Nem vicc, egy Renault kereskedő telefonált nekünk a minap remegő hangon. Mélyen letaglózta egyik hírünk, mi szerint az előértékesítések során 1500 új Corsát adtak el itthon. Mocskosul aggódni kezdett a Clio III miatt, ami az év autója cím ellenére sem hajlandó teljesíteni a tervszámokat, a Corsa meg még itt sincs, mégis veszik. Ki érti ezt? Erre most az új Corsa bemutatóján kiderült, hogy alaptalanul korbácsolták meg a Renault kereskedőket, mivel az 1500 igaziból csak 1300, és anblok tartalmazza a kereskedői előrendeléseket az ügyfél vásárlássokkal együtt – utóbbi az egészből 150 autót tesz csak ki. Bár a kereskedői előrendelések is biztosan ügyfélnél végzik majd, és a nyugat-európai eladások elérték a 93 ezret, úgyhogy a korbácsütések egy része indokolt.
De vajon miért akkora szenzáció az új Corsa? Igazuk van azoknak, akik szerint a mai kisautók egyre jobban hasonlítanak egymásra. Nézzék meg az új 207-est, a Cliót vagy a Corsát. Magas orr és pufók test: egy a kaptafa. Amit viszont sokan nem tudnak, hogy az új gyalogosvédelmi előírások miatt kell a motorháztetőt megemelni, hogy a röptében elkapott gyalogost védje a motor és a motorháztető közti 20-25 centi. Egy hosszabb autón ez nem feltűnő, ügyesen el lehet sinkofálni ezeket a centimétereket, egy kisautónak viszont menthetetlenül betesz a motortér felpumpálás. Egyéni érzék kérdése, hogyan tudja a tervező ezeket a plusz centiket belesimítani a térbe. Valószínűleg a Corsának ez sikerülhetett olyan jól.
Van különbség a három- és ötajtós variánsok közt. Mondanom sem kell, hogy előbbit a magányosan versenyző házaspároknak, utóbbit az apró gyerekeket nevelgető családoknak találták ki. Eltérő szín, forma és hangulat dukál az eltérő igényeknek. A gyermeknevelés fáradalmaitól egyelőre mentesülve a VEZESS.HU szerkesztősége a háromajtósra teszi a voksát.
Sportos lenne
Valami mást is eltaláltak azok ott Rüsselsheimben. Átkozottul élvezhető az új Corsa. Persze csak akkor, ha a megfelelő sebesség elérését nem valamelyik benzines példányban vesszük a fejünkbe. Az 1,2-es 80 lóerős autóhoz nem fértünk hozzá, az 1,0 literest meg sem merték mutatni, így az 1,4-es 90 lóerős autóval faltuk az első néhány magyar kilométert. Teljesen felesleges magunkat azzal hergelni, hogy a fordulatszámmérő, a gázpedál és a motorerő közti kommunikációs zavarokat próbáljuk megfejteni. Az autó képtelen komolyan vehető gyorsulást felmutatni. Nagy kár, mert a futómű – pláne a 17 colos kerekekkel és a sport kivitelben – bravúros. Ez azért jó, mert alig veszít sebességet az autó a kanyarban, nem kell visszagyorsítani, nincs miért szidni a motort.
Inkább a dízel
Ránctalanításra jobb valamelyik dízel Corsa. 75 lóerőst vezettem, mégis tisztább, szárazabb, biztonságosabb érzés volt, mint a 90 lóerős benzines. A dízelerő átszellemíti a kisautót, így a futómű maradéktalanul hagyja érvényesülni az elmebajtól sújtott autós újságírót. Észrevétlenül értem el a 150-et, amikor egy irritáló csipogó hang figyelmeztetett a magyar autópálya sebességhatáraira. Hoppá! Csak a kikapcsoló metódust rejtették el úgy, hogy a fél órás tesztút kevés volt felfedezéséhez. Létezik erősebb 1,3 literes dízelmotor is, 90 lóval, hogy a csúcsváltozatot 1,7 literrel és 125 lóerővel ne is említsem. Verjék ki a fejükből a benzines Corsákat, spóroljanak valamelyik dízelre.
Lapozás fél egészség!
Hogy mennyivel jobb?
Az egyenlőtlenség felállítására, miszerint az új Corsa mennyivel is tud többet a réginél, sikeresen vetettem be egy korábbi Corsa tulajt teljes valójában. Laci – hívjuk így egyszerűen, merthogy ez a neve – nem tartozik azok közé, akik helyből szerelembe esnek az új Corsát látva. Racionális banki ember lévén sokkal inkább foglalkoztatta őt belülről az autó, mondván ott tölt több időt a vezető, semmit kívülről az autót bámulva.
Ez a rész – mármint belül az autó – kimondottan lenyűgözte, bár a fűthető kormánykeréktől nem lett boldogabb. Ülésfűtés-rajongóként én magam odavagyok a forró kormányért, eddig csak drága luxuskocsiban láttam ilyet.
Továbbmegyünk, és Laci kezdi még inkább megszeretni a környezetet. A kormány vastagságát, fogását és látványát nagyon élvezi. Az ő egyliteres autójába csak olcsó műanyag volán jutott. Szintén tetszik neki – és nekem is – a fém hatású középkonzol. Hát persze, hogy ezt az Astráról másolták le. Nem baj, a házon belüli lopás ér.
Rátérünk a piszkos részletekre. Laci érdeklődve firtatja a lóerők számát, amit max. 75-re saccol. A 90-et hallva elhűl, ennél még a céges Fiestát is fickósabbnak tartja (1,3 benzin, 70 lóerővel). Igaz, azzal 165-nél többet csak erős hátszéllel futott, ez az 1,4-es Corsa elméletileg 179-et is megy – és szakadék sem kell hozzá.
Az árról nem beszélünk, pedig érdemes lenne. Nem kimondottan olcsó a Corsa: 2 559 000 a kevesebb ajtós, 1,0 literes, árlistapéldány. Nem ez termeli majd a nagy mennyiséget. Ötajtós 1,2-es Corsát 2,8 millióért adnak, két légzsákkal, szervokormánnyal, elektromos tükrökkel, de rádió nélkül.
Valószínűsítem, hogy nyugodtabb életvitelnek városi ideugrom-odaugrom feltételrendszernek a kisebb benzinmotorok untig megfelelnek. De azt most nem tudtam próbálni, tegyék meg maguk. E hétvégén nyitott kapukkal várják az Opel kereskedések azokat, akik Corsát akarnak vezetni.