A neve a buktatója
Az ismerőseim közül többen gúnyos jelzőket szórtak rám, amikor megtudták, hogy egy Dacia van nálam. Csak a márkanév hallatán váltak bántóvá, a külső szemle, illetve az utazás közben szerzett tapasztalataik rendre elismerést váltottak ki belőlük. A Sandero egy vállalható autó. Pofásabb, izgalmasabb, mint elődje, a Logan.
Anno az volt az általánosan elfogadott vélemény, hogy a keleti autók közül a Dacia a legkényelmesebb. Persze a minőségét már nem sokan emelhették ki, de állítólag ha egyszer összerakatták valami ügyes szakival, akkor többé nem volt baj vele. Állítólag. Nekem mindössze annyi emlékem van róla, hogy kivehető fejtámlája volt, amelyet a felnőttek nagy bosszúságára rendszeresen kioperáltam, illetve nem úgy csapódott az ajtaja, mint mondjuk a varnyúé, hanem egész szolidan.
Az újraélesztett Dacia-modellekből már több mint egymillió darabot adtak el világszerte. Mint tudjuk, az egész újraélesztési projekt a Renault szárnyai alatt fut, de az nem sok jót jelent, hogy az összeszerelő brigád nagyjából ugyanaz maradt. Talán az sem véletlen, hogy Európában nem merték Renault-ként forgalmazni a Sanderót.
Egyszerű, mint a mateklecke
A külső redizájn mellett sokkal kevesebb idő maradt a belső átgondolására. Nagyjából ugyanazzal a kialakítással és anyagminőséggel találkozhatunk. Utóbbi kifejezés szinte egyáltalán nem állja meg a helyét. A legjobb szó talán az anyagigénytelenség lenne a belső térben található szövetekre, műanyagokra. A hátsó ülés felhajtása után például kisebb műtétet kellett végrehajtani ahhoz, hogy a végén visszakerüljön minden a helyére.
És előítéletek nélkül?
Ha sikerült minden fóbiánktól megszabadulni, és körülnézünk a piacon, bizony rá kell döbbennünk, hogy majdnem minden motorváltozatával jó választás lehet a Sandero. (Így Dacia nélkül szebben is hangzik, nem?)
Jelen esetben a 85 lóerős dízelről is csak azokat az erényeit tudjuk hangoztatni, amelyek mind-mind a gazdaságosságát igazolják. Először is: az nyilvánvaló, hogy nem hasonlíthatjuk egy használt autóhoz az árát, így esetében a létező legolcsóbb dízel családi autóról beszélhetünk. Motorikusan tökéletes, itt sem találni fogást. Egy kicsit hangos, de pörög és alaposan meghajtva is hat liter alatt maradt a városi fogyasztása. A többhavi átlag a fedélzeti komputeren (ebben a csúcsmodellben olyan is van) pedig el sem akart mozdulni az 5,2-ről.
Biztonság és kényelem lenne a téma a következő oldalon. De miért csak lenne?
A kényelem (hiánya)
A nagy előd a kényelem mintaképe volt a szocialista autók között. A vicc az, hogy egy Dacia nagyjából most is mindössze ugyanazt képes nyújtani, pedig eltelt vagy negyven év az első 1310-es megszületése óta. A már-már luxusmodellnek számító 1.5 dCi Laureate modellben minden van, mi szem-szájnak ingere.
Elektromos ablakemelő, fedélzeti komputer, amivel nyomon követhető a fogyasztás és a tankolásig megtehető kilométerek száma. Sőt ennyi pénzért már kapunk klímát is. Alacsonyabb felszereltségű modellekben ezekről is le kell mondanunk.
Szóval a kényelem ebben a modellben is csak a feltétlenül szükséges dolgokra redukálódik.
Hiába pofás, veszélyes
MOTORADATOK | |
Lökettérfogat (ccm) | 1461 |
Furat x löket (mm) | 76 x 80,5 |
Hengerek / szelepek száma | 4/8 |
Max. teljesítmény (kW[LE]/ford.) | 63(86)/3750 |
Max. nyomaték (Nm/ford.) | 200/1900 |
MENETTELJESÍTMÉNYEK | |
Gyorsulás (s, 0-100 km/h) | 13 |
Végsebesség (km/h) | 167 |
FOGYASZTÁS | |
Város (l/100 km) | 5,3 |
Lakott területen kívül (l/100 km) | 4,2 |
Vegyes (l/100 km) | 4,6 |
CO2 kibocsátás (g/km) | 120 |
MÉRETEK | |
Hosszúság/szélesség/magasság (mm) | 4020/1746/1534 |
Tengelytáv (mm) | 2588 |
Csomagtér (liter) | 320 |
Menetkész tömeg/terhelhetoség (kg) | 1090/445 |
Üzemanyagtank kapacitás (liter) | 50 |
Gumiméret | 185/65 R15 |
ÁR, KÖLTSÉGEK | |
Alapár (forint) | 2 890 000 Ft |
A szériafelszereltség fontosabb tételei | Itt |
ÉRTÉKELÉS | |
a vezess.hu véleménye | Vállalhatóbb, mint a Loganm de minőségben még kevés. |
Pontszám (max. 10) | 7 pont |
Mellette – Ellene | |
---|---|
|
|
Végül pár kép a Renault Sanderoról