30 milliós luxus

---

Négy év elteltével ismét egy LS-ben ülhetünk, mert itt a negyedik generáció. Az első premierje 1989-ben volt, amikor még Európa meghódítására gondolni sem lehetett a múlt és arculat nélküli új márkával. Időközben a Lexust a luxuskategóriából ritkábban felejtik ki, mint a Jaguart, egyre kevesebben hivatkoznak vele kapcsolatban a Toyotára és tavaly már jóval 400 000 fölé mentek az eladásaik, a hibridekkel pedig az arculat is fényesedik. Ezt nevezik sikeres márkaépítésnek, márpedig új autómárkát befuttatni, az manapság nemigen megy. Nézzük meg, mit vergődik 9 éve a DaimlerChrysler a Smarttal.

Elmúlt az arctalanság

A Lexusnak kialakult a maga közönsége és az utóbbi időben saját stílusa is felfedezhető. Az L-finesse néven befuttatott új formatervezési irányvonal tényleg előkelő, disztingvált és karakteressé teszi az autót a kevesebb több alapon. Talán az én perverzióm, de a kipufogók napi többszöri megcsodálásában kimondottan örömömet leltem, tetszik ez a diszkrét utalás a 380 lóerőre.

A teljesítmény papíron is elementárisnak hat, főleg ismerve az elődöt, amelybe 283 lóerő is bőségesen elég volt. Az 5,7 másodperc százig nem mond eleget a nyolchengeres benzines képességeiről. Elragadóan erős, de ezt egy S 500, vagy a 750i is pont ugyanígy tudja.

8 fokozat, hogy a Mercedesnek ne legyen jó

Talán abban jobb náluk hajszálnyival, ahogy a motor az automata váltóval összedolgozik. Egyébként az új nyolcfokozatú automata legfőbb előnye, hogy eggyel több áttételt kínál, mint a Mercedes szuperváltója, a 7G-TRONIC. Persze más érveket is elő lehet rángatni, csak kilóg a lóláb. 6 vagy 7 áttétellel is pont ilyen jó lehetne a Lexusé, de a 8 arra mindenképpen jó, hogy a BMW-t is lépéskényszerbe hozza. 2001-ben még ők büszkélkedtek az első hatgangos automatával a hetesben, most meg ugyanők ügyködnek lázasan egy nyolcfokozatú kifejlesztésén.

Pezsgőhűtő hátul

Pompában, kényeztetésben, odafigyelésben az LS világszínvonalú, amiből a sofőrnek is kijut, nemcsak a hátul, motoros rolók árnyékában trónolóknak. A kormányon a Hold-gombot benyomva nem kell fékkel megfognunk az autót a lámpánál, de ami a legjobban lenyűgözött, az az autó fordulékonysága. Más autógyáraktól sokakat beutalnék továbbképzésre a Lexushoz, hogy ugyan szívják már magukba azt a tudományt, amivel a szűk európai városokban is gyerekjátékká válik a forgolódás.

Aki kipróbálta, az áradozott a fedélzeti szórakoztatóipari arzenálról, a varázslatos hangminőségben szóló Mark Levinson-hifirendszerről, a távirányítható DVD-lejátszóval. A hátsó utasoknak az elsőkkel egyenrangú kényeztetés jut fűthető-szellőztethető, motorosan nyugággyá nemesíthető hátsó trónusokban, sőt ők hűtőrekeszt is találnak a kartámasz mögött.

Ahol a főnök ül

A túlságosan terpeszkedő első utas ülését a miniszteriális pozícióban ücsörgő gombnyomással előretolhatja. Néha elég csak a háttámláját meredekebbre állítani, ha el akarunk veszni a hátsó lábtérben. Az anyagok jórészt a lehető legfinomabbak, a kidolgozás míves, főként a bőr tetőkárpit és oszlopborítás nemesít sokat a belső téren.

Nem tudom, van-e értelme mégis kritizálni a belső teret, felróni a Lexusnak, hogy az új Corolla vagy az Avensis műszerfala a maga szintjén jó megoldás, de az S-osztály, az A8, az XJ, a Quattroporte vagy a 7-es ellenében ugrani kellene néhány szintet. Ha nem ezt látnák a lehető legjobbnak, biztosan nem így nézne ki az autó. Így viszont belső stílusban még mindig az LS a sereghajtó.

Emlékezetes pillanatok következnek kattintás után, 250-nel és 22 literből

---

Éltesebbek előnyben

Az LS továbbra is egy fejedelmi luxushintó az éltesebb korosztálynak, azon belül is az észak-amerikaiaknak. Comfort állásban a futómű nagyívű hömpölygéssel próbál a kedvünkbe járni, puhán ringatózik az autó.

Sportra kapcsolva enyhén rázni kezd és sokkal kevésbé dől meg kanyarban. Jórészt eltűnik a gumisírás is, de egyenetlen úton sietve még így is aggasztóan libeg az autó, mintha úszna az út felett. Elsősorban a kormányzás furcsa. Elég rálehelni a fűthető kormánykerékre, az autó máris elfordul, a kormány mintha zselatinnal kapcsolódna a kerekekhez.

Nagy pillanatok

Autópályán élhetjük át a legnagyszerűbb pillanatokat az LS-ben. A szenzációs, ezerféleképpen állítható ülések hosszabb utakon képesek megcsillogtatni, mennyire jók. A távolságtartó radarral háromféle óvatossági fokozatban állítható be a követési távolság az előttünk haladóktól. Az autó helyettünk lassít-gyorsít, de csak mozgó autókra reagál, tehát az M5 bevezetőjének végén a piros lámpánál álldogálókra ne érkezzünk meg 80-nal, egyre ijedtebben várva a fékezést.

Sztrádán rutinosan dolgozik a távolságtartó rendszer, amely ma szerencsére már nem a luxusautók kiváltsága, hála például a Ford S-MAX-nak és a 3-as BMW-nek. A szélzaj 160-tól feltűnő, aminek egyetlen oka az irreálisan csendes és rezgésmentes motor. Ez Lexus-hagyomány, már az első LS-nél is csodájára jártak a népek a hajtáslánc kulturáltságának.

Húsz liter felett

60:40 arányban autózva városban ésszel és autópályán gyorsan, 21,7 literes fogyasztás jött ki. Ez azért csalódás, mert hittem a fedélzeti számítógépnek, és mindenkinek boldogan elújságoltam, hogy 16-17 liter elég neki Budapesten, ez aztán a technika, bezzeg a németek, hol vannak azok ettől a bő húsz literjükkel. Aztán tessék, az LS is pont ugyanannyit lenyel. Na ja, az auto motor und sport tesztjén is többet fogyasztott az S 500-nál. Ám az is biztos, hogy ennyire alacsony szívveréssel még egyikünk sem ment 250-et.

Megóv a bajtól

Az LS csak akkor ragadtatja magát tolakodó beavatkozásra, ha az elektronikus agytrösztbe érkező jelek veszélyre utalnak. Ha az autó nagyon nem arra mozog, amerre a kormány állása szerint kellene neki (pl. kifarolna), az övfeszítővel megrántja a szíjat, biztonságosan rögzítve az első utasokat a veszély elmúltáig. A tesztelés során az övcibálás volt az egyetlen váratlan húzás az autótól, amely helyettünk figyel, fékez, hogy elkerüljük a baleseteket.

Másmilyen ijedség, izgalom vagy meglepetés egy LS-ben nemigen éri az embert. A megbízhatósági és ügyfélelégedettségi felmérések alapján a Lexuson kívül más nem képes ennyire bonyolult, űrkorszaki technikával ellátott autót hasonlóan káprázatos minőségben gyártani. Mostanra pedig a stílus is alakul, legalábbis a külső ránézésre.

---