6 972 500
Tesztelt autó ára (forint) 7 496 000
A szériafelszereltség fontosabb tételei Altea Stylance: első, oldalsó és függönylégzsák, CD-s rádió 6 hangszóróval, motoros ablakemelő elöl-hátul, motoros, fűthető tükör, fedélzeti számítógép, központi zár, tempomat, aut. hőfokszabályozású klímaberendezés, ködfényszóró, 16 colos könnyűfém keréktárcsa.
Tuning többletfelszereltség: adRenaline Power-Box motortuning, 18 colos BBS felnik, szürke hátsó lámpabura, spoilerszett körbe, fém kerékszelepek, alu-karbon váltógomb, két csöves kipufogóvég, króm tükörborítás, Eibach ültetőrugók
ÉRTÉKELÉS
a vezess.hu véleménye Dögös, belevaló és egetverően nyomatékos autó az Altea adRenaline. A garanciális chiptuning tudatában nyugodtan tiporhatjuk a gázt.
Pontszám (max. 10) 8,5 pont