Augusztus 2. – szerda reggel
|
|
Hola, kedves naplóm. Tegnap este megérkeztem Bukarestbe. Már sokszor voltam ebben az országban, de mindig nagy örömmel jövök ide. Kellemes népek ezek, tetszik a kultúrájuk, meg minden. A hímzés (az a cifrás akármi), a csikósok, a nemzeti ételük, a Paprikáscsárda krumpli. Igaz utóbbit még csak egyszer kóstoltam. Rengeteg jó nő mászkál itt az utcán, egyszóval jó hely ez. Kicsit unalmas, hogy megint csak a szállodában ücsörgök, de sebaj.
Délután kapok egy kocsit a helyi Renault-importőrtől. Talán azzal el tudok menni ide-oda, hogy feldobjam magam picit. De remélem nem megint Thaliát, mint Törökországban, mert akkor felmondok! Ja, már felmondtam. :-)
Augusztus 2. – szerda délután
 Kiderült, hogy a felni nem is koszos, hanem tényleg ilyen fekete |
Na, megvan a verda. Egy Megane RS F1 Team, amit valami bajnoki cím tiszteletére alkottak. Nem tudom annyira ezeket a történelmi dolgokat, úgyhogy mondtam is, elég a rizsa, ide a kulcsot. Kiderült, hogy kulcs nincs, csak kártya. Gondoltam, az még jobb, ennél csak simogatni kell a kilincset és kinyílik magától. Ez persze nem az az okos fajta, amit elég magadnál tartani és akkor nyit, zár, indít magától. Ezt nyomkodni kell. Így persze értelmét veszti az egész, de legalább elfér egy farmerzsebben is.
Bevallom, először picit mérges lettem, mert azt hittem, ez egy sima, alap Megane. De nem, ez nagyon vadállatul megy. A 225 lóerő persze sehol nincs a versenygéphez képest, de utcán játszani vele nem rossz. Igaz, lemosathatták volna, mert tiszta fékpor a felnije. Aki átadta az autót, mentegetőzött ugyan, hogy ez direkt ilyen, de engem nem csap be.
Idefelé jövet még megállított egy rendőr. Persze egyből megismert, ennek ellenére nem engedett el egyből. Félig német, félig angol nyelven elmondta, mi a baja. Azt mondta, hogy errefelé nem szokás az ideális íven kanyarodni 3 sávos úton, illetve, hogy az autók között cikázni nagyon veszélyes. Hiába mondtam neki, hogy csak a gumikat melegítettem, nem értette.
|
|
Az autóban egyébként vannak fura dolgok. Az öv például annyira hátul van, hogy legszívesebben be se kötném. De persze muszáj, és persze kötelező! A másik a tempomat, amihez biztosan én voltam teljes homály, de nem minden esetben akarta hagyni magát bekapcsolni.
Augusztus 3. – csütörtök
Elnézést, de egész nap autóztam. Csapatmegbeszélés is volt, úgyhogy csak most értem ide és máris 10 óra van. Jé, csak 10 óra?! Azt hiszem, még lemegyek egy körre. Nagyon jó ez a kocsi, ezzel akarok indulni vasárnap!
Az emberek az utcán egyfolytában bámulnak. Kihúzom magam, vigyorgok és látom, hogy nem is engem néznek, hanem csak a kocsit. Na jó, persze én is megbámulnám.
Fernando itt még nem hagyja abba, elmeséli a Magyar Nagydíjon történteket, az ő szemszögéből. Mindez már csak egy kattintásnyira van
Dráma
Ma végre túlvagyok az első edzésen. Hát, nem sikerültek túl jól a dolgok, de ez most nem nagyon zavar. Igazából teljesen mindegy, hogy nyerek-e vasárnap. A 9 órás edzést például le is késtem, mert Briattore nem volt képes megérteni, hogy ezzel a kis fekete vaddal is lenyomom Schumit. Berágtam és inkább elmentem kocsikázni egyet. Nehogy már velem szórakozzanak.
A második edzésen aztán már én is indultam. A csapat addig könyörgött, míg belementem, hogy a hagyományos módon versenyezzek. Jól is alakultak a dolgok, egész jó helyen köröztem, míg az a kis pimasz Doornbos gyerek el nem kezdett szórakozni velem. Még szép, hogy rárántom a kormányt és befékezek előtte. Ebben a városban ez a bevett menete a közlekedési szituációk rendezésének. Pár nap alatt kitanultam mindent.
Kár, hogy a versenybírók nem így látták és holnap 2 másodpercet kapok büntetésből minden körömhöz. Még beszéltek valami sárgazászlós előzésről is. Ha bevallom nekik, hogy sosem nézem a zászlókat, mert azok csak elvonják a figyelmemet…
Augusztus 5. – Szombat
Ez a mai nap azért némileg pozitívan zárult számomra. A büntihez képest mindent megtettem és elég jól mentem az időmérőn. Azért ehhez az is kellett, hogy Schumachert is megbüntessék, így sokkal nyugodtabban tudtam menni délután. Nem értem egyébként, hogy miért engem okol. Ha tudná, valójában hogy volt, sokkal megértőbb lenne.
Egy baleset miatt épp megszakították a versenyt, amikor láttam, hogy a parkolóban egy muki ólálkodik a Megane körül. Nem láttam rendesen, ezért egy pillanatra belefékeztem, hogy jobban megnézzem. Hát nem pont akkor jött mögöttem Michael.
Augusztus 6. – Vasárnap
Majdnem baj lett. Mindenki azt mondja, hogy milyen jó kis verseny volt. Én azért nem élveztem annyira. Amikor kiestem, azt hittem elsüllyedek szégyenemben. Ahelyett, hogy a csapatmunkát csiszoltam volna, egész héten a Megane RS-sel voltam elfoglalva. Nem gondoltam volna, hogy így le tud venni a lábáról egy sima, hétköznapi, egyszerű embereknek szánt autó.
– 80-nal, hatodikban, tempomattal
– 8 kocsiból és két kamionból álló kocsisort előzve, villogva, dudálva, 140-nel! :)
