Vezettük: Lexus LS 460

---

Minden Lexus limuzinnak megvan a maga arca. Az IS csinos, fiatalos, sportos, üde. A GS klasszikus, elegáns, frappáns és egy kicsit ez is sportos. Az új LS viszont semmilyen. Szolid, visszafogott, rejtőzködő. Akár egy Hyundai Grandeur. Azt mondják, ezt is az L-Finesse designszellem lengi körül, mint az összes többi Lexust, de nem érzem. Króm minden mennyiségben, testes lámpák, vaskos idomok az ötméteres limuzinon, de nem képez egységes koncepciót.

Haladunk. A sebesség lényegtelen, nem érezni. A 250 km/órás végsebesség is csak elméleti, ennél jóval többet tudna, de az autógyárak közti hallgatólagos egyetértés nem engedélyez többet. Kolléga ül a volánnál, én pedig élvezem a jobb hátsó ülést, a 19 hangszórós hifit, a DVD-lejátszót, a kommunikációs rendszert. Kolléga panaszkodik, egy 740d mennyivel jobb lenne. Vezetni talán. És? Kolléga újra panaszkodik, lassú a váltó, sokat gondolkodik, értetlenkedik. A nyolc fokozatból én ennyi idő alatt eldönteni sem tudnám, melyiket használjam, az elektronika ez idő alatt akár hármat is oda-vissza pakol, ha úgy tartja jónak. Kolléga elhagyja az autópályát, rátér a hegyi útra. Matat a középkonzolon, sportfutóműről beszél, kézzel akarja kapcsolgatni a váltót, s megint baja van. A kutya úristenit! Egy Renault Trafic simán előz meg a kanyargós úton. Előny a helyi út ismerete és a hegyen átlátó röntgenszem.

Gondolom mi is tudnánk többet. 6 másodperc sem kell százig, a változó szelepvezérlésű, 493 Nm nyomatékú motor kedve szerint gyorsítja a kéttonás autót. A légrugós futómű is kitűnő, kiválóan érezni a sport, a normál és a komfort közti különbséget. Csak a lélek nem viszi rá a kollégát sehogy sem, hogy emberesen kiforgassa a lóerőket.

Kolléga ráun a vezetésre, teszteljük a parkolórendszert. Váltót R-be, a tapiképernyőt nyomkodva gyorsan belőjük, hova kell állni, aztán féket szépen lassan fel, a kormány magától forog és mi csodálatosan beállunk, pedig alig 10-10 centi marad jobbra és balra. Tegyünk újabb próbát, hogy külső videó is készüljön a beállásról. De újra az istennek se megy. Nem sikerül ugyanarra az ívre rábírni a masinát, folyton a mellettünk parkoló orrának akarja kormányozni a vasat. Három próba után feladjuk, a rendszer nem tökéletes. Okosabb rendszer kéne, vagy legalább okosabb parkolók.

Kolléga még álló helyzetben, nyitotta ajtónál tapossa padlóig, hogy élvezze a 4,6 literből érkező hangjátékot. Zárt ablakkal már semmit se hallani. Sofőrcsere, kolléga elektromosan állítható, fűthető-szellőztethető üléseket tesztel, én vezetek. 380 lóerős. Nem gondoltuk volna. Kolléga 280 lóerőre tippelt, én 330-ra. Könnyedén gyorsul, könnyedén lassul, könnyedén fordul. De valahogy nem az igazi. Az elektronika elzárja előlem az LS-t, nem hagyja, hogy kedvem szerint élvezzem.

Kiderül, hogy az LS magától tud kormányozni. Katt a következő oldalra!

---

Ugyanazt érzem, mint az összes többi Lexusban: semmit! A jó értelemben vett semmit. A kormányt a nyálammal is tudnám tekerni. Vagy még az se kéne hozzá. A Lexus LS szuperszonikus számítógépe két kamerával az elválasztósávokat pásztázza, és ha letérnék az útról, magától kormányoz ellen. Az LS 460 komolyabb számítástechnikai arzenállal dolgozik, amint annak idején a NASA, amikor az Apollo-11 landolt a Holdon. De valami hisztériaroham üthet a központi vezérlőrendszerbe, az automata sávtartás hol működik, hol nem. Biztos a felfestésben van a hiba. Még jó, hogy mi nem a Holdra készülünk.

Kamerát építettek a kormány fölé is. Az engem figyel. Ha észleli, hogy nem nézem az utat, pedig kéne, mert vészhelyzet állt elő, hangos figyelmeztetőjelzéssel vagy gyenge fékezéssel szólít fel. Valaki biztos otthonról figyeli az összes LS fedélzeti képernyőjét, és akkor is rám szól, ha piszkálom az orromat. Az LS nemcsak rám figyel, óvakodik mindent más autótól, mindegyikben potenciális ámokfutót feltételez. Ha úgy látja, hátulról rohannak belénk, megemeli és előrebillenti a fejtámlákat. Ha úgy érzi, magam rohanok a vesztembe, figyelmeztet, ne tegyem, majd megfeszíti az öveket, és óvatosan fékez helyettem. Persze mindezt csak tanpályán teszteltük, az úton mindig hamarabb rántottuk félre a kormányt és korábban fékeztünk, minthogy az elektronika valós vészhelyzetet érzékelt volna.

Kolléga újra volánnál, azt mondja, kezdi megszeretni ezt az LS-t. Az élményölő elektronikát barátjává fogadta. Érti már mire jó, nem is bánja. Az elektronikus, változó áttételű szervokormány nem ad visszajelzést az út-ember kapcsolatról, de nem is kell. Minden megoldanak helyettünk szervomotorokkal. Például hirtelen kikerülésnél, amikor a böhöm test kiesne egyensúlyából az elektronika a helyes irányba könnyíti, a helytelenbe nehezíti a kormányzást. Így az illúzió megmarad, hogy én oldottam meg a helyzetet, közben a rendszer szép csendben felsóhajt, ezt is megúsztuk. Alig harmincként egyáltalán nem felelünk meg potenciális célközönségnek, de kezd derengeni, miért kell az IS-nek dögösnek lennie, ennek meg miért nem.

Adatok és árak a következő oldalon

Két fontos tudnivaló az LS 460-asról 1. A konkurenseknek dízelje van, a Lexusnak hibridje lesz. Most még csak egyféle motorváltozat létezik, de képeket és adatokat már mutattak az LS 600h hibridautóról. Ez a változat azért is érdekes, mert a benzin-elektromos hibridrendszer az összes kereket hajtja. Az Lexus LS 600h-ból már long változatot is készítenek, még nagyobb tengelytávval. 2. Végre valami, amire büszkék lehetünk! Európában a Lexus piaci részesedése rosszabb, mint hazánkban. Persze a darabszámok eltérőek, de a statisztika az statisztika, nálunk 3,9 százalékot tesznek ki a teljes darabszámból a Lexusok, Európában csak 1,4-et. Az új LS 460-ast január 12-én kezdik idehaza forgalmazni, kerek 24 millió forinttól. A képeken látható, 19 hangszórós hifivel, Pre-Crash rendszerrel, navigációval szerelt autók ára közel 29 millió forint. 2007-ben összesen 16 darabot szeretnének az új LS-ekből eladni, többségében a drágábból.

---