Teszt: Renault Mégane 2,0T

A Renault Mégane 2002-es bemutatásakor a merész formajegyekről és a kategória legbiztonságosabbja címről harsogott a sajtó. Az azóta eltelt néhány évben a kocsi vitatott fara szinte teljesen megszokottá vált, hiszen sikeres modellként rengeteg Mégane rója az utakat. Ami a biztonságot illeti, lassacskán a többi gyártó is kezdi utolérni a franciákat, mivel egyre több kategóriatárs hódítja el a legjobb minősítést.

Átlagos helykínálat

Az utastérben is érződik, hogy a Mégane már nem a legifjabb modell, a helykínálat tekintetében a konkurensek az elmúlt években jócskán beleerősítettek. Elöl még minden rendben van, az ülések kényelmesek, a vállszélesség is bőven elegendő, ám hátul már nem ilyen jó a helyzet. Itt a térdek már csak szűkösen férnek el, de a fejtér a merészen szabott karosszéria miatt még így is elegendő. A látványos farkialakítás kárvallottja a csomagtér, ami 330 literével a kategória gyengébbjei közé tartozik.

Ezt némiképp ellensúlyozza az utastérben található több, mint negyvenliternyi rakodórekesz. A rekeszek számában még mindig kiemelkedő a Mégane, mert szinte minden elképzelhető helyre tettek zsebet. A méretes kesztyűtartón kívül a térképzsebek is elnyelnek bármit, sőt pohártartót is kialakítottak bennük. Az ajtókon lévő könyöklők alatti rekeszek további kedvező lehetőséget nyújtanak apróbb tárgyak elhelyezésére.

Kedélyes belső

A beltér kialakítása nagyon kedélyes és elegáns. A Privilege felszereltségben az üléseket bőr-szövet kombináció borítja, ami nem csak szép, de kényelmes is. A színválasztás telitalálat, a világos tónusnak köszönhetően az autó belseje sokkal vidámabb. A szövet és bőr nagyon kellemes tapintású, ám a műanyagok csak közepes minőségűek. A beltér kialakítása már néhány évvel ezelőtt sem volt forradalmi, ami mostanra gyakorlatilag unalmassá vált. Egyetlen egyedi megoldás benne a repülőgépek gázkarjára emlékeztető kézifék, ami inkább érdekes, mintsem praktikus.

A kulcs nélküli indítást megvalósító kártyarendszer továbbra is zseniális, nem kell bíbelődnünk a távirányítóval. Ha a kártya a zsebünkben van, könnyedén nyithatjuk az ajtókat, és gombnyomásra indul a motor is.


Visszafogott turbó

A nálunk járt Mégane érdekessége a motorja, hiszen az ötajtós modellbe egy kétliteres, alacsony töltőnyomású turbómotort szereltek. A 163 lóerő és a 270 Nm-es maximális nyomaték jól hangzik, ám aki kegyetlen aszfaltszaggató dinamizmust vár, az csalódni fog. A kisméretű feltöltő miatt ugyanis a motor karakterisztikája nem durva teljesítmény-leadásra, hanem az egyenletes erőkifejtésre hangolt. Nyoma sincs a klasszikus turbólyuknak, a kétliteres egység alapjárattól szinte az egész fordulatszám tartományban jól húz; ám így a turbókra jellemző kirobbanó erő is elmarad.

Persze azért a 163 lóerő bőven elég a tempós haladáshoz. A gyorsulás 100-ra a gyár szerint 8,3 másodperc, ezt a valóságban valamivel többnek érezzük; ám az tény, hogy a motor tényleg nagyon rugalmas. Ennek igazi hasznát nagyobb sebességénél érezzük, komoly meglepetést okozhatunk az autópályán, mivel az autó 150 feletti sebességnél is gyorsan és egyenletesen húz egészen 210 körüli tempóig; e fölött már csökken a lendület. A hatfokozatú váltó jól illeszkedik a motor karakterisztikájához, ám a kapcsolása kissé pontatlan, így nem igazán jó partner a sportos gyors váltásokhoz.

A gyár adatai szerint ez a motor kevesebbet fogyaszt, mint a kétliteres 136 lovas szívó benzines. Ám ez csak akkor igaz, ha óvatosan bánunk a technikával és szép finoman közlekedünk, így el lehet járni városban 10-11 literrel. Ha az utolsó lóerőt is kierőszakoljuk a gépből, ne csodálkozzunk, hogy a fogyasztás 15-16 literre is felmegy.

Kellemes utazóautó

A Mégane futóműve inkább a kényelemre, mintsem a sportosságra hangolt, a felfüggesztés jó hatásfokkal vasalja ki az út egyenetlenségeket, csak a nagyobb kátyúknál jön zavarba. A Mégane ezen verziója nem a sportosságról, hanem a biztonságosan uralható erőről szól. A franciák üdvöskéje inkább a gyors kényelemes utazásra való, mintsem utcai versenyzésre.

Kinek ajánlható?

A kétliteres Mégane csak a csúcsot jelentő Privilege felszereltségben rendelhető. Ebben viszont szinte minden benne van a teljes körű biztonsági csomagtól kezdve, az automata kártyásrendszeren át, egészen a félbőr-kárpitozásig. Ez a motor 350 ezer forinttal drágább, mint a turbó nélküli kétezres. Ezért a pénzért tényleg sokkal dinamikusabb autót kapunk, ám a letaglózó erő továbbra is megmarad a Mégane RS privilégiuma. Így a turbós verzió leginkább azoknak ajánlható, aki szeretik az ötajtós formáját és nyugodtan, de tempósan akarnak autózni.


Műszaki adatok – Renault Mégane 2.0 T Privilege
MOTORADATOK
Lökettérfogat (ccm) 1998
Furat x löket (mm) 82.7 x 93
Hengerek / szelepek száma S4/16
Max. teljesítmény (kW[LE]/ford.) 120 (163)/5000
Max. nyomaték (Nm/ford.) 270/3250
MENETTELJESÍTMÉNYEK
Gyorsulás (s, 0-100 km/h) 8,3
Végsebesség (km/h) 220
FOGYASZTÁS
Város (l/100 km) 10,6
Lakott területen kívül (l/100 km) 6,0
Vegyes (l/100 km) 7,7
CO2 kibocsátás (g/km) 184
MÉRETEK
Hosszúság/szélesség/magasság (mm) 4209/1777/1457
Tengelytáv (mm) 2625
Csomagtér (liter) 330/1190
Menetkész tömeg/terhelhetőség (kg) 1275/540
Üzemanyagtank kapacitás (liter) 60
Gumiméret 205/55 R16
ÁR, KÖLTSÉGEK
Alapár (forint) 5 235 000
Konkurensek (forint) Opel Astra 2.0T Cosmo, 5 959 000
SEAT Leon 2.0 TFSI Stylance, 5 941 000
Tesztelt autó ára (forint)
A szériafelszereltség fontosabb tételei ABS, első, oldal- és függönylégzsákok, ködfényszóró, automata klímaberendezés, 16 colos könnyűfém keréktárcsa, motoros ablakemelők elöl-hátul, központi zár, bőr-szövet üléskárpit, fedélzeti számítógép, CD-s rádió 6 hangszóróval
ÉRTÉKELÉS
a vezess.hu véleménye A gazdag Privilege felszereltség ellenére sem magas a turbós Mégane ára. Kényelmes autó, erős motorral, átlagon aluli térkínálattal.
Pontszám (max. 10) 7,5 pont