Teszt: Dacia Logan 1.5 DCi

---

Átmeneti széthúzás ütötte fel a fejét mifelénk. A Logant kipróbálók kis részének vesszőfutás volt az autózás. Lefitymáló arcokat vizionáltak, lenéző tekintetek kereszttüzében vergődtek, páriának érezték magukat csak azért, mert Daciában ülnek.

Ők nem érzékelték, hogy az autó jó-e vagy rossz, csak cefetül szenvedtek benne. Az ellentábor szerint ők sznob, a konvenciók oltalmában reszkető szerencsétlenek, akik agymosáson vannak túl és képtelenek a valódi értékekre koncentrálni.

A Logant szeretni nehéz, de becsülni könnyű. Egy nem túl hosszú, de belül böszme nagy autó, megfejelve az óriási csomagtartóval. Amin lehet spóroltak a tervezésnél és a gyártásnál, de az ülések így is kényelmesek és a rugózás is barátságosan tűri az úthibákat.

Ha az autót megkínáljuk 140-nel, az már komoly tempónak számít, mivel a gyári végsebesség 158 km/óra. A Loganban ekkor a gördülési és a szélzaj erős, a motor viszont nem hangos. Annál a sebességnél, amivel Kovácsék levonulnak a balatoni üdülésre, az autó kényelmes és nagyon keveset fogyaszt.

Rásegítés nélkül a Logan kormányzása küzdelmes munka. A dízelt nem is kapni szervo nélkül, ezért könnyedén elkocsizik vele az ember városban. A Daciából jól kilátni, nincs bénázás parkolásnál és nyomatékos motorjával bátran kiszabadulhatunk vele országútra. A dízelmotor ott erős, ahol a benzines még nem.

1600-as fordulatnál a turbó már kellően megtámogatja a kicsit áthangolt Renault dízelt, az autó jóval erősebbnek tűnik annál, amit a nagy kasztni és a 68 lóerő alapján gondolnánk. Hegyen-völgyön energikusan megy, nem kell kihúzatni, csak utazni a nyomaték hátán. Autópályán aztán hamar győz a légellenállás.

---

A dízel Logan váltója sokkal pontosabb és jobb a benzinesénél. A dCi-ben nem kell a karral a rádiótól a hátsó támláig kaszálni két fokozat között és a váltógomb sem az a rém taszító darab, mint a többi Loganban. Az anyagminőség viszont ugyanolyan, tehát masszív és masszívan olcsó műanyag ural mindent. Néhány részletre ráférne a modellfrissítés, például a tükrökből keveset látni, tudnánk mit kezdeni egy lehajtható hátsó üléstámlával és több rakodóhellyel a váltó körül.

Itthon a Logan dCi a legkisebb környezetszennyezésű autók egyike. Mondjuk egy részecskeszűrő nem ártana a tökéletességhez, de a motor Euro 4-es. A Logan több száz kilóval könnyebb más dízel limuzinoknál, ennyivel kevesebb anyagot kell beépíteni és leselejtezésekor ennyivel kevesebb hulladékot kell kezelni. A költségcsökkentés miatt már gyártása is korlátozott energia-felhasználással jár. Fogyasztása csekély, és a motor kilométerenként csak 125 gramm szén-dioxidot bocsát ki.

A teszt során mélyrevitalizáló liposzómák nélkül is kisimultabbak voltak a vonásaink. Főleg attól, hogy a benzinkutaknál ritkábban hergelnek fel a mi kárunkra tévedő szőkeségek és a táltosbenzint tukmáló kutasok, mert 900 kilométerig feléjük se nézünk. Egyikünk sem fogta vissza magát, de átlagos lendülettel is 5,2 liter alatti tesztfogyasztást mértünk.

Ezt az autót azért sem érdemes helyből elutasítani, mert dízel családi autót ennyiért (2,46 millió Ft-tól) senki más nem kínál. A vidámabb, de feleekkora Fiat Panda félmilliós árengedménnyel sem sokkal olcsóbb, aki pedig hasonló méretű autót keres, annak inkább az Astra, mint a Cordoba, a Honda City vagy a Chevy Aveo kategóriájában kell keresgélnie.

A Renault alkatrész-univerzumból összerántott Logan az ésszerű lemondás autója. Aki beteg attól, hogy nem valami jobban befuttatott márkanév van az autó orrán, az kerülje el a Daciát. Saját szegénységét látná benne.

Higgadtan nézve ennél kevesebből ma Magyarországon nem lehet új családi autót találni és fenntartani. Jó érzés nem költeni fölöslegesen olyasvalamire, amit egyszerűbb kivitelben, de hasonlóan jó minőségben és alacsonyabb áron is megkapni. A Skoda egy szinttel följebb pont ezzel hódít.

---