Teszt: SEAT Toledo 1.6 – Ki ért meg engem?

---

Vannak autók, amelyek kezdetben a legtöbb autóvásárlónál kiesnek a pikszisből. Ha ez végig így marad, akkor az autó csúfosat bukik. Előfordul, hogy a nagyon új autó beérik, az emberek idővel megemésztik a formát és hatni lehet rájuk a belső értékekkel.

Jó esetben az új SEAT Toledóra az utóbbi sors vár. Környezetünkből 80 százalékban azt hallottuk, hogy a régi sokkal jobban nézett ki, és a maradék 20 százalék sem állította, hogy jobban tetszene neki a harmadik generáció a másodiknál, egyszerűen nem volt baja a formájával.

Sokan nem értik, miért érdemes egy sportos lépcsőshátút egy „kombifelfújttal” leváltani, megfejelve az egészet egy hátsó résszel, amit valószínűleg a kevéssé sikeres Renault Vel Satis ihletett.

Magyarországon a lépcsőhátúakra koncentráló autópiac erősen konzervatív, a Toledónál történt merész váltás sikerét inkább a külföldi értékesítéseken lehet majd lemérni. A sikert vagy a kudarcot hosszabb távon érdemes majd vizsgálni, mert a Toledo jellegzetesen az az autó, amelynek be kell érnie.

A Toledo utasterében nyilvánvalóvá válik, hogy a magasított tetős formánál aligha létezik praktikusabb kiindulási alap. A Toledóban egészen kiváló a térérzet és a tényleges térkínálat is.

Ez az autó eljutott oda, amit a középkategóriás autók közül is csak kevés tud: hátul ugyanolyan kényelmes és tágas, mint elöl és ülései mindkét sorban nagyon jók. Elöl egy átlagos magasságú vezető feje fölött majdnem egy arasznyi fejtér maradt, hátul 190 centimmel meg sem közelítettem a kulturált tetőkárpitot.

Abban az esetben, ha a forma fogadtatása jól kiszámíthatóan vegyes, végképp kár olcsó hatású műanyagokkal rontani az autó helyzetét. A műszerfal teteje kemény, a négyzethálós felület nem csúnya, nincs vele baj, csak puhában sokkal jobb lett volna.

A Toledo B- és C-oszlopát borító műanyag viszont pont olyan, mint angyalföldi általános iskolánkban az ivóleves bögre volt: szürkésfehér műanyag, apró sötétszürke pontokkal. Épp ugyanolyan csúnya, mint a a Ford Mondeóban.

A tesztautó nem figyelmeztetett sikító-villogó ábrával az öv bekötésére. Aki úgyis beköti magát, azt minek feleslegesen hergelni, aki pedig saját maga ellensége, annál a hangjelzés csak arra volna jó, hogy az üléstámla mögött kapcsolja be az övet.

Elegendő rakodóhelyet találunk magunk körül. A két első ülés alatt a fedél lehajtását követően elrejthetünk ezt-azt. A pohártartók előtti teknő nem elég mély, ezért kanyarban a kardánboxot feldobó, Audi TT-s ívek alatt kicsúszhat a lábtérbe az itt egyensúlyozó CD tok vagy a mobiltelefon.

Hátul több fokozatban állítható az ülések háttámlája, de nem sokat mahináltunk vele, hanem rögzítettük a leghátsó és legkényelmesebb pozícióban. A közeljövőben a Toledóhoz felárért rendelhető lesz sínen csúsztatható hátsó üléspad, ami a kisebb csomagterű Alteához alapáron jár majd.

500 literes méretével eleve óriási a csomagtartó, padlója sík, a csomagtér szabályos formájú. A padló alatt váratlanul tágas mélyedést találni, amiben simán elfér néhány hátizsák. A csomagtér oldalában hálós oldalrekeszek segítenek a rámolásban.

Előrehajtva az osztott üléstámlát, az ülőlap magától lesüllyed, egyenletes felület jön létre. A csomagtér ebben a felállásban 1440 literes. Később az eltolható üléssel 601 literre lehet majd bővíteni a csomagtartót az üléstámlák lehajtása nélkül.

---

Amit egy üresen 1,4 tonnás autóból és egy ezerhatos szívó benzinesből ki lehet hozni, azt az 1.6-os Toledóból kihozta a gyár. A paraméterek alapján ez nyilván nem túl sok, de normál autózáshoz elegendő.

Az ezerhatos motornak amennyire lehet, a hóna alá nyúl a rövid áttételezésű váltó. Ebből fakadóan sík autópályán még 160 és 180 között is érezhetően gyorsul, 5000 és 6000-es fordulat között.

Autópályán kevés kompromisszummal megfelel az ezerhatos motor. Városban a rövid áttételezés révén kettesben még némi harciasság is belefér besorolásnál. Az 1,6 literes motor korlátai csak országúton terhesek, főleg, ha emelkedőre tévedünk.

Dimbes-dombos úton négy személlyel és félig teli csomagtartóval csak a kormányban és a fékekben bízhattunk, a motorban nincsenek tartalékok. Az első padlógázas gyorsításnál feltűnt, hogy addigi lendületünk a majdnem végig tövig nyomott gáznak volt köszönhető.

A hajtásláncból csak a sebességváltó mutat sportos jegyeket, a szerkezet finoman kapcsolható, a kar pontosan, rövid utakon és kis erővel jár.

A Stylance felszereltségű tesztautó nagyon jó fogású és sportos formájú bőr kormánykerékkel kedveskedett a vezetőnek. A kormányon hiába kerestük a rádió gombjait, ez a szinte magától értetődő szolgáltatás sajnos nem jár.

Többször is meglepődtünk a kanyarokból kifelé, a Toledo hogyan képes ennyire gyorsan, de egyben ilyen távolságtartással és izgalommentesen fordulni. A SEAT arculata a sportosságra van kihegyezve, de a Toledo 1.6 kimaradt a sportosításból.

Izgága allűrök nélkül, pontosan kormányozható az autó a nagyon szépen dolgozó elektromechanikus kormányszervóval. A Toledo 1.6 nem ösztönöz gyors autózásra, észrevétlenül, veleszületett visszafogottsággal biztosít magas kanyarsebességet.

Minden utas kényelemben érezheti magát a Toledóban. A rugózás hangolása feszes, de amennyivel többet átenged az úthibákból, annyival jobb kanyarban, ahol a jelentéktelen oldaldőlés nemcsak biztonsági, hanem kényelmi faktor is.

Hatékony extra a tolatóradar, nagy szükség van rá, mert az autó hátrafelé rosszul áttekinthető. Előre még nehezebb a dolgunk, az egyterűs meredekséggel eső orr-részből gyakorlatilag semmit nem látni.

Lakott területen kívül, egyenletes 110-120-as sebességgel és négy személlyel 9,3 litert fogyasztott a motor. Ez legalább két literrel több az elvártnál. Harmadrészben autópályán 160-180-nal, majd csendes városi és elővárosi utakon 10,4 literes átlagot mértünk.

Alapáron 4,7 millió forintba kerül a Toledo Stylance 1,6 literes motorral. Az autó nem olcsó, de tisztességes ajánlatnak tartjuk ennyiért. A Stylance a jobban felszerelt változatot jelöli, az Euro NCAP-nél öt csillagot elért autóban a SEAT nem spórolt az extrákkal. A Toledo nagyobb csomagterével tud többet az Alteánál, amivel arányban áll a szolid felár.

---