Háromféle fejlesztést mutatott be a Honda az új Accordban az M6-os autópálya Érd-környéki szakaszán. Az ACC (Adaptive Cruise Control) egyre több autóban megtalálható, az előző Accord az elsők egyike volt a felárért rendelhető adaptív távolságtartó radarral.
ACC: magától fékez-lassít
A 30-180 km/órás sebességtartományban működő berendezés az előre beállított sebességet tartja, ha lehet. A szerkezet a milliméter hullámhosszú radarral dolgozva folyamatosan méri az előttünk haladók távolságát. Amennyiben a beállított sebességet veszélyesen gyorsnak ítéli az előttünk kolbászolóhoz képest, magától lefékezi az autót. Ha a lassabb jármű kitért a radar látómezejéből, magától felgyorsít a beállított sebességre, ezzel segítve a ráfutásos ütközések elkerülését a monoton autópályás utakon.
LKAS: magától kanyarodik
Jóval ritkább ennél a sávtartó asszisztens, a 72 km/órás sebességtől működő LKAS. A belső tükör mellé szerelt kamera felismeri a sávok szélét jelző felfestéseket és az elektronika akár a vezető helyett, önmagától is képes bevenni az íveket autópályán.
Az autó elvileg a kanyarodáshoz szükséges kormányerő 80 százalékát biztosítja, de már a menetpróbán is megcsodáltuk, hogy normál autópályán simán követi az íveket elengedett kormánnyal. Mivel nem robotpilótáról van szó, az Accord rövid idő után hangjelzéssel szól a sofőrnek, hogy kanyarodnia kellene. A sztrádán elalvásos balesetek elkerülésben rendkívül hasznos az LKAS.
CMSB: megsejti a balesetet
A Legendből és a CRV-ből már ismert a CMSB, azaz az ütközés erejét mérséklő fékrendszer. A CMSB az előttünk haladó jármű és az Accord sebességkülönbségéből érzékeli, ha ráfutásos baleset fenyeget.
Három fázist ismer, reakciói a fenyegető baleset közelségétől függenek. Mi a CR-V-re szerelt szivacsakadállyal teszteltük tudományát. A szivacskockára rárepülve a CMSB hangjelzést adott, magától enyhén, majd erősebben fékezett és erélyesen megrángatta a két első utas övét. Az övfeszítő aktiválása nemcsak a figyelmeztetést szolgálja, hanem az ütközés következményeinek csökkentését is.
A CMBS nem fékezi állóra az autót, a vészfékezés is a vezető dolga marad, de segítségével például haláleset helyett megúszhatjuk sérülésekkel, súlyos törések helyett lemezkárral az eseteket. Feltűnő volt, hogy a fékre rátiporva az Accord a friss autópálya burkolatán szinte az aszfaltba állva lassult.
De miért csak a legdrágább benzineshez?
A biztonságtechnikai fejlesztésekkel kapcsolatos fejlesztések a modellpolitikával kapnak gellert. Az eszközök épp a legkeresettebb motorokhoz nem választhatók. A kétezres benzinest és az Európában a legtöbb ügyfelet vonzó 2,2 literes dízelt megrendelők hoppon maradnak, mert csak a 2,4-es benzinessel elérhetőek a Honda baleset-megelőzési újdonságai. Az Advenced Safety-csomagos modell ára 8 390 000 Ft lépcsőshátú kivitelben, a Tourer nevű kombi 8 690 000 forintba kerül ugyanezzel a tudománnyal és a 201 lóerős benzinmotorral.
Az intézkedés valószínű oka a Honda szűkös dízelmotor-kapacitása: a jövőbemutató fejlesztések választhatóságával nem akarják tovább növelni a már ma is nehezen kielégíthető igényt a 2,2 literes dízel iránt. Egyszer talán sikerül ezen változtatni, így többek életét óvhatják meg a Honda fejlesztései.
