Teszt: Honda Civic 1.8 Comfort

Teszt: Honda Civic 1.8 Comfort

1/37 Teszt: Honda Civic 1.8 Comfort

Teszt: Honda Civic 1.8 Comfort

Fotó megosztása:

2/37 MP3 és WMA file-okat is lejátszik a CD-s hifi

MP3 és WMA file-okat is lejátszik a CD-s hifi

Fotó megosztása:

3/37 4,6 millió az autó ára - ennyi extrával ez baráti

4,6 millió az autó ára - ennyi extrával ez baráti

Fotó megosztása:

5/37 Itt nincs is kipufogó, csak a másik oldalon

Itt nincs is kipufogó, csak a másik oldalon

Fotó megosztása:

6/37

Fotó megosztása:

7/37

Fotó megosztása:

9/37

Fotó megosztása:

10/37

Fotó megosztása:

11/37

Fotó megosztása:

13/37

Fotó megosztása:

14/37

Fotó megosztása:

15/37

Fotó megosztása:

17/37

Fotó megosztása:

18/37

Fotó megosztása:

19/37

Fotó megosztása:

21/37

Fotó megosztása:

22/37

Fotó megosztása:

23/37

Fotó megosztása:

25/37

Fotó megosztása:

26/37

Fotó megosztása:

27/37

Fotó megosztása:

29/37

Fotó megosztása:

30/37

Fotó megosztása:

31/37

Fotó megosztása:

33/37

Fotó megosztása:

34/37

Fotó megosztása:

35/37

Fotó megosztása:

37/37

Fotó megosztása:

Fotó megosztása:

Mi a szép ebben az autóban? Valószínűleg semmi, de mégis vonzza a szemet. Egy perc teljes döbbenet, tátott szájjal lesem és nem tudok betelni a látvánnyal. Pedig még túl sem jutottam a lámpákon. Első találkozáskor aprólékosan szemrevételeztem a Civic-et, mint egy jó nőt az irodában. Először az arcát, aztán a domborulatokat, majd az egészet egybe, le s fel, újra és újra.

Ezen az autón aztán van mit nézni. Nem mondanám kifejezetten szépnek, de olyan érdekes fajta. Mint a C4-es, csak az megbízhatatlanul francia, ez meg ugye Honda.

Erre szokták mondani, hogy állóhelyben is vadállat. Elhiszem, hogy amikor elindul, apró darabkákra szaggatja az aszfaltot. Ilyen gagyi átlátszó burát a lámpák között még életemben nem láttam, legfeljebb tuning Ladákon és Lego autókon. Mégis működik. Nem bírod levenni a tekinteted róla, elhiszed, hogy ez a japán acél!

Nem tudom eldönteni, hogy hátulról vagy oldalról szebb-e; talán kicsit az oldala kerekedik felül. Ahogy a feneke felfelé mutat, mintha direkt hívogatna, hogy ugorj csak rá, bátran. Máris ugrok, bele!

Rettentően kék, de nem zavar. Gonosz tesztelő vagyok, direkt hosszú órákon keresztül mentem vele éjszaka, hátha kiég a szemem a sok kéktől. De nem. Ennyire kék, ennyire villogó, ennyire összetett műszerfalat talán még nem is láttam. Minden kék, és minden máshol van, mint ahol keresném. De ez nem baj, egyáltalán nem baj. A fedélzeti számítógép és a kilométeróra van a központi helyen, ez a két legfontosabb info. A sebesség kicsit beljebb, a szélvédő tövében, a többi meg hozzám közelebb.

Érdekes mód, elsőre minden ott van, ahova nézek. Az a marhaság, hogy a sebességmérőt középre kell tenni, engem sosem győzött meg. A Hondában ez a szélvédő tövében van, de nem középen. Velem szemben, ahol egy normális ember az utat nézi.

Hely van bőven, rakodni is lehet

Amikor autóba ülök, különösebb igényeim nincsenek a pakolást illetően. Legyen egy kis doboz, ahova a telefonom elfér és legyen két pohártartó, hogy az üdítős dobozokat se kelljen kézben tartani. Hátra ritkán ülök, nem érdekel, hogy két méterrel el lehet-e férni vagy sem. Egyébként el lehet.

Lehet, hogy fájni fog, de a látszat ellenére egyáltalán nem sportos autó az új Civic. Jóval inkább kényelmes, utazós, budapesti úthiba-elnyelős. Nem kemény a futómű, nem rázza szét a vesémet, és nem forralja fel a véremet: szóval, ha elmúltál már húsz, és nem zselézed a hajad, akkor pont jó lesz.

Ráadásul ennél jobb 1,8-as benzinmotort én még életemben nem láttam – az utóbbi idők agyonfojtott motorjai között. 140 lóerős, ez 1,8 literből elég jó. Persze a Honda szokott tudni ennél többet, de ne legyünk telhetetlenek. Ahogy én általában közlekedek, kicsivel 2000-es fordulat felett váltva, van ereje a motornak, nem rángat, nem gyengélkedik.

Persze igazi Hondás módjára bele lehet csapni a lecsóba: 6500-nál elemében van a változó szelepvezérléses motor. Csíp, rúg, harap. Negyedikben 160-nál még gyorsul, 180-nál kéri az ötödiket. És még van hatos is. A vége valahol 205-nél van, de ott nem jártunk.

És mindezek közben 7000 forintból pótolni lehet a háromnegyed tankot. Emberek, hogy lehet, hogy a Honda pöpec motorja 8 litert fogyaszt, míg a többiek erőtlen darabjai 10 litert követelnek magukba? Valamit tudnak ők ott Japánban! Nem kéne kémeket küldeni, vagy egy Honda benzinmotort miszlikbe szedni?

És ez még nem is a csúcs. Szokatlan módon egy dízel tett meg királynak a Honda. Az Accord 2,2 literes (140 ló, 340 Nm) dízelje az übercsászár. Maradjunk az 1,8-as benzinesnél, mert a dízel tesztautónk egyhamar nem lesz.

Kéne, nagyon. Nem tetszik kifejezetten, de lágyan körbeölel, kellemesen elszállít, és keveset fogyaszt. Mindig is nyitott voltam az új dolgokra – leszámítva a férfi-férfi szexet -, az új Civic megdöbbentő modernsége magával ránt. 4,6 millióért pedig egyáltalán nem drága, főleg ennyi extrával.

Elsőre rémisztő, de kezelhető a BPH

Az ősz egyik legkellemesebb velejárója, hogy ilyenkor nagyokat lehet aludni. Na, de megnagyobbodott prosztatával is…