Japánt vagy japánt?

---

Régebben a japán autógyártók erénye kimerült a megbízhatóságban, az emocionális vásárlók nagy része így kénytelen volt egy ergonómikusabb és kicsit életszerűbb német vagy egy érzelmesebb francia termék közül választani.

Igaz, a japán motorok keveset fogyasztottak, sportosak voltak, és rengeteget kibírtak – ez a tulajdonság mégsem volt elegendő ahhoz, hogy lenyomják, vagy egyáltalán beérjék a konkurenciát. Hiába, az emberek a kényelmet szeretik, adnak a külsőségekre, és nem bírják, ha mindennap egy Star Trek-ből ismerős, szekrényméretű, elektroncsöves számítógépet kell vezérelniük, ha már egyszer feltalálták a laptopot is.

Hiába volt Japán a csúcstechnika hazája, ha a marketingkörítés pocsék volt! Mostanra talán sikerült váltani, ennek ékes bizonyítéka két tesztalanyunk is: a Mazda3 és a Honda Civic.

A sportos és a sportosabb

Felettébb érdekes, hogy egy erősen konzervatív előd után az autópiac legkirívóbb autója lett a Civicből, de viszik, mint a cukrot, a népeknek bejött a váltás. A korábbi Civic-rajongók is örülhetnek, mert a sportos vérvonal is kezd visszatérni, már ami a formát és az összhatást illeti. Mi ugyan a létező leggyengébb motorral kértük most el, de a génállománnyal még a silány motorerő sem tudott mit kezdeni.

A Mazda sem öreges, csak jelen esetben a 3-as sorozat kevésbé izgalmas. Egyáltalán nem kívánja a sebességet, de aztán hirtelen beugrott a Ford Focus és a Mazda3 közötti rokonság. A Ford még mindig az egyik legstabilabb futóművet építi a Focus alá, amiből érzésre jutott a Mazdának is. Nehezebb felhergelni, de talán még a Hondáénál is stabilabb, ha belelendülünk.

Belépők, de nem gyengék

Még mindig tartom azon kijelentésem, miszerint irtózom és gyűlölöm az alulmotorizált tesztautókat. Ehhez képest a Mazda és a Honda is a létező leggyengébb motorral került hozzám, így borzasztóbbnál borzasztóbb kínokat kezdtem vizionálni. Szerencsére csak részben váltak valósággá.

A két motor közül a kisebbik és gyengébbik Honda tűnt sportosabbnak, aminek egyszerű a magyarázata. Gyengécske, 83 lóerős motorja (a Jazzben is ez van) meglepően pörgős, kicsit ideges, nyoma sincs a környezetvédelmi normák miatti lomhaságnak, ami a németeknél (főleg az Astránál) szinte minden vezetési élményt kiöl az autókból.

A pörgős motor mellett a másik trükk a hatsebességes váltó, ami igazán meglepő egy ilyen motorhoz párosítva. Kár, hogy ez nem divat más gyártóknál. Itt pedig az a kár, hogy a hatsebességes váltó ellenére nem lehet alacsony fordulatszámmal autózni, mert rövidek a fokozatok.

Eme apró csellel – városi környezetben – sikerül elhitetnie velem, hogy nem is olyan gyenge ez az 1,4-eske, sőt egész élvezhetővé vált a Civic, mondhatni sportos érzéseket ébresztett bennem. Valójában 14,6 másodperc kell, hogy felküzdjem 100-ig, és amint kitévedtem vele a betondzsungelből, máris ráébredtem, hogy az erő valaki mással van. Pörgetni kell, de nem jön félelmetes erőhullám feljebb sem.

Ítélethirdetés a következő oldalon

---

A Mazda ehhez képest 1 lóerővel erősebb, és egytizeddel jobban gyorsul 100-ra, kevésbé pörgős és ötsebességes a váltója. Gyengébbnek tűnik, de egy lámpától elgyorsítva olyan fölénybe kerül az elején, hogy nem tudom, mikor szenvedi vissza a lemaradását a Civic. Jóval lomhábbnak, sőt szomorúan gyengének tűnik a Mazda, mégis kiegyensúlyozottabb.

Feszes vagy kemény?

A Civic keményebb a Mazdánál, ettől sportosabbnak érezni, ergo gyorsabb kanyarvételt kíván. Élvezni vele a városi cikázást, a kanyarról-kanyarra repülést. Aztán átülök a Mazdába és minden megváltozik. A Mazda sokkal többet tartogat annál, amit elsőre kinéznénk belőle. Nem kemény, hanem pont elég feszes, kellően tompítja a kisebb úthibákat, mégis iszonyatosan stabil. Minden szempontból ez a jobb futómű, őt egyértelműen jobb vezetni.

A kisebb a nagyobb

Majdnem 20 centivel rövidebb a Civic a Mazdánál, mégis tágasabb annál. Nagyobb lábhely, tágasabb fejtér és több mint 100 literrel bővebb csomagtér szól mellette. A Mazdában valahol elveszik a tér a Hondához képest, tippre a lökhárítók nyújtott vonalában keresném az elveszett centiket.

Hogy csinálja a Honda? Az illesztések lazábbak, a műanyagok, az ajtókárpitok inkább csak oda vannak ragasztva, nem keltenek igazán tartós benyomást. A Mazda sokkal masszívabb, zömökebb hangulatot ébreszt, szemre is jobban tetszik.

Más tészta, hogy a Civic sokkal izgalmasabb, és űrhajós kinézete ellenére ugyanolyan jól használható, mint a másik. Ez sokat nyom a latban. A Mazda ehhez képest kommersz tömegtermék, amit csak a rádió piros futófényével próbálnak izgalmassá tenni. Mennyire kár érte.

1 liter mínusz

Családi autókról lévén szó, sokan adnak a fogyasztásra, amiben az adattáblák szerint a Honda 1 literrel jobban áll. Ezt az egy litert nálunk felemésztette a dinamikusabb tempó, így mindkét autó 9 literrel futotta a tesztutat.

De melyik a jobb?

Az első benyomás egyértelműen a Honda felé billentette a mérleg nyelvét. Pörgősebb, izgalmasabb, tágasabb. Aztán jött a Mazda, ami inkább nyugtatólag hatott rám, és tartósabbnak is ígérkezik, ami természetesen ronda szubjektív ítélet. Ráadásul egyértelműen jobb a futóműve a hazai viszonyok között. Tehát már alig vezet a Honda, ha még vezet egyáltalán.

Felszereltségben mindkettő jó, árban már kevésbé. A Civic 4,24 millió, a Mazda3 4,5, bár akcióban van rá félmilliós kedvezmény. Csak hajszálnyi előnnyel ugyan, de én mégis a Hondát választanám.

Adatok és árak a következő oldalon

---