Elégedett tulajok
Amikor a Honda eredetileg Fitta néven készült piacra dobni egy egészen új kisautót, még nem tudta, hogy svédül és norvégul ez a szó bizony muffot jelent.
A blamázst kivédendő a premier előtt az európai piacok számára átnevezték Jazzre, másutt Fit néven csinált karriert ez a briliáns jármű.
Kicsivel több mint hat év telt el a bemutatása óta, a malőrre alig valaki emlékszik és a típusból időközben kétmilliónál több talált gazdára. Az elégedettségi felmérésekben rendszeresen kiakad a számláló, a Jazz-tulajdonosok kiugró arányban boldogok a kocsijukkal.
Joggal veregethetik saját vállukat az okos, gazdaságos és megbízható autó kiválasztásáért. Nem véletlen, hogy még pályafutása legvégén sem kellett akciókkal letörni az árát, két héttel ezelőtt már csak 25 darab volt belőle importőri raktáron.
Varázsülés hátul
A Jazz formatervét azok jegyzik, akik az európai ferdehátú Civicet rajzolták. A Jazz azonban kicsit sem extravagáns, talán a motoros árnyékolóval ellátott és persze feláras üvegtetőt mondhatjuk különlegességnek. Formailag és technikailag is az előd továbbfejlesztése.
A Honda varázsülésnek nevezi a hátsó üléspadot. Mások a hosszirányban állítható üléseket választják, a maximális lábteret leszámítva a Jazz többet tud náluk. Az ülőlapok egy mozdulattal felhajthatók, ami padlóváza vagy dísznövény szállításakor jön jól, de talán reálisabb annak örülni, hogy egy bringát is be lehet tenni az első ülések mögé.
Hosszabb lett 5,5 centivel
A hátsó üléstámla egy mozdulattal ledönthető, közben az ülőlap szépen a padlóba süllyed és máris kész a minikamion. A rakodónyílás és a pótkerék nélkül 399 literre növelt csomagtér teszi fel a pontot az i-re.
Hátul ülni meglepően kényelmes. Méretes a fejtér, az eddig is tágas lábtér még négy centit nőtt az 5 centivel megnyújtott tengelytáv hatására. A Jazzben azért is van ilyen sok hely, mert a tank megmaradt az első ülések alatt.
Kohei Hitominak, a Jazz-projekt vezetőjének feltűnt, hogy az európaiak nyomják a gázt, őt is letolta egy Jazzben repesztő idős hölgy. Ám a kontinensen 83 lóerőnél vége volt a dalnak, mert hiányzott a világ más tájain elérhető 1,5 literes motor.
Ez még nem a vége, lapozzanak!
Most továbbfejlesztett, erősebb motorok váltják fel az eddigi benzineseket. A hengerenként kétszelepes és kétgyertyás konstrukció helyébe az i-VTEC változó szelepvezérlés és 16 szelep lépett. Pörgős, magasabb fordulaton élénk motorok születtek, alacsony fogyasztással.
Dízel nem, hibrid igen
Briliáns a variálhatóság, könnyed, gyors, eredményes
Az 1,4-es az örömtelibb motor, de 90 lóerejével a kisebbik is élvezhetően megy, nem kell állandóan vinnyogtatni az értékelhető lendülethez. A két autó közül a gyengébbik érezhetően halkabb volt, az 1,4-es tesztautóba autópályán betört a csúnya motorhang. Az 1,2-es Jazz motorjáról alapjáraton nem tudtam megmondani, hogy jár-e egyáltalán, mert varázslatosan rezgésmentes és halk.
Dízel továbbra sem lesz, de valamikor 2010 után megérkezik a hibrid Jazz, amely megfizethető hibridhajtást ígér. A fogyasztás a benzinesekkel is kellemes meglepetés lehet: ráérős stílusban, főleg autópályán és országúton járva az 1,4-es autóból 5,1 literes átlaggal szálltunk ki a számítógép szerint.
Stabil darab
A kényelmet a feszes rugózás is zavarja kicsit, viszont a szélesebb nyomtávú, 5 centivel hosszabb tengelytávú új Jazz kanyarban ott van a szeren.
Nem abban az értelemben, hogy vérfagyasztó fordulókat is megengedhetünk vele magunknak, egyszerűen megnyugtató stabilitása által.
Korábban a gyér kormányrásegítést könnyen kormányozható gumikkal kompenzálták, erősen műanyagos volt a kormányérzet és tekerni is sokat kellett a kormányon. A kormányzás sokat javult, az új Jazz eléri az átlagost.
Jobb a kézi váltós
A fokozatmentes CVT-automatát a Honda hatfokozatú automatizált kézi váltóra cserélte. Váltani a kormány mögötti fülekkel vagy a váltókart löködve lehet. A fogyasztásnak jót tesz a váltás, de ennek a technikának vannak korlátai, a Jazz is bólint kapcsoláskor, amin gázelvétellel lehet segíteni.
Az automatizált kézi váltók automatának sosem jók igazán, ezért inkább maradnánk a kézinél. Manuális váltóval 5 fokozat jut, nagyon precíz szerkezet, a kar pont jó erővel mozgatható.
Elsőre csalódás volt az új Jazz, mert amit tud, az az előző generáció ismeretében már nem világraszóló. Mindig ez a baj a zseniális autókkal, amilyen az első Focus is volt: borzalmas nehéz leváltani őket, mert kétszer egymás után nemigen lehet egyformán átütő kocsival előrukkolni.
Kínából és Japánból jön
Aztán teltek-múltak órák, és előjöttek a kocsi pozitívumai. Kezdjük a beszállással: a hátsó ajtók 80 fokig nyílnak, ezért rendkívül egyszerű beülni. Elöl az üléshelyzet is javult, mert a kormány fel-le és ki-be állítható.
Összesen 10 pohártartó van 5 utasra, de egyéb tárolóhelyekből is gazdag a felhozatal. Sokat javult a kilátás, mert a hátsó háromszögablak jóval nagyobb az elődénél, az egyterűsen előrehozott A-oszlopok messze nem lógnak bele annyira a látómezőbe, mint a Meriva vagy a Zafira esetében.
Magyarországra kínai vagy japán gyártásból érkezik a Jazz, november közepe táján. Néhány vevő biztosan szeretné kimazsolázni a japán-japán autókat, de ez a globális autóiparban nem működik, egyedül az alvázszám árulja el, melyik autó honnan érkezett.
