Adatlap
Seat Alhambra 1.4 TSI Style
| Motor | 1390 cm3, Benzin, S4 |
| Teljesítmény | 150 LE |
| Nyomaték | 240 NM |
| Gyorsulás (0-100 km/h) | 10,7 sec |
| Végsebesség | 197 km/h |
| Fogyasztás (vegyes) | 7,2 l / 100 km |
Nagyokat szuszog a kompresszor, vidáman fütyül a turbó, süvítve engedi szabadjára a fölös levegőt a lefújószelep. A sofőr szája mosolyra húzódik, autójában ülő családtagjai viszont értetlen arccal bámulják, hogy vajon mi baja lehet apunak. Nincs semmi gondja, annak örül, hogy fiatalkori vágyából, a sportautóból mégis maradt neki valami. Ilyenkor még arról is hajlamos elfeledkezni, mekkora batárt vezet.
Spanyol Volkswagen
A tavaly bemutatott Alhambra ugyanis igencsak megtermett jószág. Nemcsak elődjét nőtte túl alaposan, de a kategória kedvencének méretei is elmaradnak mögötte. Ugyan a hossz és a szélesség csak pár centivel múlja fölül a Ford Galaxyét, de a SEAT így is elmondhatja, hogy az övé a legnagyobb.
A formát nem vették túlságosan bonyolultra, nem trükköztek: egy téglatestre ragasztottak egy orrot, ami szinte törés nélküli folytatása a lapos szögben álló szélvédőnek. Bőven van fémfelület, ezek egyhangúságát törésekkel, határozott kerékjáratokkal oldották és a nagy ablakokkal. Oldalról pontosan olyan, mint ikertestvére, a Volkswagen Sharan. Hátul valóban csak leheletnyi módosítást kapott, elöl viszont markánsabb a különbség. Annyira, hogy számomra az Alhambra sokkal kívánatosabb, talán mert nem olyan szigorú a tekintete.
A hatalmas test mozgatásáról egy aprócska, 1,4 literes benzinmotor gondoskodik. Nem is akárhogy
A hombár gyomra
Itt a középső sorban ülők is királynak érezhetik magukat
A praktikus befoglaló formának köszönhetően a méretnövekedés belül is tapasztalható. Az ember úgy érzi, egy hombárba ült be, az első sorból hátratekintve még a középen ülők is valószínűtlenül messze vannak. A leghátul utazókat pedig egyszerűbb telefonon fölhívni, mint hanyagul hátraszólni nekik, bízva abban, hogy elér odáig a hangunk.
Ha már csak ennyivel többet nyújtana, mint az első generáció, akkor is elégedettek lehetnénk. Ennek viszont az ülései is megfelelő magasságba kerültek a padlótól. Annak igazán nagy szó ez, aki valaha utazott az elődben. Nagyjából annyira volt kényelmes az Alhambrában ücsörögni, mint egy négyes bobban.
Még hátra is könnyű a beszállás, kellő rést nyit az előredöntött ülés
No, ez a múlté, az első két sor terpeszkedhet kedvére, de végre hátra is beférnek ember méretű egyedek. Nem állítom, hogy a 193 centimmel szívesen utaznék ott sok száz kilométert, de már nem mordulnék rá arra, aki arra kérne, ugyan legyek szíves a hátsó sorba fáradni.
Azért sem, mert végre a bejutás nem hasonlít a középkori kínzások egyetlen fajtájához sem. A tolóajtó – ami rendelhető elektromos mozgatással is – hatalmas nyílást harap ki az Alhambra oldalából, az oldalsó ülés pedig nemcsak előredönthető, de sínen előre is tolható, így kackiásan foglalhatjuk el helyünket.
Ami tökéletes
Balról a második gombbal lehet kiiktatni a start/stop rendszert. De miért tennénk? Hiszen tökéletesen működik
Mikor először vezettem motorleállító rendszerrel szerelt autót, az első lámpánál megállt bennem az ütő. Aztán szépen hozzászoktam, hogy az újraindulás mindig meg fog történni, hol így, hol úgy. Hiszen a márkák között hatalmas különbségek vannak. Egyes modellek köszörülve indulnak be, az Alhambra viszont szinte egy felet köhint, már jár is a motorja.
A tökéletesség érzését fokozta az álló motornál is működő visszagurulás-gátló, így a lámpánál várakozva a féket sem kellett taposni, hogy az üresbe tett autó el ne indulhasson.
A belső teret pár mozdulattal kedvünk szerint rendezgethetjük, a hétszemélyes kisbusztól egészen a csaknem 2,5 köbméteres raktérrel rendelkező teherautóig jutva. Köztes állomást jelent az öt ülés, ami mögött még mindig van 809 liternyi tér a pakolásra, tehát három gyerekkel sem gond nekiindulni egy hosszabb nyaralásnak, nem kell otthon hagyni a kedvenc játékok közül semmit. Így nincs, ami kibillentse nyugalmából a családfőt.
Ez a 2430 literre akár egy költöztetőcéget is lehet alapozni
A kisimult arcon csak a tankolások alkalmával jelenhetnek meg ráncok. Az orrban dolgozó aprócska benzinmotor ugyanis olyan meggyőzően és olyan csendben mozgatja a ráakasztott bódét, hogy az emberben fel sem merül, ennek alaposan meg kell fizetnie az árát.
Az 1,4 literes erőforrás a kompresszornak köszönhetően alul sem nyomatékszegény, induláskor nyoma sincs erőtlenségnek, magasabb fordulaton pedig turbófeltöltő feledteti a kis lökettérfogatot. Így az Alhambra nem képez akadályt sem városban, sem országúton és autópályán is magabiztosan lehet vele haladni.
Kis híján targoncával is rakodhatunk az Alhambra gyomrába
A teszthét során ugyanannyit közlekedtem fővárosunk kátyútengerében, mint országúton. Nem állítom, hogy kerültem a dinamikus gyorsításokat, de nem toltam ki az autó szemét. Ezért aztán kerek szemekkel bámultam a kútoszlop kijelzőjén pörgő számokat: 11 liter lett az átlagfogyasztás.
Nofene, pedig ott a start/stop automatika és a fékenergia-visszanyerő rendszer, illetve a sebességváltó hatodik fokozata – 130km/h-nál mindössze háromezret forog a főtengely -, meg a váltási segédlet, amely bőszen ajánlgatja a következő fokozatokat a takarékoskodás jegyében.
| Az Alhambra és konkurensei | |
|---|---|
| Ford Galaxy Ghia 1.6 EcoBoost (160 LE) | 9 395 000 Ft |
| SEAT Alhambra Style 1.4 TSI (150 LE) | 8 718 500 Ft |
| Volkswagen Sharan Highline 1.4 TSI (150 LE) | 9 376 000 Ft |
Csillapít
Váltani pedig nem fáj, nem tökéletes ugyan a hatfokozatú szerkezet, de megfelelő erővel, pontosan kapcsolható. Ez jellemző a többi kezelőszervre is. Nem kiemelkedő a kormányzás és a fékezés sem, egyszerűen és biztonságosan teszi minden a maga dolgát.
A futómű is, ami egyenesben kifejezetten komfortos, az úthibákból csak a nagyon durvák jutnak el az utasokig, amiben nem kis szerepe lehet a ballonos gumiknak. A gyors kanyarokat azonban nem érdemes erőltetni, magabiztosan tapad ugyan az Alhambra, de a karosszéria dől, az oldaltartás nélküli ülésekben pedig kapaszkodót keresve csúszkálnak a bent ülők.
Hát nem kívánatosabb, mint a Sharan?
Ott fentebb, az a 11 literes érték eléggé rémisztőnek tűnik. Annak fényében, hogy a 140 lóerős dízelmotorral szerelt változat Szörényi kollégával a volán mögött kilenc liter gázolajat pusztított el, már nem is annyira vészes. A nagy tömeg és a gigantikus méretű homlokfelület könyörtelenül elkéri azt, ami jár neki.
Persze abban van nyomaték dögivel, a 320 Nm nagyobb rugalmasságot biztosít. A kis benzines erre rögtön két aduval válaszol. Az egyik az ár: azonos felszereltséggel hétszázezer forinttal kell kevesebbet fizetni érte, abból a pénzből meg sokat lehet kocsikázni még városban is.
A másik nem az észre, hanem az érzelmekre hat: a bevezetőben említett hangélmény. Csak ezért nem, de ezzel együtt megéri az árát a kisebbik benzines Alhambra.
