Mokány kisautó
Hátul sötét fólia teszi vagányabbá

Hátul sötét fólia teszi vagányabbá

Hátul sötét fólia teszi vagányabbá


Az Opel Agila legerősebb, 86 lóerős változatát rögtön kétféle váltóval is kipróbáltuk. Kolléganőm az automatikusat vitte, jómagam pedig a manuális váltóval készült darabot kaptam.

Kis autókban mindig rosszul érzem magam. Aztán egy hét közös élet után már úgy gondoltam, még talán a családba is befogadnám az Agilát. Persze csak akkor, ha van mellette „igazi” autó is. Nagy csomagtartóval, sok-sok hellyel.

Ugyanaz, vagy mégsem?

Opel jellel komolyabb?

Opel jellel komolyabb?

Opel jellel komolyabb?


Persze lehet, hogy egyszerűen sznob vagyok, és azért tetszik egy csipetnyit jobban az Opel vidámabb külseje, és ezért is örülök inkább a kiskocsi elején lévő villámnak, mint a szögletes S-nek. A színfalak mögött úgyis pontosan ugyanaz dolgozik mindkét autóban.

A külsőn alig változtattak, a lámpák és a lökhárítók különböznek csak a két autón. A rövidke, de emeletes kasztniban az üléshelyzet is magas, mintha bárszéken ücsörögnénk. Apró autóban ez nem is nagy hátrány, hosszabb úton talán zavaró lehet, de városban kibírható. Bent minden kisebb, mint egy normális méretűre nőtt autóban, de közel nem elviselhetetlen a lét. A fejtér pazar, még felemelt ülésekkel sem súroljuk a plafont. A belső hangulaton nagyot dob, hogy a műanyagfelületek nagy részét kékre színezték. Hasonló árnyalatot kaptak az ülések is, így jóval szívesebben ültünk az Agilába, mintha csak komor fekete plasztik ölelne körbe.

Ha törik
Az Agila töréstesztjét egyelőre még nem végezte el az EuroNCAP, így kénytelenek vagyunk beérni az ikertestvér Splash eredményeivel. Az Esztergomban egy gyártósoron készülő autókról joggal feltételezhetjük, hogy ugyanúgy törnek.

A Splash összesen 30 pontot gyűjtött a teszteken, ami négy csillagot ér. Frontális ütközésnél az utastér jól viselte a megpróbáltatásokat, mindössze az elöl ülők lábára jelent némi veszélyt a műszerfal. Jobb első légzsákja kikapcsolható, így hátrafelé néző gyerekülés is beszerelhető a Splash-be. Ennek ellenére a megszerezhető ötből csupán hármat gyűjtött be a gyermekvédelem versenyszámában.

Jó magasan ül benne a sofőr

Jó magasan ül benne a sofőr

Jó magasan ül benne a sofőr


Jó pontot ér a piros háttérfényű műszerfal – sötétben ez zavarja legkevésbé az emberi szemet -, de kár, hogy a kormányon lévő gombok nem érdemelték meg a világítást. Az ablakemelő, az ajtózár is kapcsolója is sötétben bújkál.

Motor

Egész jó választás az 1,2-es motor az Agilába. Persze ha akarnánk, se tudnánk bele nagyobbat választani, mert ez a legerősebb. Alacsony fordulatszámon, indulásnál oda kell rá figyelni – nincs sok ereje -, de ha rendesen pörgetjük, nem lesz gond.

Fogyasztása nálam hat liter körül állt meg. Nagy kár, hogy az autópályás haladás alaposan lerontja az átlagfogyasztást. Egy hatodik fokozat még ráférne az amúgy pontatlan, néha akadozó váltóra. (Talán ez a kisautó leggyengébb pontja.)

Nézzük is inkább azt, hogyan szerepel az automatikus váltóval érkező Agila. Kattintás után érkezik a női változat.


Ferenczi Anita, alkalmi tesztpilótánk veszi át a szót Attilától: A méretekkel és a formával tehát viszonylag gyorsan megbarátkozom, a kárpitozás is kedvemre való, a rádió is egészen jól szól. Sőt, megszokom a belső tér túlzott mértékű műanyaghasználatát, a túl hangosan szóló irányjelzőt, és nem könnyen – és nem célzásnak véve – azt is megbocsátom a kreátoroknak egy idő után, hogy a kilométeróra leginkább egy régi típusú fürdőszobai mérleg számlapjára hasonlít.

Aztán pár, közösen megtett kilométer után elsiklom afelett is, hogy a kinti hőmérséklet, a pontos idő vagy éppen a rendelkezésre álló benzin mennyiségének kijelzése helyett a fordulatszám-mérése kapott főszerepet a műszerfal leglátványosabb pontján elhelyezett mérőn. Vagy minden automata váltós kocsinál ez van?

Hol tart már a tudomány

Betűk a számok helyén

Betűk a számok helyén

Betűk a számok helyén


Apropó, automata… Bevallom, a kapcsolat legelején még úgy tűnt, akár válóok is lehet a kocsi ilyenfajta önállósága. Felhőtlennek tűnő viszonyunkra az első percekben rányomta ugyanis a bélyegét az, amitől valószínűleg a legtöbb, ilyen téren kevés tapasztalattal bíró női sofőr retteg. Az tudniillik, amikor a váltón nem számok, hanem betűk szerepelnek, és a kocsiból hiányzik egy pedál a megszokott három közül.

Szokni kell

Mert valljuk be, igazából ezek a legfőbb, és elsőre ijesztőnek tűnő jellemzők, amik egy normál váltós kocsiktól megkülönböztetik az automata váltóval rendelkezőket.
Tízéves jogosítványommal a retikülömben vezettem már ilyet párszor, mégis valahányszor újra összehoz a sors egy automata kocsival, a lábam remegni kezd, és úgy viselkedem, mint egy komplett idióta. Aki mellém ül, garantáltan azt hiszi, hogy friss a vezetői engedélyem, és nem tudok elindulni, majd ha el is indulok, a kocsi ugrál alattam, mint a bakkecske.

Jó a segítség

Mérleg lenne?

Mérleg lenne?

Mérleg lenne?


Pedig aztán mindig rájövök, hogy nincs félnivalóm egy ilyen autóban. Hisz a lámpánál lefulladás, a lejtőn visszagurulás esélye majd’ a nullával egyenlő, és szinte csak annyi a dolga az ember lányának, hogy hagyja magát elragadni. Bal lábát egy kicsit elfelejti, szépen a kormányra teszi az amúgy a sebváltón pihentetett jobb kacsóját és élvezi a vezetést, jobban koncentrál a sávváltásra és minden más ingerre, ami vezetés közben éri.

Igaz, az első pár elindulás olybá tűnhet, mintha kissé darabosan vezetnénk, és mindenáron szeretnénk váltani, mert kicsit jobban búg a motor, mint kéne, ráadásul a váltókar is oly hívogató, azért a kényelmet hamar meg lehet szokni, hogy aztán élvezhessük, amint a kocsi okos kis rendszere elintézni a megfelelő fokozat kiválasztását helyettünk.

Helyette?
Konkurensei közül nem lehet kihagyni a Suzuki Splasht, amely valamivel olcsóbb is az Agilánál, holott szinte semmiben nem kevesebb nála. 2 756 000 forinttól indul az 1,2-es Splash ára. Hasonlóan motorizált 1,2-es Fiat Pandát 2 154 000-ért kapunk, és a Hyundai i10 is elvihető 2 649 000 forintért.

Melyiket?

Hiányzik egy pedál

Hiányzik egy pedál

Hiányzik egy pedál


Az Agila okos kis városi autó. Kisebb-nagyobb kompromisszumok árán hosszabb utakra is vállalkozhatunk vele, de egyértelműen nem kontinensek élvezetes átszelésére teremtették. Zsúfolt metropoliszokban érzi igazán otthon magát a pörgős, kis fogyasztású motorral készült Agila. Ha választani kellene, akkor inkább az automatikus váltóval felszerelt darabot tennénk a kosárba.

A megszokott táblázatok maradtak csak hátra


Műszaki adatok -Opel Agila 1,2
MOTORADATOK
Lökettérfogat (ccm) 1242
Furat x löket (mm) 73 X 74,2
Hengerek / szelepek száma 4/16
Max. teljesítmény (kW[LE]/ford.) 63(86)/5500
Max. nyomaték (Nm/ford.) 114/4000
MENETTELJESÍTMÉNYEK
Gyorsulás (s, 0-100 km/h) 12,3
Végsebesség (km/h) 174
FOGYASZTÁS (aut.)
Város (l/100 km) 6,9 (7,8)
Lakott területen kívül (l/100 km) 4,7 (4,9)
Vegyes (l/100 km) 5,5 (5,9)
CO2 kibocsátás (g/km) 131 (142)
MÉRETEK
Hosszúság/szélesség/magasság (mm) 3740/1680/1590
Tengelytáv (mm) 2360
Csomagtér (liter) 225
Menetkész tömeg/terhelhetoség (kg) 1050/435
Gumiméret 185/60 R15
ÁR, KÖLTSÉGEK
Alapár (forint) 2 899 000
Tesztelt autó ára (forint) 3 284 000
A szériafelszereltség fontosabb tételei Légzsák, ABS, ködlámpa, színezett üveg, központi zár, fedélzeti számítógép
ÉRTÉKELÉS
Pontszám (max. 10)   7,25 pont
Mellette – Ellene
  • Pörgős motor
  • Városban is alacsony fogyasztás
  • Színes belső
  • Kis helyigény
  • Szűkös hátsó sor
  • Pontatlan, akadozó váltó
  • Ingatag