Amikor a BMW a Touringtól még féltette sportosságát, a Mercedes-Benz a T-Modelltől a márka eleganciáját, a Jaguarnál pedig a kombi bevezetése ugyanolyan elképzelhetetlennek tűnt, mint a dízelmotoré, a Volvo kiemelte a kombikat a melósautók csikkszagú világából.
Túl a melósstátuszon
A svédek gyártották az első kombikat, amikből nem mosógépszerelők kászálódtak ki a fülük mögé gyűrt Symphoniával és a kehes benzinesek vagy az egész környéket felkerregő szívódízelek helyett náluk finom hathengereseket is lehetett rendelni a 265-be vagy 765-be. (Ne legyen már egyedül a Ford Granada Turnier 2,8i.)
Furcsa, hogy a tíz évig piacon tartott előző S60-ból pont a Volvónak nem sikerült kombit kihoznia, de szerencsére a második generációban jobban jártunk.
Ránézéses alapon mindenki el tudja dönteni, szép-e a V60, de sokak szerint igen takaros gépezet. Olyan autó, amelyhez öröm odasétálni reggelente, elegáns és nagystílű.
Van mit megbocsátani a szépségért, mert a V60-ból ferdén hátrafelé nagyon rossz a kilátás és belül szűkebb, mint az egy kategóriával kisebb autók. Én például nem lógok túl az állatkerti zsiráfon, de mögém már nem fért be egy 180 centis felnőtt.
Helykihasználásban a V60 olyan gyenge, mintha a jenkik tervezték volna, ahol végtelenek az utak, szélesek a parkolók, húsosak az emberek és nem gond, ha egy 4,7 méteres autóban csak annyi helyet zárnak körbe, mint az európaiak 4,3, a japánok 4,1 méteren. A V60 a kívül nagy, belül szűk és kívül-belül gyönyörű autó.
Csomagtérben is rosszul áll a V60, a 430-1241 liternél nem egy kiskategóriás kombi is többet kínál. Nem kell akkora kuffer, mint egy Mondeónak van, de jobb volna, ha a V60 csomagtere a V70-hez állna közelebb a V50 helyett.
Kicsi, de átgondolt a csomagtartó. Közepén felhajtható lap osztja ketté a teret, megtámasztva a kisebb csomagokat, a fejtámlák gombnyomásra lekonyulnak, hogy ne legyenek útba az ülések lehajtásakor.
A támlát ledöntve rögtön sík a csomagtér, az igényes kárpit is méltó a tízmilliós árkategóriához és valahogy mindig sikerült elsőre beakasztani a csomagtérrolót.
Öthengeres túlerőben
Pár héttel ezelőtt a 163, most a 205 lóerős, szintén öthengeres, de 2,4 literes dízellel járt nálunk a V60. Motorja igen markáns gépezet. Hangja intenzív, mégsem zavaró, mert szép. Inkább a rezgéseit kellene kicsit alaposabban csillapítani.
Ésszerűségi alapon a kétliteres D3 a legjobb motor a kínálatban, amelynek 400 Nm-es nyomatéka alig marad el az erősebb dízel 420 newtonméterétől. Az öt százalékos különbség nem sokkal nagyobb az 1,5-2 százalékos mérési hibahatárnál.
Sokat nyújt a haldexes összkerékhajtás
Nemrég a német auto motor und sport közölt érdekes anyagot tíz összkerékhajtású autóról. Meglepőnek tűnhet, de a havas pályán végzett teszteken nem a Subaru STi, nem a quattro-hajtás legmenőbb verziójával induló RS5 és nem is a Mercedes-Benz kiegyensúlyozott 4MATIC rendszere kapta a legmagasabb pontszámot. Hanem a Volvo V60 D5 AWD, amelyben a svéd Haldex legfrissebb lamelláskuplungja iktatja be a hajtásba a hátsó kerekeket. A tömörített havas tesztpályán a V60 kiegyensúlyozott, biztonságos és agilis is volt a mérések illetve a szubjektív értékelés szerint.
A negyedik generációs Haldex-kuplungot számítógép vezérli, nincs szükség kerékkipörgésre elöl, hogy a hátsó kerekekhez is adjon erőt, elméletileg akár 100 százalékos arányban. Tehát nem a tengelyek közötti fordulatszám-különbséggel iktatja be a hajtásba a hátsó kerekeket, mint a viszkokuplungok esetében, mert egy nyomástárolóban 30 baros nyomáson készenlétben áll a hidraulikaolaj, várva az elektronika parancsát a lamellák összenyomására, az összes kerék hajtására. Sajnos csak a V60-ban csak a legdrágább motorokkal létezik az AWD, a soros hathengeres T6-hoz alapáron jár, a D5-höz feláras. Elvben 640 000 forintba kerülne, de összkerékhajtás csak az 520 ezer forintos automata váltóval együtt rendelhető.
Valóban semmi szükség a D5 erejére, de nehéz volna lemondani róla. Élmény, ahogy az autó ellő, aki pianóban megy, annak is érdemes egy héten párszor kiélvezni, mit művel padlógázon. További előnye a D5-nek a D3-mal szemben, hogy összkerékhajtást lehet rendelni hozzá. Városban kicsit magas, 9,8 literes fogyasztást mértünk, az országúti-autópályás 7,9 literrel végül 8,5 literre jött ki az átlag.
Nagyon vigyáz ránk a Volvo. Figyelmeztet a holttérben osonókra, a tesztautóban a ráfutásos baleseteket elkerülni igyekvő, de az elénk kilépő gyalogosok láttán is magától fékező rendszer is volt 590 000 forintért. Időnként a ráfutásgátló túlbuzgóan jelzett, de némi piros fényt és hanghatást sokkal jobban viselünk, mint egy kárszámlát három millióról.
DSG a D3-hoz, normál automata a D5-be
A kisebbik dízelhez kapható automata a Forddal közös Powershift, de a D5-höz nem duplakuplungos, hanem szintén hatgangos, de hagyományos automata váltó rendelhető 520 ezer forintért.
Mivel a másik nem éri el a VW-konszern DSG-jének színvonalát, nem lemondás a sportmódban tempósabban, normál üzemben kényelmesen kapcsolgató automatát választani.
Kár, hogy piros lámpa előtt kézzel visszakapcsolgatva a váltás annyit késik, hogy többször is egy fokozattal lejjebb húztam a kart, mint terveztem.
Adatlap
Volvo V60 D5 Summum
Motor | 2400 cm3, Dízel, S5 |
Teljesítmény | 205 LE |
Nyomaték | 420 NM |
Gyorsulás (0-100 km/h) | 7,9 sec |
Végsebesség | 230 km/h |
Fogyasztás (vegyes) | 5,4 l / 100 km |
Megnyugtató a halk és nagyon biztonságos autóval messzire utazni. Hosszabb úton megszokható a túl magas üléshelyzet és érvényesül az ülések kiváló kényelme.
A kemény télben nagyon tetszett a hátra is megrendelt ülésfűtés, bőven megér 85 ezer forintot, hogy a család veséjét se süsse a gyönyörű, de télen jéghideg bőrkárpit.
Nagy utazó
Nem sokat érezni a háromállású lengéscsillapítás változásából, sosem különösebben kényelmes, de Comfort állásban is elég jót lehet vele kanyarodni.
A Sportot legtöbbször át is ugortam, Advanced üzemmódban csökken annyit az oldaldőlés, hogy észrevegyem, még mindig elfogadható komfort mellett.
Aki márkaszinten sem akar közösséget vállalni a Q7-ben a villamossínen visszaforduló vagy az X6-ban legaljasabb ösztöneiket kiélő kopaszokkal, netán az ML 63 AMG-ben a villától a Mammutig sosem indexelő szőkeségekkel, annak egy Volvo ideális.
Ez is érték: nem Audi, nem BMW, nem Mercedes-Benz
Nem vitás, hogy a V60 nincs annyira kiváló, mint német konkurensei, de szép, elegáns, átgondolt, a D5-tel bivalyerős és épp elég jó ahhoz, hogy lenyeljük a valamivel nagyobb távolságot a tökéletestől.