Teszt: Toyota Yaris 1.3

---

Mikor mit köll, mondták a Roncsfilmben. A Toyota monstre terméktökéletesítő gépezete is ezen elv alapján működik, a többi autógyár felől nézve nyomasztó precizitással és hatékonysággal. Most épp egy pompás kisautó volt a feladat: ne legyen túl nagy, de tudjon mindent és öt csillagnál kevesebbel nem távozhat az Euro NCAP töréstesztről, ha már a Fiat, a Renault és a Peugeot is megcsinálta a kiskategóriában.

Mivel a Toyota nagyon ad az ötcsillagos eredményre, a négy csillagos Aygót kivéve újabb autóikkal besöpörték az öt csillagot (Avensis, Prius, Corolla Verso, Yaris). A Yaris esetében az egyik legnagyobb húzás a térdlégzsák, ami a kisautók között még nagyon ritka. Ha a Toyotán múlik, nem marad annyira ritka, mert benne van a 410 000 forintos Sol csomagban. Az az érzésünk, hogy Japánban nagyon csípik a csomagban mért extrákat, legalábbis a Yaris-hoz sem lehet egyenként extrákat venni, ülésfűtés pedig egyetlen nincs.

Ennél többet nyom a latba, hogy a Toyota nem dőlt be annak az elvnek, miszerint az emberek minél nagyobb kiskocsikra vágynak. Színvonalban, biztonságban, térkínálatban, na abban igen, de ki mondta, hogy van kedvünk négyméteres „kisautókat” bepasszírozni az apró parkolóhelyekre? A Yaris okosan fut neki a nagyautós kiskocsi témának. Ezt abból látni, hogy jó egy arasszal rövidebb ugyan az új Cliónál, vagy a Grande Puntónál, mégis bőven elég hely van benne. A trükk ugyanaz, mint az elődben, a 15 centis sínen tologatható üléssor. Itt legalább dönthetünk, hogy az égimeszelők mennek-e hátra, vagy be nem száll senki, de a csomagtartót alaposan megnöveljük. Hátratolt ülésekkel négy ember vidáman elrohangál a Toyota kisautójával.

Sajnos a középre szerelt, ráadásul digitális műszerfaltól nem sikerült megszabadulni a modellváltással, rakodóhely viszont ismét jut bőven. Kesztyűtartóból rögtön van három, de az ajtókban és a műszerfalon tátongó egyéb helyekre is beépíthetjük a fél otthonunkat.

---

Mihelyst megmozdul az autó, a Yaris nagyon meggyőző. Az 1.3-as benzinmotor van olyan jó, hogy az embernek ne jusson eszébe kifizetni 455 000 forintot a 90 lóerős dízelért. A benzines harmonikus és kulturált szerkezet, de az is jó benne, hogy 4000-es fordulattól a helyzet megérik vele egy kis izmozásra. 87 lóerővel a Yaris nem sportos, de jól szalad. A váltót be kéne nevezni a legjobban sikerült mechanikus szerkezetek versenyébe, ahol megosztott első díjat kapna valamilyen svájci zsebórával.

A Toyota nemrég átszámítva 18,8 milliárd forintot költött belgiumi fejlesztőközpontja bővítésére, hogy minél jobban az európaiak igényére szabja autóit. A Yaris-hoz fejenként egy européer gratula tőlünk, mert nagyon felnőttesre sikerült. Minősége jónak tűnt, semmi nem zörgött a tesztautóban. Az üléshelyzet nem olyan bután magas, mint elődjében és legalább a jól felszerelt kivitelekben megjelent végre a tengelyirányban is állítható a kormány.

A Yaris billegés nélkül is nagyon kényelmesen fut, kisautóban ilyen keveset ritkán érezni a budapesti tankcsapdákból. A kényelmes ülésekben 100-nál már zavaróan hangos a motor. Ebbe a kifinomult környezetbe nem illene beleüvöltenie a motornak, de a gyenge zajszigetelés miatt pont ez történik autópályán. Ilyenkor aztán kiszúrjuk azt is, hogy az anyagminőség csak az előző Yaris-hoz képest mutat javulást, a minőségi benyomásra sokat adó Toyotától ennél sokkal többet várnánk. Főleg az ajtók nagyautós becsapódását hallva, amit gondosan megtervezhettek, hogy ezzel is szuggerálják a Toyota minőséget.

Közeledtünkre automatikusan nyíló zárrendszerével és sok más extrával a tesztautó ára négymillió forint közelébe ugrott. A Yaris mégsem drága. 140 000 forintért nagyon jó bolt az 1.3-as benzines az alap háromhengeres helyett és a 410 000 forintos Sol csomagban is bőven van annyi extra, hogy megérje beikszelni.

Egy ezerhármas Yaris-ra mindig számíthatunk. Például azért, mert várhatóan megbízható lesz, mert elég erős, mert biztonságos, mert majdnem olyan okos, mint a Honda Jazz, mert átgondolt, mert, mert, mert… Meg mert tetszik, és kész.

---