Teszt: Chevrolet Lacetti 1,6 Station Wagon Elite – Ugyanaz másként

---

A Daewoo/Chevrolet névváltás nem csak a marketing terén hozott újdonságokat a Nubira/ Lacetti modell életében, de minőségi változást is jelentett. Amikor az ötajtós Lacetti megjelent, a Nubira Sedant és Station Wagont is átkeresztelték, és kissé frissebbé varázsolták.

Ez persze kívül kevésbé látható, de az utastérben észrevehető. Már az is elegendő bizonyíték lehet, ha egyszerűen beülünk az autóba, az ajtók kiemelkedően szép hanggal záródnak. Nem kell őket csapkodni, szépen csukódnak. Bravó!

Formailag az európai ízlésnek megfelelőt alkottak a Pininfarina tervezői a Nubira/Lacetti megrajzolásakor, bár az ötajtós formájával kenterbe verte őket Giorgetto Giugiaro. 20-30 év múlva autós újságoknál biztosan felvételi kérdés lesz, hogy ki tervezte a Lacettit?

A kombi megjelenése teljesen fiatalos, dinamikus izgalmas élek és masszív ívek jellemzik a kocsit. Az első és hátsó lámpák a mai divatnak megfelelőek. A kombinak jól áll az ezüstszínű tetősín is.

Az utastérből eltűntek a korábbi Nubira fautánzatú betétei, maradt egy kis alumínium illúzió, de már az elviselhető mennyiségben. A műanyagok korábban sem voltak rosszak, most sincs velük baj, kemények, de esztétikusak, tapogatni meg csak újságírói kötelezettségből kell.

Újabb pozitív élmény, hogy a szövetek finomabb tapintásúak lettek az üléseken és az ajtókon is, a korábbi, kissé érdes, kemény drapéria helyét puhább, plüssszerű anyag vette át. Az esztétikai élményt a kilincseken látható króm betét teszi véglegessé.

Utazóbarát az amerikai cégóriás Európának szánt koreai kombija. Bár csomagtere (400 liter) nem kiemelkedő, de az utastérben rengeteg kisebb-nagyobb rekeszbe pakolhatunk.

Érdekes újítás a kesztyűtartó alatti kis perem, bár arra nem jöttem rá, hogy mit lehetne ott tartani. Ötletes a bal oldalon kialakított kis kesztyűtartó is, ami tökéletes helye a lakáskulcsnak, hiszen a filcbevonatnak köszönhetően nem zörög.

A kesztyűtartóban – a térelválasztó elem kivétele után – akár nagyobb üdítős üveg is elfér és a légkondicionáló levegőjével hűvösen is tartható. Ezenkívül a váltó elé, a könyöktámaszba, az ajtózsebekbe, a rádió alá, vagy az ülések hátsó részén kialakított zsebekbe is cuccolhatunk. Napszemüvegünknek a vezető fejétől jobbra alakítottak ki tartót.

A szépen kialakított csomagtartó alsó pereme alacsonyan van, így a nehezebb tárgyakat is egyszerűen berakhatjuk. Alatta teljes értékű pótkeréknek jutott hely, ami mellett újabb rekeszeket alakítottak ki.

Kedvez a családoknak az utastér mérete, elöl-hátul jól elférnek a magasabbak, még egymás mögött is viszonylag nagy hely jut a lábaknak. Kényelmesen hátradőlve lehet helyet foglalni, nem üti be az ember a fejét a plafonba. Az optimális vezetőhelyzet megtalálásban két síkban állítható kormány és állítható ülőlap segít.

Az ülés magassága ugyanis nem állítható, helyette két tekerővel az ülőlap elejét és hátulját mozgathatjuk fel-le. Kényelmes ülések várják az elöl ülőket, tömésük inkább a német irányvonalat követi, oldaltartásuk nem kiemelkedő, de ehhez a motorhoz bőven elég.

A légkondicionáló-fűtés rendszer viszont egyszerűen nem működött rendesen. Mínusz öt fokos külső hőmérséklet mellett, meleg motornál, többször 29 fokra kellett állítani a szabályzót, hogy ne hideg levegőt fújjon az utastérbe, 21-22 fok beállításakor ugyanis még hűtötte az utasteret.

---

Hazánkban az ezerhatos autók már a jól megy kategóriába tartoznak. A legtöbben csak ennél kisebb hengerűrtartalommal vesznek autót, az 1,6-os már szinte sportosságot jelent.

A tesztautó motorjára a dinamizmus semmiképp nem jellemző. Daewoo Nubiraként, lépcsőshátú karosszériával már vezettünk 1,6-ost és az jó volt. A mostani Lacetti SW csak 70 kilóval nehezebb, a gyorsulásuk azonban fényévekre van egymástól, bár utóbbi papíron csak 0,7 másodperccel lassabb. A valóságban sokkal nagyobbnak tűnik a különbség.

Úgy éreztük, ez az autó egyszerűen nem megy! Ha az ember sietni próbál, a motor erőlködik, bőg, de csak fuldoklik. A vezető pedig sajnálja a motort, mert az küzd a váltó hosszú áttételeivel és saját hátországával (katalizátor, lambdaszonda, légszűrő), hogy az emissziós normáknak megfelelve képes legyen teljesítményt produkálni.

Plusz pontokat a váltó sem hoz a Lacetti kombinak. A hátsó üléstől a kocsi orráig tartó tartományban mozog a kar és teljesen határozatlan pályán. Pedig sűrűn kell a váltóhoz nyúlnunk, hogy a gyengének tűnő motorral az autót gyorsabb haladásra ösztökéljük.

Egyetlen helyen viszont jól szerepelt a Lacetti SW motor-váltó párosa, mégpedig autópályán. Az autó halkan, minden vibrációtól mentesen suhan a célja felé, ilyenkor az utastér viszonylag csendes, sem a motor, sem a futómű felől nem érkezik túlzott zaj és a menetszél sem túl hangos. Ám itt sem szabad túlzásokba esnünk, a 130-150 km/h az autó világa, nem több.

Városban 10,5-12 litert fogyasztott az autó, de a hosszú fokozatok ellenére autópályán sem csökkent drasztikusan a fogyasztás, ott kilenc litert mértünk.

Közepesen lágy futóművet kapott az 1,6-os Lacetti, kanyarban kissé bedől a karosszéria és az oldalszélre is érzékeny. Rossz úton viszont kiválóan teljesít, az egyenetlenségek jellegétől függetlenül (macskakő, egyetlen nagy lyuk, talajhullámok), mindegyiket legyőzi.

A kormányzás rendben van, nem túl direkt, de tudjuk, hogy mi történik a kerekek táján. A rásegítés nem túlzott, parkolásnál segít, de nagyobb sebességnél mi vezetjük a kocsit.

3 684 000 forintba került a tesztautó, ami a két Elite kivitel közül a drágább. 150 000 forintért oldallégzsákokat és a hagyományos helyett automata légkondicionálót kapott a kocsi. Az Elite felszereltség 3,464 millióért négy elektromos ablakot, elektromos külső tükröket, ABS-t, távirányítású központi zárat, indításgátlót, két első légzsákot, légkondicionálót, kormánykerékről is vezérelhető CD-s rádiót, hat hangszórót is tartalmaz. Jól felszerelt és kedvező árú autó a Lacetti kombiváltozata.

---