Teszt: Mercedes C200 CGI Classic – Csak környezetvédőknek

---

A C-osztályos Mercedes egy kiváló autó. Így van ezzel az E- vagy a S-osztály is, a C-t mégis közelebb érezzük magunkhoz közvetlenebb viselkedése miatt. A felsőbb osztályokkal ellentétben a C-osztály kevésbé fényűző és ettől valahogy sokkal jobban be tudjuk illeszteni hétköznapjainkba.

Egy olyan autó, amely minden egyes pillanatban képes örömet okozni, nem hivalkodó mégis elegáns és ráadásként a csillag is ott figyel a motorháztetőn.

A mostani teszt aktualitása nem egy új modell, nem is egy arculatfrissítés, hanem egy újabb, bár frissnek csak itthon mondható motorváltozat. A közvetlen befecskendezéses motorok térhódítása egyre jellemzőbb az autógyártóknál, amire a Mercedes ezzel a motorral reagált.

Ezt olyan módon tette, hogy mindjárt szerelt rá egy kompresszort is, ezzel a CGI motor az első olyan szériagyártású motor, amelyet kompresszorral gyártanak. A CGI rövidítés a Charged Gasoline Injection kifejezést jelenti.

Sajnos azok az idők már rég elmúltak, mikor az autó hátulján található számokból egyértelműen következtetni tudnánk a motor paramétereire. A C200 CGI szíve egy 1,8 literes motor, amely a kompresszor segítségével 170 lóerőt teljesít. A hagyományos C200 Kompressor ezzel szemben 163 lóerős.

A CGI változat maximális 250 newtonméteres nyomatékát 3000-es fordulattól adja le, maximális teljesítménye 5300-nál jelentkezik. A menetteljesítményt illetően sem érheti szó a ház elejét. A 9,3 másodperces sprintidő 100-ra és a 229 km/órás végsebesség igazán tisztességes értékeknek számítanak.

Mielőtt további dicséret hangozna el, fontos kikötni, hogy Magyarországon van egy kis „bibi” az autóval. Ugyanis a motor kizárólag a kénmentes üzemanyagot szereti, így a vásárlás egyelőre csak a tehetős környezetvédők kiváltsága. Itthon a kénmentes tulajdonsággal kizárólag a 300 forint körüli áron kapható prémium üzemanyagok rendelkeznek.

Ezek után már felesleges elmondani, hogy a CGI motornál akár hat decivel is kevesebb benzin fogy 100 kilométerenként, mert ennek nem látjuk gyakorlati hasznát. Városi használatban 13 liter körül fogyott az üzemanyagból tempós ütemben autózva, ami viszont egész barátinak mondható.

Az új, hatsebességes kézi váltóval kombinálva nincs okunk panaszra a menetteljesítményeket illetően sem, bár ez a Mercedes sem versenyzésre termett. Az igazi énjét a hosszú távú autópályás utak során nyújtja az autó. 160-nál szinte teljes csendben suhanhatunk, a motor hatodik fokozatban pedig mindössze 4000-et forog.

Kellő iramban reagál a gázpedál érintésére a motor, amely se nem lusta, se nem pörgős igazán. Érzésre mintha egy szívómotor dolgozna a kocsiban, a hanghatásoktól eltekintve. Jóval ércesebb hangon muzsikál a motor, ami egyesek szerint inkább zörgésre hasonlít. Annyi biztos, hogy ez nem a nyolchengeres AMG motor.

Régebben sokan kritizálták a túlságosan puha és nyúlós hajtásláncot, ami egy-egy gyors startolásnál most is érezhető, de zavarónak azért nem mondható. A váltó precíz, közepes hosszúságú úton jól kapcsolható, akár gyors ütemben is.

---

A menetzajok jó minőségű úton szinte teljesen ki vannak rekesztve az utastérből, rossz minőségű útfelületen viszont nem mondható el ugyanez. A kombi jellegből adódó utastérfelépítés miatt hátulról apróbb zörgések zavarhatják meg a harmóniát.

A facelift óta a belső még szebb és még kulturáltabb. A krómkeretes órák elegánsak, a fabetétek jól illenek az autóhoz. A bajuszkapcsolók feladatát itt is egyetlen kar látja el, ami a bal oldalon helyezkedik el, a tempomat alatt.

A kézi váltó és a lábbal működtethető „kézi fék” nehezen hangolható össze és lehet, hogy egy átlagos Mercedes vásárlónak ez kényelmetlenséget jelent. Amennyiben szükségünk van a rögzítőfékre egy emelkedő útszakaszon való araszoláskor, azt kizárólag a kuplungoló lábunkkal tehetjük meg, így a váltót minden esetben üresbe kell kapcsolnunk.

Némi gyakorlással persze ez könnyen megszokható, mi mégis jobban szeretjük a hagyományos kéziféket, aminek télen további gyakorlati hasznát is vehetjük és itt nem a látványos kézifékes kanyarodásokra gondolunk.

Hasonlóra tökéletesen megfelel, sőt még felül is múlja a hátsókerék-hajtás nyújtotta öröm. A menetstabilizáló elektronikának tágabbi határokat engedvén, kicsit bátrabban kanyarodva, látványos farolások is kivitelezhetőek.

Talán nem tévedünk nagyot, mikor azt mondjuk, hogy eltekintve az AMG, SLK és SLR modellektől, a Mercedesek közül egyedül a C-osztály vezethető sportosan. A futómű elég feszes, nem jellemzőek a már E-osztálynál is érezhető bólintások elindulás és megállás esetén. Nyugodtan sportosra vehetjük a figurát, bár itt is inkább a kényelem marad az elsődleges szempont.

A vezetőülés olyan mértékben hátratolható, hogy egy jól megtermett, 2 méter feletti kosaras is majdnem kinyújtott lábbal vezetheti a C-osztályt. Ezzel viszont nincs összhangban a lábfejnek járó viszonylag szűk hely, ami egy 45-ös lábnál nem szeret nagyobbat.

Hátul már közel sem olyan fejedelmi a lábtér, mint elöl. Egy magasabb felnőtt már nem fér el kényelmesen, annak ellenére, hogy az ülések háttámlájában a térdnek külön hely van kialakítva. Mivel kombiról van szó, a fejtérrel nincs probléma.

A kényelem sajnos nem szinonimája a praktikusságnak. A keresztben osztott kesztyűtartó az osztás miatt gyakorlatilag alig használható valamire, és a térképzsebek is szűkösek. A könyöklőben vigaszdíj gyanánt két különálló rekesz található. Pohártartóból előre csak egy, hátra a könyöklőbe kettő jutott.

Alaphelyzetben elegendőnek tűnik a 470 literes csomagtér, ami a háttámlák előredöntésével 1354 literig bővíthető. A háttámlák csak a csomagtérroló eltávolítása után dönthetőek le. A roló beakasztásával nem kell bajlódnunk, magától beakad, nyitáskor pedig gombnyomásra szalad hátra.

Mindent egybevetve a Mercedes C200 CGI motorikus és kényelmi szempontból is kiváló választás lehet, egy olyan országban, ahol már általánosan elterjedt a kénmentes üzemanyag, elfogadható áron. Kár, hogy Magyarországon erre még várni kell, így maradnak a literenként 300 forintos benzinek.

---