Tíz éve még csak a környezetvédők szidták az autóipart, hogy tönkreteszi a környezetet. Mára maguk a gyártók is együtt kiáltják: le a szén-dioxiddal, jöjjenek a takarékos autók. A motorokból kiáramló gázban ugyan nem csak a CO2 a káros, sőt, de ez az amúgy ártalmatlan gáz igencsak gyorsítja a légköri felmelegedést, fokozza az üvegházhatást és a klímaváltozást.
Európában egy valamirevaló autógyár már nem létezhet úgynevezett zöld autó nélkül. Még a Porsche is azt tervezi, hogy minden modelljéből készül hibrid is. Akkor mit várhatunk Európa vezető autógyártójától, a Volkswagen-konszerntől?
Nos, a VW-csoport minden márkája külön programot dolgozott ki, így születnek a Škodánál a Greenline, a SEAT-nál az Ecomotive modellek. A Volkswagen típusokból pedig a BlueMotion változatok takarékoskodnak leginkább az üzemanyaggal.
A nevet 2006-ban az előző Polóból készített BlueMotion modellnél vezette be a Volkswagen, de persze nem ez volt az első fogyasztáscsökkentésre optimalizált autójuk.
Adatlap
Volkswagen Polo BlueMotion
Motor | 1199 cm3, Dízel, S3 |
Teljesítmény | 75 LE |
Nyomaték | 180 NM |
Gyorsulás (0-100 km/h) | 13,9 sec |
Végsebesség | 173 km/h |
Fogyasztás (vegyes) | 3,8 l / 100 km |
Már 1983-ban is létezett ilyen, akkor mutatkozott be a Polo Formel E, ahol az E az Economyt takarta, azaz a takarékoskodásra utalt. Az autóba 1,3-as benzinmotor került az átlagosnál magasabb sűrítési viszonnyal, amelyhez hosszított áttételű váltó és motorleállító rendszer is tartozott. Az SSA néven futó rendszer üresbe tett váltónál két másodperces várakozás után leállította a motort, majd akkor indította újra, ha a váltókart balra mozdította a vezető.
Ebből is látszik, hogy nincs új a nap alatt, hiszen a Volkswagen jelenlegi legtakarékosabb sorozatgyártású autója, a Polo BlueMotion is rendelkezik az előbbi technikákkal. (Fontos hangsúlyozni, hogy jelenlegi: a 2005-ig gyártott Lupo 3L takarékosabb volt!) Ráadásul ebben az autóban már dízelmotor van.
Bár még alig másfél éve van piacon a mostani, ötödik generációs Polo, ez már a második BlueMotion kivitel belőle. Korábban ugyanis az 1,6-os dízelmotorral és az 1,2-es benzinessel szerelt változathoz is elérhetők voltak a fogyasztáscsökkentő technikák. Ám az csak átmeneti megoldás volt a 2009 márciusában, Martin Winterkorn konszernfőnök által bemutatott tanulmányhoz képest, amelyből a mostani autó született. Ehhez a kocsihoz új motort is fejlesztett a VW.
A tesztautóban már 1,2 literes dízelmotor van. A 75 lóerős motor háromhengeres, amelyről ez minden gyorsításkor ki is derül, mivel mindig jól hallható elölről az ilyen motorokra jellemző búgás. Tiszta Wartburg-hangulat. Hidegen nagyon zajos a kis dízel, de ha bemelegszik, szépen, kulturáltan jár.
A csekély teljesítmény papíron elég is lenne egy ekkora, 1,1 tonnás autóhoz, de a gyakorlatban mégsem a dinamika fenegyereke az autó. Ne ezzel akarjunk gyorsulási versenyt nyerni. Viszont ha már lendületben van, egész mozgékony, köszönhetően a tetemes (180 Nm) nyomatéknak.
Az erőtlen indulások forrása a sebességváltó, annak áttételeit ugyanis igen hosszúra alakították.
Ezzel a motor a normál autókhoz képest azonos sebesség mellett alacsonyabb fordulatszámon üzemel, viszont rosszabbul gyorsul. Sebaj, a lényeg, hogy ez a megoldás jelentősen csökkenti a fogyasztást, ennél a kocsinál pedig a gyártó számára ez volt a legfontosabb.
Az ötödiket gyakorlatilag csak országúton használhatjuk, városban néha még a negyedik is túlzás. Erről mindig tudomást is szerzünk, hiszen a műszerfalon a fedélzeti számítógép jelzi a fogyasztás szempontjából ideális fokozatot, arra biztatva, hogy azt használjuk. Hiszen minden szakember elismeri: lehet bármilyen takarékos egy autó, ha a vezető jobb lába nem takarékoskodik.
A fogyasztáscsökkentésben segítségünkre van a karosszéria is. A Polo BlueMotionhoz ugyanis egyedi külső jár, kiegészítő spoilerek kerülnek az első és hátsó lökhárítók alsó részére, miközben a hűtőmaszk teljesen zárt és a hátsó ablakhoz egy szárnyat is szerelnek.
Emellett az autóhoz egyedi formájú keréktárcsák is járnak, és, ami nem látszik, a karosszéria alul is pluszburkolattal gazdagodott. Mindezt a jobb légellenállás érdekében.
Ezen túlmenően a takarékos Polóban van start&stop rendszer is, amely városi használat mellett leállítja a motort, ha üresbe tesszük a váltót. Lassításkor pedig az elektromos rendszer tölti az akkumulátort, így a generátornak ritkábban kell bekapcsolnia, ami újabb tized litereket jelent.
Az új Polo BlueMotion jelentősen ráígér elődjére. Míg az átlagosan 3,9 liter gázolajat használt, addig az új beéri 3,3 literrel száz kilométerenként. A szén-dioxid-kibocsátás 109-ről 87 gramm/kilométerre csökkent.
De csak elméletben. Laborban, az EU által előírt szabványok szerint, a hét kilométeres cikluson biztosan kijön ez az érték, de a valóságban a közelébe sem kerültünk. A fogyasztási próbának nem sok köze volt a szabványhoz, a valósághoz viszont annál több. A 250,7 kilométeres út során két felnőtt és két gyerek ült az autóban. A jelenlegi időjárásnak megfelelően főként havas-jeges úton közlekedtünk. A rádió és a klíma nem működött, a lámpák és a fűtés igen.
A tele kocsi plusztömege hátrány jelentett, mint ahogy az is, hogy nem az alacsony gördülési ellenállású, keményebb nyári abroncsok, hanem téli gumik voltak a tesztautón. Ugyanakkor – éppen a csúszós utak miatt – a 10 százalék város 90 százalék országút összeállítású útvonalon maximum 3-4 km erejéig léptük át a 100 km/órás sebességet, egyébként 50-90 között haladtunk, ami nem nevezhető épp száguldásnak.
Ennek fényében mi is meglepődtünk, amikor 251 kilométer után újra megtankoltuk (az első tankoláshoz hasonlóan nem az első kattanásig, hanem csurig), és 13,36 liter gázolaj hiányzott a tankból. Ez ugyanis 5,32 literes átlagfogyasztást jelent. Ez annak fényében különösképp hervasztó, hogy a fedélzeti számítógép 4,6 literes átlagot jelzett.
Sok hűhó semmiért?
A Polo önmagában remek kisautó. Elég tágas, én önmagam (178 cm) mögött hosszabb útra is merészkednék, ha ez lehetséges volna, és a csomagtartóban is van elég hely (280 liter, kisautók között ez jó átlagos). Az ülései nagyon jók, az anyagokra, a kidolgozásra nem lehet panasz, és 75 lóerő ide vagy oda, még vezetni is jó. Ám a 3,3 és az 5,3 liter között nem egy hibahatárnyi különbség van.
Az alapáron 4,3 millióba kerülő Polo BlueMotion ellenfelei főként házon belülről érkeznek, vagyis az ugyanezzel a technológiával és motorral szerelt Škoda Fabia Greenline és a SEAT Ibiza Ecomotive lehetnek a kihívói, illetve az Opel Corsa EcoFlex 1,3-as dízel változata.
Érdekességképp még jegyezzük meg a végén, hogy fogyasztásban és CO2-kibocsátásban a jóval nagyobb és komfortosabb, ugyanakkor lényegében benzinmotoros Toyota Prius és Auris Hibrid modellek is épp ezen a szinten vannak. De akkor mi ebben a Polóban a BlueMotion? Hát legfeljebb a színe.