Teszt: VW Phaeton

Teljes a karácsonyi készülődés. A szobát betölti a friss kuglóf illata, faragatlan fenyőfa az erkélyen. A garázsból felhoztam a díszeket rejtő dobozt. Egy valami azonban hiányzik. A karácsonyi forgó!

Az ünnepi asztal pedig elképzelhetetlen forgó nélkül! A négy kis gyertya melege egy fa rotort hajt, ami biztosítja a joviális angyalok körmenetét. Ezt az összetett dekorelemet több mint húsz éve, az NDK Kultúrcentrumban szereztük be. A rendszerváltozás elsöpörte a Deák téri NDK Kultúrcentrumot.

Felkerekedünk, hogy megtaláljuk a tökéletes karácsonyi asztaldíszt. Ha kell, elmegyünk a világ végére is! Főszerkesztőnk egy tízhengeres dízel VW Phaetont utalt ki.

Az autót, ami pórul járt a keresztségben. Phaeton (ejtsd: féton) nevét még a tulajdonosok is sokféle módon ejtik. A luxusautó leggyakoribb nevei a faéjton és a feton, de találkoztunk már piton, paton, panteon, fárao ejtésekkel is.

Ránézésre egy jóllakott Passat. Csak a hátsó fertályon látni valami izgalmat. A vörös lámpatest mögött négy kerek LED-sor világít. Sötétben, amikor csak a kerek fénygyűrűket látni, úgy fest hátulról, mint egy Ferrari. (Na jó, enyhe túlzással.)

Elindulunk

Négy éve a VW marketingesei még csillogó tekintettel néztek a fényes jövőbe. A korba, amikor a Mercedes S-osztály és a BMW 7-es vásárlói átülnek egy Volkswagenbe. Építettek is egy csuda üzemet csupa üvegből. A gyár évente több mint 12 000 sóvárgó vásárlót láthat el luxus Volkswagennel. A „Dolgozó népünk győzni fog!” csatakiáltástól nem hallatszottak azok a hangok, akik a LUXUS és NÉPAUTÓ szavakat sehogy sem tudták összeilleszteni. Mára kiderült, hogy egy luxus Volkswagen iránt akkora a kereslet, mint a 100 Legjobb Német Vicc, vagy a 100 Legjobb Angol Recept c. művek iránt. Az eladások bukdácsolnak, a láng tekintetű menedzserek polcfeltöltők lettek egy közeli Aldi szupermarketben. Szerencsére az ázsiai piacok kedvezően értékelik az autót, így a minimalizálhatóak a veszteségek.

A külső Hartmut Warkuss formatervező irányítása alatt készült (akárcsak a Bugatti Veyron) és olyan vérpezsdítő lett, mint egy tiroli szexfilm. A tervezők azt az utasítást kapták, hogy tervezzenek konzervatív autót. Nos, ez a vártnál jobban sikerült.

a videó a hirdetés után indul

Belülről rendezett, mint az Otthon magazin borítója. Szép és tiszta a középkonzol, kényelmesek a hátmasszírozós fotelek. Látványos, ahogy apró szervomotorok elhúzzák a szellőzőrostélyok takaró burkolatait. A mélykék tesztautóhoz fáradtszürke belsőt kaptunk. Szürke bőr és műbőr ad randevút szürke műanyagoknak. Olyan élmény ez, mint a főtt hús knédlivel, barna generálszósszal és meleg pároltkáposztával. Nem mindenkinek veszi be a gyomra.

Bécs

A városháza előtti téren óriási karácsonyi vásár. Szűz Máriák és Pisilő Puttók minden mennyiségben. Forgóknak nyoma sincs. Gyorsan tovább állunk. A Phaeton könnyen és fáradság nélkül vezethető. Az ülések kellemesen fűtenek, nyáron hűteni is tudnak.

A téligumik zaja nem hallatszik fel, a futómű csendes, a légrugózás pedig kedélyesen ringat. Az egyetlen hang a motortérből jön, és a V10-es dízel észvesztő 750 Nm-es nyomatékát kíséri. Ez a motor a Phaetonban egy fegyver. A nyáron abba is hagyták a gyártását, nehogy megsérüljön egy ártalmatlan környezetvédő.

Az ötliteres dízel 6,8 másodperc alatt képes 100km/h sebességre gyorsítani a 2,5 tonnás monstrumot.

A Phaeton minden porcikáján érezni, hogy a mérnökhad több ezer órát foglalkozott az apró részletekkel. A hátsó kanapéban kellemes a hátmasszírozás, a fejtámlák automatikusan előbukkannak, ha ül valaki a lócán. Ha az ülés üres, a fejtámla visszahúzódik az üléstámlához. Ügyes. A klíma négy külön zónával üzemel, mindenki maga választ hőmérsékletet. A levegőt úgy tereli, hogy a huzat semmiképp se legyen zavaró. A fényszórómosók nem egyszerre működnek, hanem egymás után sorban. Így a dupla xenonok fénykévéjét kevésbé rontja az apró vízpászma. A csomagtérfedél hidraulikus működtető mechanikája önmagában is egy műalkotás.

Prágában

Megállunk egy gyors ebéd erejéig. Az eső zuhog. Akár David Attenborough Veszélyeztetett fajok c. műsorát is leforgathatnánk. Itt van ez a remek autó, ami a kihalás szélén áll. Kicsit krumpliorrú, kicsit tenyeres-talpas és olyan a hangja, mint egy dízelmozdonynak, mégis kár lenne elveszíteni.

Tulajdonképpen egy Bentley Continental GT a világ legszerényebb csomagolásában. Ugyanazokból az alkatrészekből készül.

Prágában nem akadt az utunkba forgó. Itt még karácsonykor is a Kisvakond nyomul (lásd: Kisvakond és az autó). Észak felé vesszük az irányt. Állítólag a hajdani Csehszlovákia és az NDK határán, az érchegység fenyőerdői között található egy apró falu, Seiffen. Itt készültek az NDK Kultúrcentrum ékességei, a három-királyos forgók. Betápláljuk a navigációs rendszerbe a célállomást. Lovosice, Teplice, sorjáznak az egzotikus nevű városkák a nagy LCD kijelzőn. Időközben besötétedett. A műszerek fehér fénnyel világítanak, a tükör aljára szerelt piros lámpák halvány derengéssel töltik meg a kabint. A német határ előtt beérünk Dubiba. Úgy tűnik, hogy ebben a faluban minden ház kupleráj. Cinovec-nél kelünk át Németországba.

Szászországban

A fenyveseken át kanyarog az út. A Phaeton egyenletesen húz, a váltásokat egyáltalán nem érezni. Az állandó négykerék-hajtás és a hatfokozatú automata tökéletes vonóerőt biztosít minden kanyarban. Az íveken nagy sebességgel is magabiztosan mozog. Közben teljesen semlegesnek mutatja magát. Csak extrém agresszív mozdulatokra jön elő belőle az alulkormányzott bálnaság. Normál használatban több mint tökéletes. Mozgása alapján nem érződik 2,5 tonna súlya. A hosszirányú bólogatást szinte teljesen ki lehet küszöbölni a lengéscsillapítók felkeményítésével. Ezt a központi panelen lehet állítani, akárcsak a légrugókat. Ezek segítségével pár centivel megemelhető a hasmagasság, így rosszabb minőségű úton is elboldogul a vas.

Ahogy az Érchegység komolyabb lejtőin ereszkedünk, előjön az autó legnagyobb gyengesége. A fékek épp hogy elégségesek a jelentős tömeg lassításához. Valószínűleg a korábbi tesztpilóták kínzása, nem pedig egy konstrukciós probléma okozza a nyúlós és határozatlan fékhatást. A Tiptronic-kal visszaváltva remekül használható a motorfék.

Az estét egy Frauenstein nevű kisvárosban töltjük. A fogadóban, ahol megszállunk, feltűnnek az első diótörők és többemeletes karácsonyi forgók. Az előjelek kedvezőek, lehet, hogy holnap megtaláljuk a tökéletes asztaldíszt? Az este fénypontja a frauensteini asszonykórus karácsonyi dalestje. A parti fergeteges. Csak búzasörrel bírjuk.


Teljes siker

Másnap ködös zimankóra ébredünk, hónak nyoma sincs. Külön öröm a Phaeton kormányfűtése. A téli hidegben olyan a kormányt fogni, mintha forró gesztenyét tartana az ember a kezében. Az ülés deréktájon is kellemesen melenget. Az egyetlen kényelmetlenséget a multifunkciós választógomb jelenti. A középkonzolon megjelenő funkciókat ezzel lehet kiválasztani. Amolyan „teker-nyom-teker” gomb. Nincs jó tapintása, nehezen lehet csavarni és nem lehet jól megfogni. Bárcsak olyan lenne, mint az Audiban!

Gyorsan Seiffenbe érünk. Ez egy elvarázsolt falu. Minden lakója karácsonyi díszek készítésével foglalkozik. A fő csapásvonalat a diótörők, az ablakba rakható gyertyaívek, asztali forgók és az angyalok jelentik. Több helyen feltűnnek még betlehemek, énekes figurák és behavazott templomok. Az alkalmazott stílusok a népi giccstől a kubizmusig terjednek.

Teljes az öröm. A szerkesztőségtől egy tankkal ideértünk és még egy konstruktivista forgót is találtunk. Tökéletes. Az angyalok arcán kicsit buta kifejezés ül, de a fenyőfájuk kifejezetten szép. Még pót rotorlapátokat is ad az eladó.

A V10-es motor 10 literes átlagfogyasztásán felbuzdulva úgy döntünk, megnézzük, hogy tankolás nélkül eljutunk-e Drezdába. Az üzemanyagjelző mutatója a nullánál hasal. Új célunk az Üveg Üzem, azaz a Gläserne Manufaktur, ahol a Phaetont építik. Bár a számítógép még 20 km-re elegendő gázolajat jelez, nem kockáztatunk és Drezda előtt pár kilométerrel megállunk tankolni.

Drezda – látványgyár

Az Üveg Üzem nem egy külvárosi gépgyár. Olyan, mint egy exkluzív iroda és szálloda komplexum, ami a belvárosban helyezkedik el. Budapesti léptékben ezt úgy kell elképzelni, mintha a városligetben épülne egy autógyár. A park vizében tükröződik az üzem, körben sok a zöld. Az üvegfalú épületen átsüt a fény. Itt csak a kézi összeszerelés folyik, a hangos és piszkos munkák, mint a sajtolás és a fődarabok gyártása más városokban történik. A logisztikai munka és a nagy teherautó forgalom mégsem látszik a gyár körül. Ez hogy lehetséges? A külvárosban az üzem alapanyagait speciális, kék színű VW emblémás villamosokra rakják. Ezek, akárcsak a 4-6-os nálunk a körúton, végigmennek a városon, hogy a városligetben lerakják szállítmányukat. A megállóban várakozókat szemmel láthatóan nem zavarja, hogy csak a következő villamosra tudnak felszállni. Sőt, a VW üzeme hozzátartozik a városképhez.

Az épület belsejében számtalan építészeti bravúr kápráztatja el a látogatót. Olyan, mint egy látványpékség. Látvány-autógyár, ahol nem csak az elkészülő termék, de maga az üzem is esztétikai élmény. A fehérköpenyes munkások juhar és tölgy parkettán szerelik össze az autókat. Az alkatrészekkel kis önműködő targoncák siklanak ide-oda hangtalanul. Az irodisták egy légtérben ülnek a szerelőkkel. Valószínűleg ilyen lesz a jövő autógyára.

A Phaeton alacsony értékesítési darabszámai miatt a parketten nem csak Volkswagent látni. A Bentley Continental Flying Spur is Drezdában készül.

Venni vagy nem venni?

Kinek való a Phaeton? Szuperszerény igazgatótanácsi tagoknak, vagy olyan cégvezetőknek, akik titkolni akarják cégük jövedelmezőségét. Hiányzik belőle az Audi kivagyisága és a Bentley elitizmusa. Tulajdonosáról nem lehet tudni, hogy szerénységből választotta, vagy mert csak pont ekkora volt a bankszámlája. A Phaeton majdnem ugyanazt tudja, mint testvérei. Első osztályú jegy egy luxusgépre egy fapados jegy áráért. Mivel elég jelentősek a készletek, jó az alkupozíció. Érdemes a kereskedőket megkeresni. A keveset futott autók különösen nyomott áron szerezhetők meg.

A Phaeton egy nagyteljesítményű európai Intercity járat 250km/h végsebességgel. A német autópályán 200km/h-es folyamatos haladásnál is tökéletesen nyugodt és kezes.

Akinek derogál a Phaeton imázsa, az gondoljon arra, hogy még Benedek pápának és Angela Merkel (www.angela-merkel.de) kancellárasszonynak is megfelel.

A VW Phaeton szeretett volna az elit ligába kerülni. Kiderült, hogy nem tartozik oda. Lehet, hogy nem találja a helyét, de ettől még kitűnő játékos. BMW 7-es sorozat vagy Mercedes S osztály vásárlása előtt ajánlatos kipróbálni.

Az itt tesztelt V10-es dízelt nyár óta nem is gyártják. Ennél a típusnál a részecskeszűrő és a váltó okozhat extra költséget. A mozdonyos hangú olajkályha amúgy sem illik egy ilyen kifinomult autóhoz. Jó vétel lehet azonban a 4.2-es benzines V8-as, ami gyorsulásában és végsebességében is megegyezik a tesztelt autóval, valamint a V6-os TDI, ami valószínűleg 9 liter körüli fogyasztással is beéri.

A hosszú verzió megnyújtott tengelytávjával egzotikusan fest. Európai léptékű limuzinnak tökéletes, hazai parkolóházakban azonban teljesen reménytelen. Még az alapváltozat is kihívás egy-egy bevásárlóközpontban. Az oldalsó távolságérzékelő radar szükséges alapfelszerelés.

Boldog karácsonyt!

Mivel a szövegszerkesztő képernyője mellett mézeskalács emberkék várják sorsuk beteljesülését, most Boldog Karácsonyt kívánok mindenkinek és végre harapok valamit…