Teszt: Chevrolet Lacetti Sport – Fehér holló

---

Természetesen csak úgy lehet valamiből értelemeset alkotni, ha adott egy jó alap. Mindenki ismeri a várépítős mondást, és az is igaz, hogy kutyából nem lesz szalonna. Legalábbis nem könnyen. Ezek után vegyük szemügyre a Lacetti Sportot.

Első ránézésre úgy tűnik, hogy ez egy teljesen más autó, pedig csak néhány ügyes trükköt vetetettek be. Elöl az új hűtőrács felel a morcos tekintetért, a lökhárítóhoz csak „odaheftöltek” egy kis peremet. Oldalt egy nagyobb küszöb található és mintha a kilincsek is eltérnének a korábbi tesztautónkon látottaktól.

A hátsó rész egy szolid légterelőt, egy krómozott kipufogóvéget, és egy fekete csíkot kapott pluszban. Látványosak a könnyűfém felnik, de a legsportosabb hatást az autó leültetésével érték el.

A belsőt a sportos bőrülések, fémpedálok, az új váltógomb, és az eltérő színkombináció különbözteti meg. Az összhatás itt is jóval sportosabb a korábbinál, a legtöbbet a szürke-fekete bőrülések nyomnak a latban.

Az átalakítás egyébként nem Dél-Koreában a gyárban, hanem egy európai műhelyben, valahol az amsterdami kikötő közelében történik, ahová hajón futnak be a Lacettik.

Sportos modellről lévén szó, a Lacetti család jelenleg legerősebb motorja került beépítésre. 122 lóerős az 1,8 literes benzinmotor, körülbelül ennek megfelelően is megy, nem tűnik ennél gyengébbnek, se erősebbnek.

Ha ezzel alapjáraton nem értenénk egyet, akkor érdemes kihúzatni a motort, ahol szépen meglódul, bár ebben az öt-hatezres fordulatszám-tartományban nem épp kedvező a fogyasztás.

Gyárilag egy deci híján 10 litert fogyaszt a masina városban, amit valószínűleg úgy lehet elérni, ha hajnalban és éjszaka közlekedünk, és egy tojást helyezünk a gázpedál alá.

A száguldással alaphelyzetben semleges viszonyban van Lacetti, a Sport viszont jóval többször megkívánja a komoly haladást. Ezt is az alacsonyabbra ültetett karosszériának köszönhetjük, amitől jobban kanyarodik, kevésbé dülöngél, és sokkal jobban tűri a városi bujkálóstól a szerpentineken száguldó stílust egyaránt.

Sajnos az álsport kipufogó nem képes igazán fokozni az élményt, de a látványnak semmiképpen sem tesz rosszat. Szintén nem igazi társ a versenyzésben a hosszú úton járó ötsebességes kézi váltó, ami mindenre alkalmas, csak a gyors váltások kivitelezésére nem.

A váltókar tetejére egyébként egy sportosnak ítélt markolat is kerül, ami a Lacettibe nem, de mondjuk egy Opel Mantába jól illene. Mulatságos, hogy mennyire nem tűnik sportosnak, bár minden valószínűséggel annak szánták.

---

Az apróbb malőröktől függetlenül átszellemülten ülünk az autóban, amire minden okunk meg is van. Kicsit úgy érezzük magunkat, mint Alain Menu vagy Nicola Larini a WTTC verseny „Sevroléban” bár ennek ahhoz semmi köze, olyannyira, hogy azok a négyajtós változatból készülnek.

Mindegy, ez minket cseppet sem zavar, és a sportos külső megadja nekünk a pozitív alaphangulatot, amit a belsőben sem veszítünk el. Az eltérés az alap Lacettihez képest jelentős, ahogy az ára is. Még szerencse, hogy kapunk egy kis adag plusz jókedvet a felárért.

Szerencse, hogy ez a plusz nem csapja agyon az autó használhatóságát, ugyanis attól eltekintve, hogy a spoilerekre jobban kell vigyázni, ugyanolyan jól használható az autó a mindennapi bevetések során.

A futómű érezhetően keményebb, de nem akadályozza a normális közlekedést a hazai katasztrofális utakon, ráadásul sokkal jobb az útfekvése. A térkínálat nem változott: abszolút bőséges, még egy magasabb utas is elfér a hátsó sorban.

Pohártartót és egyéb rekeszt pedig annyit találunk az autóban, hogy az már sok is. Ránézésre nem kicsi az autó csomagtartója, pedig mindössze 275 literes.

Az 1,8-as „normál” Lacetti 10,4 másodperc alatt éri el a 100 km/órás sebességet, de az angol honlapon, ahol a Sport változat külön szerepel, ott 9,5 másodperc ugyanez az érték. Elméletileg semmi különbség nincs a két autó között, ezért fogalmunk sincs, miből származik a közel 1 másodperces előny. A végsebesség mindkét autónál 194 km/óra.

Nem kell Angliáig menni, hogy megszerezzük a Lacetti Sportot, annak ellenére, hogy itthon a tesztautónkon kívül egyetlen Lacetti Sport sem létezik. Próbáltam több kereskedőnél is érdeklődni az autó ára iránt, de elsőre egyik helyen sem kaptam pontos választ, sőt kiderült, hogy nem is tudják, miről beszélek.

Viszont készségesen felajánlották, hogy utánanéznek és visszahívnak, és ezek után körvonalazódott az autó 5 millió forint körüli ára, amiből kapásból 400 ezer forint kedvezményt ajánlott az egyik értékesítő.

Bizony ők is érezték, hogy Magyarországon ilyen áron csak nagyon kevesen fognak egy olyan autót vásárolni, ami kifejezetten kedvező 2,6 millió forintos alapártól indul. Az importőrtől sikerült megtudnunk a pontos árat, 4,66 millió forint kampányáron. Reálisan nézve semmiképpen nem éri meg az autó az árát, a gazdag felszereltség ellenére sem. Az alap Lacetti viszont továbbra is nagyon jó választás.

---