Köszi!
Aztán egy kedves ismerősöm átmeneti autónak vásárolt egyet, és azzal jött értem. Első kérdése csak ennyi volt, akarod te vezetni? Hm, végül is nem hangzik rosszul, mindent ki kell próbálni – akár még ezt is. Két mondatban elmondta hogyan működik az automata váltója, és indulás. Gyorsan elfelejtem, hogy az ülések száma minimum fele a normál átlagnak.
Nem ragozom tovább, kb 500 métert kellett volna megtennünk eredetileg, de annyira belelkesedtem, hogy minden kör után reménykedve néztem a tulajára: ugye lehet még egyet? Hála Zsoltinak (köszi!) megkedveltem ezt a fura kis jószágot, és a szerkesztőségen belül én lettem a megújult példány védelmezője, amikor a többiek ellen szóltak. Így természetes út vezetett a mostani dízelhez.
Tényleg 3,3l/100km?
Az a fantasztikus ötlet pattant ki a fejemből, hogy lefotózom az újat és a régit együtt, de kihasználatlanság miatt azóta a fent említett fiatalember megvált tőle, ellenben kapható volt egy spontán tesztelésre, úgyhogy elvittük közösen egy körre. Kis bemelegítés után a smart hozta a formáját, fürgeségben nem marad el a benzinestől, ellenben jóval kevesebb üzemanyagot eszik. A kollégák nyári mérése szerint 95-ösből 12 liter kellett 100 km-re, míg most meg gázolajból elég 4,9 liter is.
Mennyi az annyi?
Az első dolog, ami mindenkinek eszébe jutott az új változatról a plussz 19,5 centi. Ennyivel lett nagyobb, tehát, most már 2695 centit foglal el a flaszteron, így bajos lenne keresztben parkolni vele. Ez persze köztudottan szabályellenes, hiába praktikus megoldás a zsúfolt belvárosban. A megnövelt karosszéria hivatalosan lényegesen jobb utazókényelmet és helykínálatot biztosít ( no meg nagy fordulókört), de úgy látszik ezt nem mindenki tudja, a fotózásnál körünk gyűlt idős hölgyek egyike nevetve kiáltott fel az autó láttán: „Most nem is tudom, hogy orra bukik, vagy fenékre esik?”
Biztonság
Ez persze nem történhet meg, a Mercedes-Benz klán tagjaira jellemző gazdag alapfelszereltség itt is megtalálható. Minden fortwo cdi-hez kapunk vezető- és utasoldali légzsákot, Tridion biztonsági utascellát, valamint két segédet, egyik a fékezésnél, másik emelkedőn való elindulásnál asszisztál biztonságunk érdekében. Miután a kollégák panaszkodtak az autó stabilitására, főleg fékezésnél, kipróbáltuk jeges úton is, részünkről semmi panasz, kanyarokban, és fékezésnél is makacsul ragaszkodik az aszfalthoz.
Bézs belseje
A metálkék autóhoz bézs belsőt párosítottak, és nem sajnálták a kárpitot, az üléseken kívül az ajtó is kapott, sőt a műszerfalra is jutott bőven belőle. Kicsit átszabták a tárolókat, de így is van bőven hova pakolni a telefont, kulcsot és egyéb apró holmit. A pohártartót hiába kerestük, az autóban, és a rendelhető felszereltségek között sem találtuk. Van viszont hely néhány aprópénznek a sebváltó előtt.
Ugyanebben a blokkban keressük az önindítót is, rendhagyó módon ide tették a tervezők. A külső tükröket csak manuálisan állíthatjuk, ezen kicsit meglepődtem, a csomagtartón szintén, amibe övvonalig 220 liternyi akármi fér, de menet közben alattomosan átvándorol az ülések alá, mert nincs semmi, ami a helyén tartsa. A kormány fogása rendben van, de kissé nehéz, és nem is multi, a rádió pedig gyújtás nélkül csendben van.
Más szemlélet
Egy két nap alatt az ember hozzászokik ahhoz, hogy mindig van hely (szigorúan legálisan parkolva), hirtelen nem is tűnik olyan katasztrófának, ha belső kerületekben is meg kell állni, de aztán vége lett a tesztelésnek, és maradt újra a harc az üres, normál méretű placcokért.
A végére hagytam az árát, ami persze Mercedes mértékű, hiába van csak benne két ülés, a tesztautó értéke 3.906.000 Ft.
