A Murano igen sokáig csak egyetlen V6-os benzinmotorral volt megvásárolható. Európában pedig az Álmoskönyv szerint nem túl kifizetődő dolog, ha egy autógyárnak csak benzinmotorral rendelhető valamely modellje – leírni is szörnyű, de még a Porsche is árul dízelt – így a Nissan sem úszta meg, elnézve az eladási statisztikákat, bővítenie kellett a motorválasztékot. Tavaly júliusban már vezettük a dízel Muranót, most pedig hosszabb ideig, itthon is kipróbálhattuk.
Dízel felár? Hahaha!
Szerencsére a négyhengeres, 2,5 literes dízelmotoros változat félmillióval olcsóbb a benzines kivitelnél. Igaz, két hengerrel kevesebb dolgozik elöl, de a fogyasztás így jóval fájdalom-mentesebb. További előny, hogy a nehezen szerethető, idétlen fokozatmentes CVT-váltó helyett valódi fokozatokat – összesen hatot – kapcsolgató automatikus váltót párosítottak a motorhoz.
Mozgóképen, Barcelonában így fest a Nissan Murano:
A Murano extralistája aránylag rövid. Igaz, itt nem egy üres, fapados autót kell több millióért teleextrázni, hanem aránylag jól felszerelt darab már az alapváltozat is. Ha pedig a háromféle felszereltségi szint közül a leggazdagabbat választjuk, mindössze a metálfényért, illetve a tetőbe építhető, bő félmilliós DVD lejátszó készlettel toldható meg pár százezerrel a vételár.
Utóbbit a sokáig a világ legnagyobb, értelmetlen baromságának tekintettem, egészen addig, amíg a tesztautót haza nem vittem és a kiskorú F. Gergely – aki alaphangon többet dumál, mint egy gimnáziumi lányosztály – néma csendben és mozdulatlanul – szerintem pislogni is elfelejtett – vészelte át a Budapest – Mátra útvonalat. Persze ötszázezret nem adnék érte, és nyilván a gyerek is komolyabb lelki törés nélkül fel fog nőni DVD mentes kocsiban utazva, de rövidtávon nagyon nagy varázsa volt a tetőből lenyíló monitorról okoskodó vízipóknak és munkásőr-szerű háton úszó barátjának.
Kintről kicsi, bentről nagy
Adatlap
Nissan Murano 2,5 dCi Premium
| Motor | 2488 cm3, Dízel, S4 |
| Teljesítmény | 190 LE |
| Nyomaték | 450 NM |
| Gyorsulás (0-100 km/h) | 10,5 sec |
| Végsebesség | 196 km/h |
| Fogyasztás (vegyes) | 8 l / 100 km |
Amilyen kicsinek tűnik kintről az autó – talán a gigászi, húszcolos kerekek teszik -, annyira meglepő a bent található bálterem. A két, csekély oldaltámaszt nyújtó első bőrfotel között helikopterleszálló méretű könyöktámasz, illetve mindent elnyelő tárolórekeszek találhatóak. Bölcs dolog, hogy a fémtetejű veremben USB és RCA csatlakozó, valamint 12 voltos szivargyújtó-csatlakozó is található, és használaton kívül a hátsó utasok vezeték nélküli fejhallgatója is itt lakik.
Fejedelmi kényelemben pöffeszkedhetnek a hátsó utasok, akiknek még kétfokozatú ülésfűtés is jutott. Furcsa viszont, hogy míg jóval olcsóbb autókban nem okoz problémát a négy automata ablak, addig a Muranóban csupán a sofőré emelkedik, süllyed végig egyetlen érintésre. Érthetetlen.
Remekül sikerült a sofőr munkahelye is. Szép a műszerfal – a parasztvakító fényeffekt kikapcsolható – a különféle gombok, leginkább a klímaszabályzó részlegé, kellően nagyok, jó helyen vannak, és a kivitelezésük is példás. A középkonzolt uraló, csodálatos képű, nagyméretű képernyőn a navigáció-, tolatáskor, illetve gombnyomásra pedig a hátsó, illetve a jobb oldali külső tükörbe épített kamera képe látható. Külön jó pontot érdemel, hogy a beállított aktív útvonalat pillanatok alatt törölni lehet, nem kell hosszú percekig a menü feneketlen bugyraiban kotorászni.
Ezernyi villanymotor
A Muranóban valószínűleg több szervomotor van, mint a Csillagok Háborúja sokat karattyoló, aranyszínű, C-3PO névre hallgató protokol-droidjában. Villanymotorok mozgatják az első ülést, a kormányt, külső tükröket, ablakokat és a tetőből lenyíló monitort. Nem kell kézzel nyitni-csukni a csomagtartó ajtaját sem, de még a ledöntött hátsó üléstámlák is gombnyomásra állnak vissza eredeti helyzetükbe. Utóbbiak a csomagtartóból és a vezetőülésből is vezérelhetőek. Bámulatos, mennyire elpuhulhat a Murano tulajdonosa.
Elegáns belső, klassz anyagokkal
Menetkomfort
Általában rossz ómen, ha egy autó hatalmas alufelnikkel kerül hozzánk. Az ilyen járgányok a dögös külső mellett sajnos a legritkább esetben kényelmesek, használhatóak a vacak utakon. Ez alól a Murano üdítő kivétel. A szabadidő-autós futómű a kasztni alján szerencsétlenül alacsonyra került apróságok miatt – és a lehetetlenül rossz terepszögeknek köszönhetően – terepre csak korlátozottan ajánlható, de a városi utak gazságaival hibátlanul elbánik.
Egészen szerethető hangulata van, és az autó amúgy is inkább kényelmes, meggondolt közlekedésre csábítja a gazdáját, mint eszelős száguldásra, kanyarvadászatra. Kicsit dülöngél ugyan, de engem ez nem zavart ebben a nyugodt, nagy dögben.
Nem a takarékosság bajnoka, de jóval kevesebbel is beéri, mint a benzines motor
Motorja csendes, a dízelzaj nem szökik be az utastérbe, és a 190 lóerős teljesítmény is elegendő. Ha kell, képes a vártnál fürgébben is meglódulni a varacskos-disznónyi tömeg, de igazából nem száguldásra termett.
Emlékeim szerint a korábban nálunk járt benzines Muranók megették a gatyánkat is. Ezzel szemben a dízelmotoros változat nem sokkal a lélektani tízliteres fogyasztás alatt teljesített, egészen pontosan 9,7 litert kért száz kilométerenként. Ugyan ez sem kevés, de legalább nem tizenöt liter és a gázolaj is olcsóbb. Jelenleg.
A dízel Murano bölcs húzás volt a Nissantól. Az aránylag takarékos, rengeteg extrával felszerelt csúcsváltozat személyében egyedi külsejű, hatalmas belső terű, szépen kidolgozott autót kap a vevő a pénzéért, amely alacsony építése és rossz terepszögei miatt a városi terep mellett legfeljebb földúton lehet ütőképes.
