A i30-as 2007-es bemutatója után, a Hyundai tavaly végzett el egy leheletfinom ráncfelvarrást az egyik legsikeresebb modelljén. Ha nem veszik észre, ne forduljanak szemészhez, inkább eláruljuk, mit kell nézni. Az i30-as külsejétől a jövőben sem fog megugrani a pulzusa senkinek, de az óvatos sebészmunka mégis jót tett az autónak.
Változtattak valamicskét a hűtőmaszkon, a ködlámpákon – a fényszóróhoz nem nyúltak – és hatszögletűvé vált az autó elején lévő légbeömlő. Nagyjából ennyiben ki is merül a facelift. A mélyben, a lemezek alatt sem találni semmi olyat, amitől hasra esnénk, mindössze a motorok lettek egy kicsit tisztábbak, és rendelhető hozzájuk start-stop rendszer is, így nem okoz nekik gondot az Euro5-ös minősítés megszerzése sem. De minek is a reform, ha valamit szeretnek, azt okos autógyártó nem forgatja fel fenekestül.
Profilból nem változott
Odabent kicsit komor a hangulat, túl sok a sötét szín, bár az üléskárpitnál tetten érhető egy kis játékosság. A szemkápráztató kék fény már jó pár éve nem menő, de a Hyundai valamiért ragaszkodik hozzá. De az utastérben más nagy baj nincs. Sőt, tengernyi okos dologgal is összefuthatunk.
Az i30 gazdagabban felszerelt változatában például nem garasoskodtak az ablakemelőkön, így mindegyik automata működtetésű. Ezt a Hyundai becsípődés gátlósnak nevezi. Mindegy, örüljünk neki, bárhogy is nevezik.
Biztonság:
Ha nem is első nekifutásra, de egy javító vizsgával csak meglett a modellnek az ötcsilagos EuroNCAP minősítés. Míg első körben a legnagyobb gondot a sofőr lábának biztonsága jelentette, ütközésnél a műszerfal értékelhetetlenül szerepelt, és ez négy csillagra rontotta az egyébként nem rossz pontszámokat.
A Hyundainál dolgoztak a problémán, és bár most is akadtak kifogások a kormányoszlopot illetően, az i30 másodszorra már bezsebelte az öt csillagot. A részletes törésteszt itt olvasható.
Okos belső, apró bakival
Boldogok lehetünk az elektromosan behajtható külső tükröktől, vagy éppen a temérdek 12 voltos csatlakozótól, esetleg a különféle zenebemeneteknek. Elegáns dolog, hogy a kormány tele van gombokkal, nemcsak az első utasok feje felett világít lámpa, hanem jutott a hátsó sornak is, és a hidegben kétfokozatú ülésfűtéssel melengethetjük az alfelünket. Feltéve, ha sikerrel felkutattuk, a nehezen észrevehető helyre telepített kapcsolókat.
De mielőtt elérzékenyülünk, és fejben keblünkre öleljük az összes koreai belsőépítészt, aki a Hyundainál dolgozik, rájövünk, hogy a komfortindexet kihagyták. De ettől még lehet szép az élet.
Kívül kicsi, belül nagy, mi az?
Az i30-as helykínálata a kasztni méretéhez képest egész kellemes, akár az utazáshoz szükséges kacatokat, akár az útitársakat akarjuk elhelyezni az autóban, lesz helye mindennek és mindenkinek. Az apró vackok a kisebb nagyobb tárolóhelyeknek, az utasok pedig a rendes fejtérnek örülhetnek.
Az autó külsejéhez hasonlóan a vezetése sem túl izgalmas. Kormánya kicsit könnyedebben perdül, mint ahogy az igazán jó lenne, és a futómű is inkább kényelmes, lágy, mint határozott. Bár papíron az 1,4-es, 109 lóerős járgány városi üzemben beéri 7,6 liter üzemanyaggal, nálunk ennél jóval többet nyakalt be a kocsi, az átlag erősen súrolta a kilenc litert. Cserébe egész barátságosan muzsikál a motor, ugyan a 109 lóerő előcsalogatásához hatezer fölé kellene forgatni a motort, de nem feltétlenül van erre szükség. Alacsonyabb fordulaton is egész jó a motor és így csendesebb is.
1,4-es benzines Hyundait i30-at jelenleg a legolcsóbban 3 449 000 forintért lehet kapni, míg a legdrágább, dízelmotoros i30-as kombi, már csak 5 599 000 forintból jön ki.
