Teszt: Mazda5 CD 110 TX

---

Amióta az Opel Zafira divatba hozta a padlóból elővarázsolható leghátsó üléseket, majdnem minden konkurens rámart az ötletre. Levették a sikerreceptet, és több-kevesebb lemaradással kihozták saját autóikat erre a kaptafára.

Az egyiknek sikerül…

Néhányak már meg is buktak az amúgy népszerű szegmensben. Itt vagy a termék volt pocsék (Mercedes Vaneo), vagy a motorkínálat volt szerencsétlen (Honda Stream, dízel nélkül). A Mazdánál a Premacyból is volt hétszemélyes, de az ő idejük a Mazda5-tel jött el a kompakt egyterűk között. Ez az autó egy igazán komoly ajánlat.

A Mazda szerint az övék volna az egyterűk között az az autó, amiről homokfúvással leborotválták az egyterűk tohonyaságát. Ezt nem kell komolyan venni, de a kocsit tényleg kellemes vezetni. A kormányzást nagyon eltalálták a fejlesztők, még a Lancer EVO IX kipróbálása után is feltűnt, milyen pontosan és mennyire jó kormányerőkkel veszi az autó a kanyarokat hazafelé. Nincs benne otromba oldaldőlés, kóválygás, ennyi elég is tőle. Mi értelme volna túlspirázni a sportosságot? Ezektől az autóktól normális ember nem várja el, hogy megalázza a speedmotoron hasalókat a Fellegvárhoz tépve.

7=4+3

Ne felejtsük el, hogy a Mazda5 a hétüléses egyterűk mezőnyében domborít. A hét itt 4+3 alapon jön össze, ami reális is. Leghátul és a második sor középső ülésén három gyermek kuporoghat, a többi széken megtermett felnőttek feszíthetnek.

Nagy ötlet a szélső ülés alól előhalászható és oda visszahajtható üléspárna, amivel a két kényelmes ülés között egy pótszék jön létre. A másik ülés alól hálós tárolóra cserélhetjük az ülőalkalmatosságot, ami megint egy jó ötlet. Rakodóhelyből szokás szerint rengeteg van (a gyár megszámolta: 45 a végeredmény).

---

Ha elég két hely elöl, némi intuitív döntögetés, karhúzogatás és üléstologatás után rövid idő alatt kész az óriási csomagtér, amit, ha máskor nem, hát költözéskor biztosan kihasználunk. Az utastér átrendezését eddig nem sokan tudták ennyire frappánsan megoldani, de a tolóajtókkal érik átfogóvá a Mazda5 fölénye. A tolóajtóval tökéletesedik az egyterűk családi sokoldalúsága és használhatósága, nem véletlen, hogy a nagyobb és drágább egyterűk közt ez rég általános. A kényelem jórészt zavartalan, jók az ülések, nem harsog a menetzaj és kényelmes a rugózás. A hátul ülőknek hiányzik azonban a kartámasz a tolóajtó kárpitjáról.

Kifulladásig

A tesztautó 110 lóerős motorja lefojtottnak tűnt, még annyira sem szeretett pörögni, mint a dízelek általában. Ez a dízel 2000 és 3000 között van elemében, ott erős, határozottan ledarálja az emelkedőket, aztán 3000 felett hamar kifullad és váltani kell.

A Mazda a gyengébbik dízelhez is hatfokozatú váltót ad, az áttételek összhangban vannak a motorral. A váltó pontos, kár, hogy nem mindig fogadta könnyen a fokozatokat. A gyárnak jár egy kalapemelés, mert minden dízelmotorhoz széria a részecskeszűrő, amely megszünteti a fekete ködöt a tádék mögött. Lehet, hogy ez dobja meg a fogyasztást a nagy önsúlyon kívül, mindenesetre országúti és városi vegyes forgalomban 8,1 litert mértünk százon, ami inkább átlagos, mint jó.

Mire föl drágább?

A Mazda5 kitűnő családi autó, ráadásul Japánban gyártják, csakhogy a tesztelt változat túl drága 6,7 millió forintért. A francia konkurensekhez képest végképp az, de viszonyítsuk inkább egy jóval többre tartott japán egyterűhöz. A 7 üléses Corolla Verso, Sol felszereltséggel és jóval erősebb dízellel, félmillióval kevesebbe kerül. A 3+3 személyes Honda FR-V kevesebb hellyel, de sokkal jobb dízelmotorral kapható kevesebbért, és akkor még ott az Opel Zafira, amely 5+2 üléssel hagyományosan a legkomolyabb tényező a piacon.

---