Teszt: Opel Astra 1.9 CDTI – Utazásra termett

---

Már jó néhány kombihoz volt szerencsénk, de az Opel Astra még mindig az élmezőnyben tanyázik, sőt, talán a dobogó felső fokán áll. Talán a nemsokára tesztelésre kerülő Skoda Octavia kombi után máshogyan fogunk nyilatkozni, de addig még hagyjuk meg az örömet az Astra Caravan tulajdonosainak.

Az 1,6-os benzines és a kiváló, 100 lóerős 1,7 CDTI után, most a legerősebb dízel kombi társaságában tölthettünk el 7 napot. Elöl a Fiat-GM együttműködés gyümölcseként egy olasz származású, 150 lóerős common-rail turbódízel dolgozik, 320 newtonméteres maximális nyomatékkal.

Az 1,9-es motor rendelhető még 120 lóerős változatban is, amihez 280 newtonméteres nyomatékot társítottak a mérnökök. A menetteljesítményeket illetően már ott sem lehet panasz, pláne az aktuális 150 lóerős példánynál.

Egy hasonló kategóriás kombihoz képest meglehetősen sportos a 207 km/órás végsebesség, álló helyzetből pedig mindössze 9,2 másodperc szükséges, amíg a mutató elhagyja a 100-as osztást.

Nem kell tövig nyomni a gázpedált, hogy felvegyük a város ritmusát, mivel a maximális nyomaték már 2000-es fordulatnál rendelkezésünkre áll. Ekkora fordulattal már kényelmesen elbandukolhatunk, bár ehhez nem kell egy 150 lóerős dízelmotorral szerelt drága kombit vennünk.

A hatsebességes váltó és az erős dízelmotor együtt lehetővé teszi, hogy az arra megfelelő útszakaszon bőven a megengedett sebesség felett suhanjunk, miközben a fogyasztás abszolút kedvező marad.

Ezt a motort az Alfában nagyon szerettük, de az Astrában egész másként viselkedik. Az Alfában jóval könnyebben pörgött fel a motor és a turbó jellegzetes hangját is jobban lehetett hallani.

Ezzel ellentétben az Opelben kissé lomhábban, de abszolút nem halkan működik a motor, ami csalódás egy Alfa után átülve. Ugyanezt a motort a Saab 9-3-ban is próbáltuk, ott is fürgébbnek tűnt valahogy.

Utóbbinál emlékeink szerint meglehetősen lassan érte el a vízhőmérséklet-mutató az üzemi hőfokot, ami ismét megkérdőjelezi azok hozzáértését, akik a vízhőfokjelző elhagyása mellett voksoltak az Astra műszerfaláról.

Abban teljesen biztosak vagyunk, hogy nem lehet olyan motort gyártani, amit indítás után azonnal üvegelni lehet anélkül, hogy kárt ne szenvedne. Márpedig az Opel ezt sugallja az alapvető műszer elhagyásával.

Ezektől eltekintve még mindig egy nagyon jó motorral van dolgunk, és ha nem is sikerült minden pozitív tulajdonságával együtt átmenteni az Astrába, azért bőven az átlag felett teljesít. Ebben nincs is igazán nehéz dolga, mivel a konkurenseknél rendre jóval kisebb teljesítményű dízelek kerülnek csak beépítésre.

---

Határozott kezet kíván a hatsebességes kézi váltó, ami nem teszi lehetővé a villámgyors váltásokat, de ebben az autóban erre nincs is igazán szükség. Bőven elég annyi, hogy könnyedén megtaláljuk a kívánt fokozatokat azon ritka pillanatokban, mikor szükség van rájuk, mivel a motor rendkívüli rugalmassága jócskán megkurtítja a váltások számát.

Csodálkoztunk volna, ha ebből a sportos dízelben nem találjuk meg a középkonzolon a „sport” feliratú gombot, amelynek legérezhetőbb hatása a lengéscsillapítás keményebbre hangolása, valamint az oldaldőlés csökkentése.

Nem száguldásra tervezték az Asta Caravant, mégis meglehetősen gyorsan és élvezetesen lehet vele autózni Ennek többek között a megnövekedett tengelytáv és az igényes futómű az oka. Elöl McPherson, hátul csatolt hosszlengőkaros megoldást alkalmaztak, az összhatás egyszerűen kiváló.

Az ötajtósnál 9 centivel nagyobb, 2703 milliméteres a tengelytáv, ami a hátsó utasok kényelemérzetéhez is hozzájárul. A kényelmes üléseken és a jó helykínálaton kívül tejbe-vajba fürösztésről szó sincs, már ami az alapfelszereltséget illeti. Szűken mérték a pakolásra alkalmas rekeszeket, akárcsak a pohártartókat, amiből nem is sikerült olyat felfedezni, amely menet közben is használható.

A praktikus részletek inkább a csomagtérben kaptak helyet, ilyen például a FlexOrganizernek hívott rendszer, ami síneken csúsztatható, rögzítésre és elválasztásra alkalmas hevedereket jelent.

Szépérzékünket is át kellene formálnunk, ha jókat akarnánk mondani a belsőről. Ehelyett inkább megdicsérjük a puha tapintású műanyagokat és a jó minőségű összeszerelést, aminek köszönhetően elmarad a kombikra jellemző zörgés és cincogás.

Egy kombi esetében muszáj szót ejtenünk a csomagtér méretéről. Alaphelyzetben pontosan 500 litert ad meg a gyár a rolóig mérve, ami csúsztatható hátsó üléssor esetén 540-re bővíthető. A háttámlák síkba hajtathatóak és ideális esetben 1590 literes térfogatot nyerhetünk ki az Astra Caravan hátsó fertályából. Ezek bőven az elfogadható értékek felett vannak.

A pakolhatóság felől vizsgálván a csomagteret, elégedettek lehetünk, mivel könnyen hozzáférhető a hatalmas nyíláson keresztül és a szögletes formának köszönhetően egyszerűen pakolható.

Érdemes kiemelni hogy az Astra kombi mivolta ellenére is látványosan mutat a forgalomban. Erről főként az emelkedő övvonal és a szűkülő ablakok, valamint a formás hátsó lámpatestek tehetnek.

Ára alapján már nem nevezhető ideális családi autónak az 1,9-es Astra kombi, bár annak szinte minden funkciójával rendelkezik. A 6 millió forint feletti ár a viszonylag gyenge felszereltség tükrében soknak tűnik. Ennek ellenére sokat utazóknak különösen ajánlott.

---