Mindig hálás dolog, ha sokszemélyes kisbusz kerül a kezeink közé. Önkéntes utasok hamar akadnak, és a társaságban eltöltött kilométerek vidámabban is telnek el, mint a magányosan levezetettek. De kétélű fegyver ez, mert ha valami nem stimmel a tesztautóval, akkor tucatnyi ember kezd végeláthatatlan méltatlankodásba. Ezúttal ez szerencsére elmaradt. De hogy ez a korai megfáradásnak vagy az autónak köszönhető, az majd kiderül.
Városban mindig nagy élmény, ha ekkora autóval kell közlekedni. Nem feltétlenül a nagyobb méret miatti lelki torzulásokra kell gondolni, hanem a magasból könnyebben áttekinthető forgalom adta előnyökre. Néha azért okozhat kellemetlenségeket a széles kasztni, de ugye valamit valamiért. Egy városban ideális kiskocsiba nehezen pakolnánk be nyolc felnőttet a hétvégére szükséges gönceikkel, sör-fejadagjukkal egyetemben.
Tárulj!
A kocsi hátulját uraló, felfelé nyíló, több négyzetméteres ajtónak vannak előnyei, hátrányai egyaránt. Ha például esőben kell a hátsó osztályt telepakolni mindenféle komisz rakománnyal, akkor az átázástól is óvó ajtó könnyen belopja majd magát a szívünkbe. Ha azonban a kényelem helyett a raktér utolsó köbcentiméterének kihasználását tűztük ki magunk elé szent célként, akkor a kétfelé nyíló megoldás sokkal jobb választás lehet. Ha már az ajtóknál tartunk, itt is meg kell jegyeznem, hogy az egyetlen oldalajtó a hátsó forgalom lebonyolítására mindenféleképpen kevés. Annak fényében, hogy nem is tömtük tele élőanyaggal a kocsit, de a kiszállások, beszállások mégis időben néha alaposan elhúzódtak, csak még feltűnőbb, hogy a másik oldalra is kell valamiféle nyílás. Bár meglehet, hogy a plusz ajtó által okozott választási kényszer is ugyanezt az időeredményt hozná.
A négykerekű kockát aránylag könnyű átlátni, a kis kiegészítő tükrökkel feltupírozott elefántfülnyi visszapillantókba pedig minden belefér, így a parkolás sem ördöngösség vele. Kár, hogy nagyobb tempónál kicsit zajosak, de ha emiatt érzett bánatunkban keseregnénk, ne feledjük, mekkora tükör fekszik neki a szembeszélnek.
Mikor a nyolc több mint a kilenc
Sok jó pontot zsebelt be a kocsi a nyolcszemélyes kialakítás miatt is. Igaz, így nagyobb társaság cipelésekor egy embert otthon kell hagyni, de ne sajnáljuk, mindenkinek jobb így. A legelső sorban három ember csak igen kevés autóban fér el kényelmesen és a vezetőnek is sokkal jobb, ha a középső sorban utazó alvás közben nem csorgatja a nyálát a nadrágjára. Az első ülések között így felszabaduló keskeny kis folyosó remek lehetőséget kínál arra, hogy kiszállás nélkül, nevelő céllal meglátogathassuk a hátsó sorokban randalírozó kiskorúakat, vagy éppen az ittas nagyokat.
Már csak egy kattintásnyira van a mindent elnyelő raktértől és a takarékos motortól
A két turistaosztályú hátsó sorban már három-három hely várja az utasokat, nekik a praktikus okokból virslivastagságúra faragott lehajtható kartámasz biztosítja a privát szférát. Feltéve, ha a hosszú úton ezt igénylik. Kicsit javít a komfortérzeten, hogy a tesztkocsiban a hátsó sorban ülőknek is jut saját hűtés-fűtés, nem kell csupán az elhúzható lőrésnyi ablakok légcseréjére hagyatkozni. Bár utóbbi kevésbé zajos, mint a tetőben zúgolódó ventilátor.
Csak finoman
Az orrban dörmögő kétliteres dízelmotort nem veti szét az erő. A 115 lóerős teljesítmény legfeljebb kényelmes haladásra elég, ha pedig plafonig rámoljuk a kocsit a sok-sok utas mellett, akkor már az átlagos tempóért is meg kell dolgozni, váltogathatunk vadul a hat fokozat között. Cserébe a benzinkútnál csupán 8,8 liternyi gázolajjal fizettünk meg minden megtett száz kilométerért.
Ha tovább hátrálunk, akkor előbb utóbb eljutunk a csomagtérig. Ezt nem lenne sportszerű egyszerű személyautókéhoz hasonlítani, így nem is tesszük. Lényeg, hogy plafonig pakolva elképesztő mennyiségű cucc belefér, de ha ez mégsem lenne elég, akkor a leghátsó üléssor alá is betuszkolható még vagy fél köbméternyi apróáru. Az ajtózsebekbe az A/4-es mappa mellé a kétliteres flaska is elfér, de a műszerfal környéke is tele van rakodópolcokkal. Igaz, sík, vízszintes részt nem találunk sehol, minden lejt valamerre.
A fejtérrel még 190 cm környékén sem lehet bajunk, hála a magasra épített doboznak. A sofőrnek külön kis púppal kedveskedtek, ami kicsit vicces formát kölcsönöz a kockaforma kisbusznak, ami a magas súlypont ellenére sem tűnt életveszélyesnek a kanyargós cserháti utakon.
Hogy billentyűzetkoptató sorstársamat idézzem, a Primastar ár/köbméter-arányban a lemoshatatlan kategóriába tartozik. A városi araszolásban jó benne ülve elnézni a többiek feje fölött, de ha elhagyjuk vele a lakott területet, akkor sem kell beleőrülni az unalomba. Csak győzzünk eleget váltani.
Szokás serint az utolsó lapon szinte több a szám, mint a betű
| Műszaki adatok – Nissan Primastar 2,0 dci | |
| MOTORADATOK | |
| Lökettérfogat (ccm) | 1995 |
| Hengerek / szelepek száma | 4/16 |
| Max. teljesítmény (kW[LE]/ford.) | 84(115)/3500 |
| Max. nyomaték (Nm/ford.) | 290/1600 |
| MENETTELJESÍTMÉNYEK | |
| Végsebesség (km/h) | 160 |
| FOGYASZTÁS | |
| Város (l/100 km) | 9,8 |
| Lakott területen kívül (l/100 km) | 7 |
| Vegyes (l/100 km) | 7,9 |
| CO2 kibocsátás (g/km) | 214 |
| MÉRETEK | |
| Hosszúság/szélesség/magasság (mm) | 4782/2232/1940 |
| Tengelytáv (mm) | 3098 |
| Csomagtér (liter) | 1170 |
| Menetkész tömeg/terhelhetoség (kg) | 1944/881 |
| Gumiméret | 195/65 R16 |
| ÁR, KÖLTSÉGEK | |
| Alapár (forint) | 7 404 800 |
| Tesztelt autó ára (forint) | 7 782 400 |
| A szériafelszereltség fontosabb tételei | Dupla légzsák elöl, állítható magasságú kormány, ABS, EBD, színezett üveg, elektromos ablak, -tükör, |
| ÉRTÉKELÉS | |
| a vezess.hu véleménye | Ár/köbméter-arányban verhetetlen, de egy erősebb motorral még jobban kedvelnénk. |
| Pontszám (max. 10) | 7,5 pont |
