Teszt: Volkswagen Touran TSI

---

Mivel én ezt nem tudom, kerestünk valaki olyat, aki talán sejti. Ő járt ebben a cipőben és Passat kombi helyett Tourant vett. Vagyis a fent megnevezett életszituáció valóságos, nem nyakánál fogva előrángatott újságírói fantazmagória.

Emberünk – szólítsuk az egyszerűség kedvéért így – céges autót keresett magának. Mivel a cég meglehetősen humánus autóbeszerzési szabályokat hozott, engedett neki bármit választani, ha egy fix ársávba belefér. Sokan a Passatot ajánlották, mert az akkor éppen új volt és elegáns, de emberünk nem hitt nekik. A Touranra szavazott, mert kisgyerekes apukaként abban látta megtestesülni álmai négykerekűjét.

Feláras volt a hét ülés, de kellett neki. Jó drága volt a 140 lóerős dízelmotor, de a büdzsé engedte – sőt, még a chiptuning is belefért az árba. Így jött létre az isteni összeállítás, ami ott látható a képeken, szürke tesztautónk mögött bordó színben. Az autó két éve problémamentesen működik, köszöni szépen, jól érzi magát.

Bevált a hét ülés, bár kompromisszumokkal jár, hogy alkalmanként elférnek a szokásosnál többen a Touranban. Így ugyanis le kell mondani a pótkerékről, ami a kátyú okozta defektnél – Budapesten gyakori ez a balesetfajta, Hamar-kolléga tudna róla mesélni – borzasztóan kellemetlen. Nem segít a defektjavító hab, csak az új gumi. Emberünk kapott is két defektet a két év alatt, de ennél többször használta ki a hét ülés előnyeit.

Tehát ő ebben a kérdésben pozitív. Ha azt nézzük, hogy hétnek mennyi hely jut, akkor már nem ennyire rózsás a helyzet. A gyerekek még kicsik, elférnek bárhol. Olykor a nagyszülők, barátok is, ha rövid a táv. Ha hosszú útra hívnak egy Tourannal és a leghátsó ülést ajánlják fel, kezdjünk gyanakodni, hogy a barát/rokon nem feltétlenül kedvel minket.

És most az új Touranról

És ennyi. Másban nem is hasonlít egymásra kölcsönkért Touranunk és a vadiúj tesztautó. Emberünké 140 lóerős volt a chiptuning előtt, szürke tesztautónk most 140 lóerős. Aki a tesztautót rendelte, nyilván azt akarta, egyáltalán ne vegyék észre. Ne tűnjön fel senkinek, miért új. Pedig bizony új. Más a lámpája elöl-hátul, eddig nem volt megjegyezhető, most legalább lett arca. Pont olyan, mint a Polónak vagy a Touaregnek. A béna kormány is a múlté, szebb a rádió, a némi króm dísz sokat dob rajta.

A Touranra ráfért az újítás, mert már születése pillanatában kiment a divatból. De most sem az a kirobbanó vezéregyéniség, amit a többi gyártónak fejvesztve kéne követnie. Ha a Tourant az újdonság erejének, a tűznek, vagy a lendületnek kéne eladnia, akkor nagy bajban volnának. A kutyának nem tűnik fel, hogy új lenne az autó. A Tourant mégis szeretik.

Vajon miért szeretik a Tourant? A következő oldalon talán kiderül

---

És hogy vajon miért? A rosseb tudja, vezetni irgalmatlanul kellemes, de semmi több. Kiszámíthatóan fordul, halad, lassít, kanyarodik. Nem hoz tűzbe, sem viselkedésével, sem formájával. Épp ezért építettek az új Touranba olyan feltűnő extrát, mint a ParkAssist nevezetű önműködő parkolórendszer. A vezető klikkel a monitoron, kiválasztja a parkolóhelyet, leokézza a műveletet, és innentől kezdve nincs más dolga, mint nyomni a féket és a gázt, a kormány magától forog, az autó beparkol. Ilyen egyszerűen működik az egész, legalábbis más autókon tapasztalva így képzelem. Pont ez az extra nem volt benne tesztautónkban, a fene tudja miért nem. Volt viszont TSI motor. Hurrá!

Mi a búbánat az a TSI?

Érdekes, de a Volkswagen szándékosan nem írja ki a motorméretet, csak a rejtés TSI-t. Az autós-szaktudományok szorgos forgatói betéve tudják, hogy a TSI az egy motorháztető alá rejtett turbóra és kompresszorra utaló bűvös három betű. A pöttöm 1,4-es benzinmotor attól van ilyen jó erőben (halló emberek, 140 lóerő!!!), hogy egyszerre dolgozik rajta kompresszor és turbó. Ez elméletileg zseniális, hiszen rögtön elinduláskor a kompresszor odateszi magát, és borzaszt erővel tolja a levegőt a hengerekbe. 2000-es fordulatnál életre kel a turbó, besegít a kompresszornak és együtt dolgoznak egészen 6000-ig.

Maga a technika, a fejlesztői megoldás és a rendszer zseniális. Használni sem rossz, a 140 lóerős masina hangosan fújtat, bő erővel húz, nem torpan meg, nem gyengül, nincs turbólyuk. Szépen, folyamatosan, élvezetesen forog. Szóval erős és technikailag zseniális, de pont ugyanúgy megy, ahogy egy mezei 1,8-as benzinmotorral menne. És pont ilyen szenzációs volt annak idején a három litert fogyasztó Lupo, de méregdrágán adták, ezért aztán nem kellett senkinek. Eszem ágában sincs megkérdőjelezni a TSI motor értelmét, pláne nem szeretnék meggondolatlan találgatásokba menni, mi értelme van ennek a motornak. Mindenesetre én magam biztosan a TSI motort választanám legutoljára, sokkal inkább az 1,9-es TDI-t.

Nincs az az autó, amit VW emblémával ne lehetne eladni a germánoknál. A TSI-hez hasonló „downsizing” (lefelé méretezés) trükkel kreált motorok ráadásul egyre népszerűbbek, mivel a biztosításon és adókon eurocentek garmadát tudják megspórolni. Váljék egészségükre!

Adatok, árak, konkurensek a következő oldalon

---